(ejtsd: kauli), county Kansas É.-amerikai államban, 3000 km2 területtel, 1175 lakossal.
(ejtsd: kauli), 1. Ábrahám, angol költő, szül. Londoban 1618., megh. Chertsey-ben 1667 julius 28. A polgárháborukban királypárti volt, a királynéval Párisba menekült s onnan közvetítette a király és királyné levelezését. 1656. Angliába visszatérvén, elfogták; mikor kiszabadult, a botanika tanárává nevezték ki s mint ilyen irta Ilber plantarum (London 1662-78) c. könyvét. Szépirodalmi munkái: Poetical blostoms (1663); Davidëis (bejezetlen eposz, London 1656); The mistress (szerelmi költemények); Pindaric odes; Teh cutter of Colemanstret (vigjáték); Essays. Összes művei 1669. Jelentek meg; ujabban Aikin kiadásába 1802.
2. C. Henrik Wellesley lord, angol diplomata, Wellington herceg fitestvére, szül. 1773 jan. 20., megh. Párisban 1847 ápr. 27. 1795 óta a külügyi hivatalban szolgált, 1796. Mint attaché Lillebe ment lord Malmesburyval, azután fitestvérével mint titkár Kelet-Indiába, 1800. Misszuriban volt kommisszárius, 1803. Visszatért Londonba, 1807. Képviselő lett, egyuttal pedig a kincstári hivatal egyik titkára, 1809-22. Madridi követ. Ebben az időben lord Paget megszöktette c. feleségét, Cardigan gróf leányát. Midőn 1810. C. házasságát parlamenti határozattal felbontották, C. ujra megnősült, elvévén Salibury marquis leányát; 1823-31. Bécsikövet volt, 1828. peer méltóságot kapott, 1841-46. Párisi követ volt.
3. C. Henrik Rikárd Károly Wellesley gróf, angol diplomata, az előbbeni fia, szül. 1804 junius 17., megh. 1884 julius 15. 1832. Követségi titkár volt stuttgartban, 1843. Konstantinápolyban, hol 1846-47. Sir Stratford Canninget helyettesítette. Apja halála után ivsszatért Angliába, 1848. Svájci követ lett, 1850-ben pedig a német szövetségnél Majna melletti Frankfurtban, hol óvást emelt az ellen, hogy a Gesammtösterreich belépjen a német Bundba. Mint Anglia teljhatalmu megbizottja részt vett az 1856-iki párisi béke-kongresszuson s aláirta Párisban 1857 márc. 4. A Nagybritannia és Persia közt kötött békeszerződést. 1857 ápr. 4. A Viscont Dangan és C. grófi méltóságot kapta. 1859 februáriusában az olasz háboru kitörése előtt sikertelenül igyekezett Ausztria és Franciaország közt megegyezést létesítei.
(ejtsd: kaup'r), 1. Ferenc Tamás de Grey gróf, angol államférfiu, szül. 1734 jun. 11. Tanulmányait Oxfordban végezte s 1856 óta mint a felsőház tagja a liberális párthoz csatlakozott. 1871-1873. A királyi estőrség kapitánya volt. 1880. A liberális párt felülkerekedésével Irország alkirályává nevezték ki, de mivel Gladstone ir politikáját nem helyeselte, hivatalát 1882 áprilisban letette. Stephen, Dict. Of Nat. Biogr. XII.
2. C. Vilmos, angol orvos, szül. Alresfordban 1666., meghalt 1709. Kitünő sebész és anatomus volt. Ő irta le először a nevéről nevezett Cowper-mirigyeket. Főműve: Myotomia reformata or a new administration of all the muscles of the human body, melyet önmaga készített kitünő rajzokkal illusztrált. Wright T., The lif of W. Cowper (London 1892).
3. C. Vilmos, angol költő, született Great-Berkhampsteadben 1731 nov. 26., megh. Cast-Derehamben 1800 ápr. 25. Jogot tanult. Kora ifjuságától elvonuló, félénk természetü lévén, nem tudta a szükséges vizsgálatokat kiállani, aztán a metodista tanok egészen megzavarták, ugy, hogy az őrültek házába került, de ott meggyógyult. Később 1767-től kezve elvonuiltan élt Olney faluban s csak irodalommal foglalkozott. Azonban ott is méla-kórba esett, melyből csak 1778. Üdült fel. 1782. Kiadta költeményeit, de azok nem keltettek figyelmet. 1781. Ismerkedett meg a szellemes lady Mustennel. Ennek rábeszélésére irta John Gilpin komikus balladáját és Teh Task (1785) didaktikus költeményét. Fordította az Iliasz-t, az Odisszeá-t. Költői jelentősége abban áll, hogy igyekezett az angol költészetet a pszeudo-klasszicizmus nyügétől megszababadítani. Összes művei Londonban 1815. Jelentek meg, ujabban u. o. 1837. ( 15 kötet, életrajzzal), majd 1855., 1856. V. ö. Hailey: W. Cowper's life and posthumous works (London 1809); Taylor-Life of W. C. (u. o. 1835); Vopel: The English poet W. C. (Wurzen 1883); Neve: A concordance to teh poetical works of W. C. (London 1888).
Cowpre Wilmos angol sebész irt a le 1699., de ismerete azokat az embernél már Méry J. is. A férfi hugycső hártyás része előtt a hugycső-hagymán feküsznek, nőnél a hüvely bemenetelénél, amely haránt gátizom nyalábjai között. 6-8 mm. Átmérőjüek, dudorosak, sárgásfehérek, tömöttek; kivezető csövük 4-5 cm. Hosszu, a hugycsőhagyma alsó falán nyilik. A mirigy váladéka áttetsző, tista, nyulós, enyvszerü; Henle szerrint a hugycsüövet a hugy csipős hatásától megóvja.
(növ.), l. Dammarafa.
1. Dávid, angol festő, szül. Birminghamban 1783., megh. 1859. 1803-tól Londonban sziházi diszletfestő volt, de csakhamar aquarellefestészetre adta magát és ebben Varley vezetése alatt olyan ereményeket ért el, hogy 1813. Az aquarellfestők társaságának tagja, 1814. A bagshoti hadi iskola rajztanára lett. 1815. Herefordba költözött, innen 1829. Beutazta Németalföldet és Franciaországot, azután Londonban, végra 1840. Harbvourneban telepedett le. Elméleti munkái: Treatise on landscape painting and effect in water colours (London 1814, 1816 és 1839); A series of progressive lessons intended to elucidate teh art of painting in water colours (u. o. 1845). V. ö. Solly, David C., a memoir (London 1873); Hall, David C. (u. o. 1881).
2. C. György Vilmos sir, angol iró, szül. Rugbyban 1827. 1850. Pap. 1860-61. A Cheltenham College tanára s 1877. Bátyja, sir Edmund C. halála után baronet. Történelmi és mitlogiai munkái: Poems, legendary and historical (1850); Tales from Greek mythology (1861); Tales of the gods and heroes (1882); Tales of Thebes and Argos (1863);The mythology of the Ariannations (1870); Tales of ancient Greece (1877); Latin and Teutonic christendom (1870); A general history of Greece (1876); History of Greece (1878, 22-ik kiadás); The Greeks and teh Persians (1876); Teh Athenian empire (1876); Brauneval együtt: Dictionary of science, art and litterature (1865, 1875). Magyarul megjelent: A mythologia kézikönyve. A 3. angol kiadás után ford. és a finn mythologiával bővítette dr. Simonyi Zsigmond (Budapest 1877); Görög regék. Ford. és bevezetéssel ellátta Komáromi Lajos, 3. füz. (Budapest 1884).
3. C. János Ödön, angol teologus és iró, szül. Norwichben 1812., megh. 1890 nov. 1. 1849 óta londoni pap. Munkái: Memoir of Sarah Martin; Principles of teh reformation (1844); Protestantism contrasted with Romanism (1852); Musical recollections of teh last half century (1872);The old constitutions of the order (a szabadkőmivességre vonatkozik, 1870).
l. Csipő- és Csipőizület.
(lat.), csípőfájdalom. A csipőidegeknek (nervus ischiadicus) betegsége, melynél a comb hátsó felszinén heves nyilaló fájdalomrohamok lépnek fel s ezek a csipőizület mozgásait gátolják. Mindig egyoldali szokott lenni. Okai: meghülés, az ideg zúzódása, vérkiömlések, zúzódások az ideg körül vagy ott levő daganatok. Gyógyítására, ha csupán ideges természetű, morfium bő alá fecskendése, mele gfürdők, bőrizgatók használhatók; ha reumatikus természetü, akkor gőzfürdők, kén- v. sósfürdők, hidegvizgyógyítás. A többi esetekben az előidéző ok gyógyítása szükséges. (Malum Cotunni, Ischias, Morbus coxarius.)
(ejtsd: koksz), 1. Henrik Octavianus, angol tudós, szül. 1811., meghalt 1881 jul. 8. Oxfordban tanult a worcester College-ban, s 1680. Oxfordban a Bodleyan-könyvtár főőre lett. Az angol történelmi táruslat számára kiadta: The chronicles of Roger of Wendover (Lond. 1841-44) és a Roxburghe-club számára The black prince, an historical poem, written in French by Chandos Herald, fordítással és jegyzetekkel. (1842). Több értékes katalogus tállított össze: Catalogue of Mss. In the library of All Soul's College (Oxford 1842); Catalogue of the Mss. Belonging to the colleges and halls of Oxford =u. o. 1852, 2 kötet); Caatalogus Codd. Mss. Bibloithecae Bodleianae (u. o. 1853-85, 3 kötet).
2. C. Vilmos, angol utazó és történetiró, szül. Londonban 1747., megh. Bemertonben 1828. Az ifju Pembroke grófot kisérte 1775-79., Whitbreadot 1784. Európa nagy részén át. Nevezetesebb útleirásai: Travels in Switzerland (London 1789. 3 köt.); Travels in Poland, Rusai, Sweden and Denmark (u. o. 1784). Történeti munkái: Memoirs of Horatio Lord Walpole (1802); History of the house of Austria (1807); Memoirs of the kings of Spain of the house of Bourbon (1813); Memoirs of Juhn Duke of Marlborough (1817); Correspondence of the Duke of Shrewsbury (1821); Memoirs of the Pelham administration (1829).
(ejtsd: kokszje) v. Cocxie, Coxcyen Mihály van, németalföldi festő, szül. Mechelnben 1499., megh. u. o. 1599. Ő készítette a rajzokat a brüsszeli székesegyház pompás festett ablakaihoz, II. Fülöp sázmára az Escorialt diszítő kárpitok kartóünjait és az Amor és Psychjé életét ábrázoló 32 lapból álló bájos rajzsorozatot, melyet olasz mesterek metszetetk rézbe. Festményei közül, melyekben Ráfael hatása mellett erős forma- és szinérzék nyilatkozik, legszebbek: szt. Sebestyén vértanusága (1572, antwerpeni muzeum) és Mária halála (madridi muzeum).