(ejtsd: kredokk), az angol Fokgyarmat keleti tartományának egyik diviziója 7700 km2 területtel, (1891) 15,051 lak., akik közt 6533 fehérbőrü. C átlag 1000 m. magas, 1500-1800 m. az Indiai -oceán felé tartó Great-Fish-river öntöz. Klimája a mellbetegekre nézve nagyon kedvező. Legelőin sok juhot és struccot tenyésztenek.
(ejtsd: krázbik) Joos van, flamand festő, szül. Neerlinterben (Délbrabant) 1606 körül, megh. Brüsszelben 1654 után. Kezdetben pék volt, 1634. A festő-céhbe lépett, bár a pékmesterésge is tovább folytatta, 1651. Brüsszelbe költözött és itt maradt élete végéig. C. teljesen Brouwer hatása alatt állott. Műveit legjobban Bécsben lehet tanulmányozni: a csácsári képtárban, az akadémiai gyüjteményben és a Liechtenstein-képtárban. V. ö. Branden: Adriaend. Brouweren J. v. C., Kunstbode 1881.
az angolországi legfiatalabb (pliocén) harmadkori homok, kavics és márga képezte rétegek általánosan használt neve. Igen gazdag puhatestü állatok kövületeiben.
(ejtsd: krek), 1. György Lillie, angol tudós és iró, szül. Kennowayben 1798., megh. Belfastban, mint az angol történelem és irodalom tanára, 1866 jun. 25. Munkái: The pursuit of knowledge under difficulties (1830-31); Sketches of the history of literature and learning in England (1844-45); The history of British commerce (1884); (a két utóbbi külön lenyomat a C. által szerkesztett Pictural history of Englandból); Spencer and his poetry (1845); Bacon, his writings and his philosophy (1844); Romance of the history of teh English language (1851); The English of Shakespeare (1856); History of English literature and the English language (1861); A manual of English literature (1862).
2. Georgiana Marion, angol irónő, szül. Londonban 1831., meghalt u. o. 1887 október 13., hol atyja tanár volt. Számos, jelesen irt beszély által tette magát ismertté és kedveltté. Munkái: Riverston (1857); Lost and won (1859); Mi first journal (1860); Play-room stories (1862); Winifred's wooing (1862); Fait Unvin's ordeal (1865); Leslie Tyrrel (1867); Cousin Trix (1867); Mildred (1868); Esther Hill's secret (1870); Hero Trevalyan (1871); Only a butterfly (1873); Without kith or kin (1872); Theresa (1874); Sylvia's choice (1874); Anne Warwick (1877); Dorcus (1879);Hilary's love-story (1880); Two women (1880); Sydney (1881); Fortune's mariage (1882); Godfrey Helstone (1884); Mrs. Hollyer (1885); A daughter of the people (1886); So-Fat and Mew-Mew at home (1887); Diana (1889); Patience holt (1891).
járási székhely Jagst württembergi kerületben, a Jagst partján, (1890) 4977 lak., sör- és bőrgyártással, cement és gipsz tárgyak készítésével; szép városházzal (XVI. századból) 71 m. magas toronnyal.
Frigyes Ágost Ernő Gusztáv Kirstóf Krafft, C.-i báró, bajor miniszter, szül. 1841 márc. 15. Atyja főhadnagy volt s protestáns nemesi frank családból származott. C. a gimnáziumot szülővárosában, a jogot pedig Erlangen-, Lipcse- és Zürichben végezte. Miután tanulmányait kitüntetéssel befejezte, 1865. Állami szolgálatba lépett. 1870. A kereskedelmi és közmunkák minsztériumába heleyezték át; a kereskedelmi minisztérium fölosztása után pedig II. Lajos a királyi jáz és külügy minisztériumába helyezte át. 1874. Kövtségi tanácsos, 1879. Titkos követségi tanácsos, 1880., Pfretzschner visszalépése után, a kir. Ház miniszter, 1890 máj. 31. Pedig Lutz helyett a bajor államminiszétrium elnöke lett.
Colnji román kerület székhelye, 200 km.-nyire Bukaresttől, a Jiulu jobb partján, Kis-Oláhországban, (1890) 30,081 lak., prefekturával, fölebbviteli törvényszékkel, liceummal, tanítóképzővel, ipariskolával, gabonakereskedéssel és közelében sóbányákkal. Több rendbeli egyházi épülete közül a legrégibb az Obedeany-monostor. A szt. Dömötöt-klastrom romokban hever. C. a középkorban Alsó-Oláhországnak fővárosa és külön bánnak székhelye volt. 1577. Mihály vajda e város kapuinál verte meg a mehedintii bojárokat. C. egyike azon városoknak, amelyek a kolerától legtöbbet szenvedtek.
pillangók latin neveinél Cramer Péter holland entomologus nevének rövidítése. Munkája: De nitlandsche Kapellen (Papilionsexotiques, Amsterdam 1779-91).
L. (növ.), l. Heringkél és Tatárrépa.
1. Gábor, szül. 1704 jul. 31., megh. 1752 jan. 4., a genfi egyetemen a matematika és filozofia tanára volt. Kiadta Bernouilli Jakab és János műveit és azonkivül foglalkozott régi matematikusokkal, valamint fizikai témákkal is. Legnevezetesebb műve: Introduction a l'analyse de lignes courbes algébriques (1750).
2. C. János András, német hitszónok és egyházi énekköltő, szül. Jöhstadtban, a szász Érchegységben 1723., megh. 1788-ban. Lelkész votl Kröllwitzben, Quedlinburgban, Kopenhágában, 1765. A teologia tanára u. o., 1771. Szuperintendens Lübecskben és 1774. A teologia első tanára Kielben. 1784. Az egyetem kancellárjává és gondnokává nevezzték ki. Homiletikai intézetet alapított s ezenkivül a z első tanító-szemináriumot Schleswig-Holstein számára, s a hercegségeknek egy javított katekizmust és uj énekes könyvet adott. Művei közül a legismertebbek: Sämmtliche Gedichte (Dessau és Lipcse 1782, 3 kötet) és Hinterlassene Gedichte, melyekből sokat átvettek az énekeskönyvek. Lessing kedvezőtlenül itélt róluk, de a kortársak nagyra becsülték, mivel Klopstock tulzott pátosa és Gellert száraz moralizálása közt helyes középuton haladtak. Sokoldalu műveltségü, nemes gondolkodásu és rendkivül mókás férfiu volt, kit korának legjobbjai nagyra becsültek.
3. C. János Antal, angol filologus, szül. Mitlödiben (Svájc) 1793., meghalt Brightonban 1848 aug. 24. Tanulmányait Londonban végezte, 1822 binsey-i plébános, 1842-ben az oxfordi egyetemen az ujabbkori történet rendes tanára lett. Munkái: Dissertation on teh passage of Hannibal over the Alpes (Wickhammel együtt, Oxford 1820); Description of ancient Italy (london 1826); D. of ancient Greece (u. o. 1828); D. of Asia minor (u. o. 1835-37); Anecdota Graeca e codicibus manuscriptis bibliothecae regiae Praisiensis (u. o. 1839-41); Catenae Graecorum patrum in Novum Testamentum (1838-44); Lette on Study of modern History (1843).
4. C. Károly Ede, német botanikus, szül. Zürichben 1831 márc. 4. 1882 óta a zürichi növénykert igazgatója. Munkái: Pflanzenphysiol. Untersuchungen (Nägelivel együtt, Zürich 1855-58); Untersuchungen über die Ceramiaceen (u. o. 1863); Fossile Hölzer der akrtischen Zone (1868); Über die verticillirten Siphoneen (1887 és 1890); Über Caloglossa Lepricorii (1891) stb.
5. C. Károly Frigyes, német iró, szül. Quedlinburgban 1752 márc. 7., megh. 1807 dec. 8. Párisban, hol 1795. Könyvkereskedést nyitott, miután a franica forradalomiránt nyilvánított rokonszenve miatt kieli egyetemi tanszékét, melyen a görög s keleti nyelveket tanította, elveszítette. Főművei: Klopstock, Er und über ihr (1779-92, 5 köt.), Tagebuch aus Paris (1880, 2 köt.), Übersicht der geschichte der französischen Musik (1786). Sok franica munkát fordított németre s több német művet (p. Lopstocknak Hermannsschlacth és Schillernek Orleansi szüz cimü drámáit) franciára. Érdemes folyóiratai: Musikalisches Magazin (1789-98). Tehetséges és tanult, de rajongó s tulzó iró, kinek Klopstock-műve csupa dicsőítés; párisi értesítései azonban becses adatokban gazdag források.
6. C. Károly Gottlob, német regényiró, szül. Pödlitzben 1758 márc. 3., megh. 1817 jun. 7. Meiningenben, hol 1795 óta erdészeti tanácsos és tanár volt. Első regénye: Karl Saalfeld oder Geschichte eines relegierten Studenten (1782), melyet még vagy 50 kalandos lovag- és rémregény követett (p. Der deusche Alcibiades 1790, Hasper a Sparda 1792, PaulYsop 1792 stb.), melyeket a kortásrak a legnagyobb érdeklődéssel olvastak. Legjobb reégnye: Leben und Meinungen auch seltsame Abenteuer Erasmus Schleichers, eines reisenden Mechanikus (1789-91, 4 köt.). Gazdag képzelettel megáldott iró, aki azonban kizárólag az olvasó tömeg izlésére számított, melyet képtelen alakokkal s eseményekkel, de többé-kevésbé buja rajzokkal is meghódított.
7. C. Ker. János, németből angollá lett zongoraművész, szül. Mannheimban 1771 febr. 24., megh. London melletti Kensingtonben 1858 ápr. 16-án. Atyjától, C. Vilmos hegedüművsztől korán tault Londonban, hol még chröter és Clemetni is tanították, de az elméletben önmaga volt, mestere. Már első fellépésénél tiszta technikája és izléses előadása általános feltünést keltett; 1788 óta a korninenst többszört beutazta, igy jutott 1799-ben Bécsbe, hol Haydnnal megismerkedett, Beethovennel barátságot kötött. 1828. Addisonnal a ma is virágzó s főleg a klasszikusokat kiadó C. és társa zeneműkiadó céget alapította Londonban, hol állandóan élt (kivévén 1832-45. Párist). Irt 105 szonátát, 7 verszenyművet és egyebeket zongorára; ma is nagybecsü a Nagy Zongoraiskola, melynek II. része (Az ujj készség iskolája, 100.mű, 100 mindennapos gyakorlat) épp oly figyelmet érdemelne, mint az elterjedt V. rész (84 gyaorlat, később 16-tal megszaporítva mint 50. Mű).