(ang.). Egy neme a cölöpépítményeknek, melyek azonban még a történelmi korokban is sokszor szolgáltak buvó, menedék, v. védelmi heleykül (l. az ábár). Hazájuk Irország, hol a Sahnnon mocsarai által alkotott és körülvett csekély emelkedésü helyeken mint meseterséges szigetek tlálhatók. Inkább a felső-olaszországi terra-márához (l. o.), vagy a hazánkban különösen a Tisza árterületén előforduló neolit-kori települő helyekhez hasonlók, mint a svájci cölöpépítményekhez. Mindannyival közös vonásuk az, hogy számos földbe vert cölöp közt kő, csont, bronz, sőt vas szerszámokat, házi állatok és eledelül alkalmas egyéb vadak csontjait tartalmazzák. Eltérnek valamennyitől abban, hogy a cölöpök közt nemcsak föld-, hanem kőtörmelék is van.
[ÁBRA] Az Ardakillin Loughnál Roscommonban lévő Crannoge átmetszete.
(ejtsd: kranszak), község Aveyron francia départementban, az Eunas partján, (1891) 5653 lak., magnéziát tartalmazó ásványvizforrással, amelyet szétküldenek (évenként 85,000 palackkal), szép fürdőintézettel. Közelében századok óta égő széntelepekkel; az ezekből felszálló 45-50°-os kéngőzökt sikerrel használják reumatikus bajok ellen.
Henrik nepom. János, bécsi botanikus, szül. Luxemburgban 1722., megh. 1799. Eleinte orvos, majd a botanika tanára volt a bécsi egyetemen. Korának egyik jelesebb floristája, több osztrák és magyar növényt megnevezett. Művei: Questio academica ex materia medica et botanica (Bécs 1760), Materia medica et chirurgica iuxta systema naturae digesta (u. o. 1762), Stirpes Austriacae (Bécs és Lipcse 1762-67, 3 köt. 15 táblával), Institutiones rei herbariae (Bécs 1766, 2 köt.), Classis Umbelliferarum emendanda (Lipcse 1767, hat táblával), Classis Cruciformium emendanda (u. o. 3 táblával), De duabus Draconis arboribus botanicorum (Bécs 1768).
Nutt. (növ.), amerikai fajaszakadt ernyős növény.
(ejtsd: kraon), város Mayenne francia départementban, az Oudon partján, (1891) 4434 lak., bőrcserzéssel, malmokkal, a XVIII.- századból való szép kastéllyal. A rómaiak idejében Cronium volt a neve.
(ejtsd: kraonn), falu Aisne francai départementban, 20 km.-nyire Laontól, az Aisne jobb partja közelében, 665 lak., sapkakészítéssel, azon eldöntetlen csatának szinhelye, amelyet Napoleon 1814 márc. 7. Az oroszok ellen vivott.
(ejtsd: krápplé) Károly, francia nyomdász, szül. Bourmonban 1762 nov. 13., meghalt 1809 okt. 19. Párisban Ballardnál megtanulta a könyvnyomádszatot és 1789. Saját nevére nyomdát alapított. Kiadta Lafontaine meséit, a Telemachot, Gessner és Boileau munkáit stb. Egy művészi kivitelü kiadása volt: Histoire des grimpereaux et des oiseaux de paradis par Audebert (Páris 1802) aranynyomással. Fia, C. György, Adrien (szül. 1789 jun. 13., meghalt Nizzában 1842 dec. 11.) az üzletet még terjedelmesebbé tette. Ez utóbbi néhány munkát is irt u. m. Souvenirs de Londres en 1814 et 1816 (Páris 1817); Obsrvations sur les écrites de Bonald (1836); Des progrés de l'imprimerie en France et en Italie au XVI. siécle (1836). Egyik nagyobb kiadványa: Collections des anciens monuments de la langue francaise (1826).
(lat.) a. m. mámor, az után a következő szédülés, fejfájás.
(fr., ejtsd: kraklé) a. m. repedezett. Igy nevezik a mázos agyag edényeken előforduló hajszál finomságu számos repedést, mely az edény fölszinét hálóként borítja. Khinában és Japánban mesterséges módon állítják elő, akként, hogy az égetés után a még meleg edényt vizbe mártják.
(franc., ejtsd: krakör) a. m. nagyzoló, kötekedő, korcsmai vagy kávéházi hős; krakéler.