a tüskeparás halak (Acanthopteri) alrendjében, a páncélos arcuak (Cataphracti) családjába tartozó halnem.
(ásv.), ólomklorid (PbCl2), apró, fehéres vagy sárgás, rombos rendszerbeli kristályokban a Vezuv lávájában. Monticelli és Covelli (1825) Cotunnia nápolyi orvos tiszteletére nevezték igy.
(lat.) fürj.
(növ.) mint organografllai műszó, a. m. szik v. sziklevél (l. o.). Cotyledon Hippokrates L., a pozsgafékék génusza s a Jóreménységfok előhegyeinek húsos cserjéje, egyszerü levelekkel, piros v. sárga ágasbogas helyzetü virágokkal és sokmagu tüszőgyümölccsel. A C. Orbiculata L. 6-9 dm. magas, levele átellenes, lapátalaku, a viaszrétegtől lisztesporos, virága piros. Más fajaival kedvelt kerti virág. Az európai köldökvirágot (Umbillicus DC.) ma a C.-tól gyakran különválasztják.
(Kastellan), troubadour, elesett 1192. Palesztinában. Nevezetes arról, hogy csatlósának meghagyta, hogy szivét ezüst tokba vigye el kedvesének, Fayel asszonynak; de a sziv a férj kezébe került, aki azt meg akarta etetni feleségével s ez éhség által öngyilkossá lett. A monda Jacquemon Saquesep XIV. századból való regényéből keletkezett. C. kedves dalokat irt, melyeket Nicher Fr. Adott ki Párisban 1830.
(ejtsd: kuszi lö sátó), község Aisne francia départementban, 30 km.-nyire Laontól, (1891) 712 lak. A XIII. századból való erődítményei romokban hevernek, kivéve egy pompás kaput. Azon kastély romjai, köztük egy 55 m. magas kerek torony, amelyet 1230. III. Enguerrand, a hires Coucy-család egyik tagja építtetett, Franciaország középkori emlékei közt a legszebbek.
(ejtsd kudé) Lajos Károly Ágoston, francia történeti festő, szül. Párisban 1790 ápr. 1-én, megh. u. o. 1873 jun. 23. Művei: A bölcsek imádása (1831); Yorktown megvétele; Lerida megvétele; Federáció;Eskü a bálteremben (1848). Festett templomi freskókat és arcképeket is.
(ejtsd: kuillyé), község Hainaut belga tartományban, a Sambre partján, (1880) 8092 lak., nagy vaskohókkal és olvasztókkal, üveg- és tükörgyártással.
(franc., ejtsd: kulázs), az a hiány, mely folyadékoknál a szállítás alatt keletkezik.
(franc., ejtsd: kulé), zenei ékesítés, mely tulajdonképen nem egyéb mint egy kétszeres, háromszoros, négyszeres, fokonként egy irányban következő hangokból álló előke (l. o.), p.
Régebben a C.-t igy is jelezték:
Azonkivül (még Bachnál is) előfordult a következő jelzés is:
Couleur
(franc., ejtsd: kulör), a. m. szín. C.-nek nevezik a smalte-, őrlött, kobalttal festett kék üveg finomabb nemeit.