Pál, francia Afrika-utazó, szül. 1863., megh. 1891-ben. 1886. A francia Kongoba ment s 1888. Szerencsés expedíciót végzett Madivilletől a fanok följére. A következő évben acomité de l'Afrique francaise megbizásából a Csad-tóhoz indult. 1890 aug. 15. 30 szenegálival és 250 teherhordóval elindult Stanley Poolból s szept 25-én elérte Banquit, az utolsó európai állomást, 1891 jan. 1. Lauziérerel északnak vette utját s február végén elérte El-Kuti helgységet s mielőtt hátrahagyott örseit magához vonhatta volna, ápril közeépn El-Kuti közelében a szenusszi-k megölték. Társa, Lauziére már egy hónappal előbb meghalt; másik társát, Biscarrat-t május 25. A mohameddánok gyilkolták meg s csak harmadik társa, Nébout maradt életben, aki 1891 julius végén érkezett vissza a kongói Brazzavillebe.
(uj latin, egyes szám crampus, blőle származott a német Krampf), az izomgörcsök latin kifejezése, l. Görcsök.
Lukács, idősb (tk. Müller), német festő, szász festészeti iskola megalapítója, szül. Kronachban, felsőfrank városkában 1472., megh. 1553.; 1504. Mint Bölcs Frigyes választófejedelm udvari festője volt Wittenbergában, hol nagy műhelyt és nyomdát alapított és rendkivüli tekintélynek örvendett, kétszer polgármester is volt és 1508. Nemesi rangra emeltetett. 1509. Frigyes Németalföldre küldte Miksa császárhoz, kinek fiát, a nyolc éves Károlyt lefestette. Frigyes utódainál, Állhatatos Jánosnál és Nagylelkü János Frigyesnél is nagy kegyben állott. Már életében a legnagyobb népszerüségnek örvendett. Kiváló művészetén kívűl ennek ok arendivüli termékenységében, korszerüségében és sokoldaluságában rejlik. Az északi renaissance egyik fő képvisedlője, a mellett, minthogy a reformátorokkal baráti viszonban állott, műveiben is a reformációnak buzgó terjesztője. Sokféle tárgyat ábrázolt. Festett vallásos, bibliai és mitologiai tárgyu képeket, életképeket és kitünő képmásokat. Festményei egész Európa gyüjteményeiben el vannak szórva. A budapesti orsz. Képtár példánayi között legbecsesebb a Krisztust és a házasságtörő nőb ábrázoló festmény (146), C. egyik kedvenc tárgya 1532-ből, rendikvül egyéni férfi alakokkal; u. o. van a kitünő jellemzésü Fajtalan agg két ismétlésben (130, 134); A fajtalan vénasszony (137); a fantasztikus, allegorikus Három csapás (128); egy eléggé konvencionális Heródiás (132); és több kép a mester műhelyéből. Fametszetei - egyes lapok és sozoratok - egész Németországban el voltak terjedve, ellenben rézmetszetei ritkák. C. fiai is festők voltak. Közülük csak ifj. C. Lukácsot ismerjük (1515-1586). Ő örökölte atyja műhelyét és a wittenbergai polgármesterséget. Rajza gyöngébb, szinezése lanyhább, nehézdesebb, mint atyjáé.
(növ.), l. Fenyvesbogyó.
viscount, l. Salisbury.
(ejtsd: krennbruk) Gathorne Hardy viscount, angol államférfiu, született Bradfordban 1814 okt. 1. Tanulmányait oxfordban elvégezvén, egy ideig mint békebiró működött s 1856-ban az alsóházba lépett, melyben mint a tory-párt egyik kiváló szónoka gyorsan hírnevet szerztt. 1856. Derby lord második minisztériumában alállamtitkár lett, 1865. Pedig Gladstone-nel szemben az oxfordi egyetem képviselőjévé választották. Midőn 1866. A tory-párt jutott többségre a parlamentben, C. megint a kabinetbe lépett méeg pedig mint belügyminiszzter. Disraeli második minisztériumában (1874) hadügyminiszter lett, s e minőségében nagy érdemeket szerzett egy uj mozgósítási terv kidolgozásával, mely az egész brit hadsereget helyi kerületek szerint nyolc hadtestre osztotta fel. 1878 tavaszán a keletindiai hivatal miniszterévé s ugyanakkor C. viscount cimmel peer-ré és a felsőház tagjává nevezték. 1880. A Beaconsfield-minisztériummal együtt beadta lemondását. 1885-ben, mint a Lancaster hercegség kancellára a Salisbury lord minisztérimába lépett, mellyel együtt 1892. Aug. megint megbukott.
(ejtsd: krén) Walter, angol festő, született Liverpoolban 1845 aug. 15. A preraffaelisták iskolájához csatlakozott, de megtartotta sajátságos önálló irányát. Nevezetesebb olajfestményei: Venus születése (1877); Proserpina elrablása (1878); A szirének (1879); A siető sors (1882); Az élet hidja (1884); A buvár (1885. A párisi világkiállításon ezüst érmet nyert); Rohanó órák (1887); Napkelte (1888); Pandora, Pegasus (1889); auarelljeit is nagyra becsülik. Az irodalom terén is működött. Művei: Walter Crane's Toy Books (1869-75); Picture Books (1874-75); The Baby's Opera (1887); The Sirenes Three (1886).
Retzius, l. Brachiopodák.
l. Koponya.
(ejtsd: krenmer) Tamás, az angol egyház egyik főreformátora és első protestáns canterburyi érsek, született Angliában, Nottingham-megyében, Aslactonban, 1489 jul. 2., megh. 1556 márc. 21. Tizennégy éves korában Cambridgebe metn tanulni. Különösen a klasszikus nyelvek és a szntirás tanulmányozására adta magát, majd Erasmus, Luther és Le Fevre reformátori irataik és szentiratmagyarázati műveik tanulmányozásába merült el. 1523. Hittudori cimet nyert és tologiai tanárrá neveztetett ki. 1528-ban VIII. Henrik angol király ismeretségébe jutott s királya elválhatása ügyében, külön követségben Rómába ment, de itt kevés eredményt tudott elérni. 1532. Canterbury-i érsekké nevezték ki. C. magas egyházi állásában, könnyen kivitte e a királyi pár házassága elválasztását, s összeeskette a királyt Boleyn Annával 1533 május 28. Közreműködött a szent iratoknak angol nyelvre fordítása és terjesztése érdekében, s mikor VIII. Henrik halálával ő is egyik régensévé lett az országnak, ekkor és Eduárd király uralma alatt, nagyban előmozdította a protestantizmusnak Angliában való elterjedését. Közreműködött az isteni tiszteletet szabályozó angol szolgálati könyvnek s a vallási artikulusoknak (Articles of Religion) készítésében, sőt ez utóbbit jóformán egyedül készítette volna. Irt négy hjomiliát is. Mária trónraléptével, Latimerrel és Ridleyvel együtt Londonban börtönbe vettetett. 1554 március havában Oxfordba hurcolták, s közönséges börtönbe vetették őket. Letimer és Ridley nagy lelki bátorsággal tűrték itt nehéz sorsukat, de Crammer gyöngesége annyira ment, hogy élete megmentése végett hatszor tagadta meg addigi elveit. De mert ellenségei minden áron halálára törtek, máglyán égették meg.