(lat.) a. m. hiszek. E szóval kezdődik az apostoli hitvallás, ugyszintén a niceai (325) egyetemes zsinat hitvallása, s azért jelöli is ezeket. A szent misében szintén előfordul az evangelium után (Credo in unum Deum stb.), s azért a szt. misének ezen részét is jelzi. L. Mise. - Credo quia absurdum, hiszem, mert képtelen. Tertulliántól származik e mondás.
(lat.) a. m. hiszékenység, meggyőződés.
(ejtsd: kri), indus törzs Észak-Amerikában, hajdan igen hatalmas volt, most azonban számra megfogyott s vesztett tekintélyéből. Régente Georgiában s Alabamában laktak s több altörzsre oszoltak. Az 1814. Küzdelmek után, melyekben sok ezer verzett közülük, lassan átszorítottak a Missziszippi folyamon s most attól nyugatra laknak. Van irott, az amerikaihoz hasonló alkotmányuk, törvényalkotó gyüléssel. Nyelvük E-nyugati Canada indus törzsei közt el van terjedve. V. ö. Howse:A grammaer of the C. language (London 1844); Lacombe: Grammaire de la langue des Cris (szótárral, Montreal 1874.
ezüstbánya Colorado É.-amerikai államban (Egyesült-Államok), hol Creede Vilmos nevü kalandor talált először ezüstöt, ki azután Muffat vasutigazgató pénzével bányát nyitott s szárnyvasutat épített. 1892. Havonkint egyetlen egy bányában állítólag 150,000 dollár értékü ezüstöt találtak. A szomszédságban fekszik az «Ametyst»-nek elnevezett ezüstbánya.
(ejtsd: krétn) Mandell, angol történetiró, szül. Carlisleben 1843 jul. 5. Oxfordban tanult s 1866. Ugyanott a történelem tanára, 1867-ben embletoni lelkész, 1884. Pedig Cambridgeben az egyháztörténelem tanára let. Művei: Primes of -Roman history (London 1872); The age of Elisabeth (1876); The life of Simon of Montfort (1876); The Tudors and the reformation (1877); Primes of English history (1877). Főmunkája a részrehajlatlan tollal irt: History of the papacy during the period of the reformation (1882-87, eddig 4 köt.); Th elife of Cardinal Wolsey (1888); Carlisle (1889). 1886 óta szerkesztője az English Historical reviewnak, 1891. Kinevezték peterboroughi püspökké.
(ejtsd: krej), város Oise francia départementban, az Oise partján, (1891) 8183 lak., fontos fayencekészítssel, kőbányával, üveggyrátással, a Saint-Evremon templom szép romjaival. C. Credulium néven már Dagobert idejében is fenállott. V. Károly mellette, az Oise szigetén egy nagy kastélyt építtetett, amelyben VI. Károly őrültsége korában sokáig tartózkodott.
1. Mihály, német zsidó tudós és iró, szül, Mainzban 1789 máj. 16., megh. 1842 aug. 5-én. A modern zsidóság eszméinek fejlesztése és terjesztése körül, kivált mint a majnai frankfurti izrael. Reáltanoda tanára (1825 óta) ritka erélyt és buzgalmat fejtett ki. E mellett még időt szakított mennyiségtani tanulmányokra és több e szakmába vágó könyvek közzétételére. Főmunkája: Schulchan Aruch, oder encyclopädische Darstellung des mosaischen Gesetzes (majnai Frankfurt 1833-40, 4 kötet), melyben hitujítási nézeteit részletesen fejtegeti.
2. C. Vilmos, német irodalomtörténész, szül. majnai Frankfurtban 1851., jelenleg egyetemi tanár Krakóban. Művei: Entstehungsgeschichte d. deutsch. Lustpiels (1879); Bühnengeschichte des Goetheischen Fausts (1881). Kiadta Goethe levelezését Willemer-rel (2. Kiadás).
Miklós, szász kancellár, szül. Lipcsében 1551., kivégezték 1601 okt. 9. Jogi tanulmányait Grimmában elvégezvén, 1580 nevelője lett Keresztély hercegnek, ki midőn a választófejedelmi méltóságot elfoglalta, C.-t titkos tanácsossá, majd 1589. Kancellárrá nevezte ki. Mint szerencsefit a nemesség kezdettől fogva gyülölte s a kriptokálvinisták pártolásával, egy uj katekizmus és (a Creé-féle) biblia kiadásával csakhamar magára vonta afanatikus lutheránus nép gyülöletét is. Midőn azután 1591. Keresztély halála után a hatalom a buzgó lutheránus szellemben nevelt Frigyes Vilmos weimari herceg kezébe került, Crellt elfogták és Königsteinba zárták. Csak négy év mulva, 1595. Jelent meg ellene a vádirat s csak 1601. Mondta ki fölötte az ítéletet a prágai legfőbb törvényszék, melynek alapján C.-t Drezdában lefejezték. V. ö. Reichard, Der kurtfürstlich säschsische Kanzler Nikolaus C. (Drezda 1859, 2 kötet) és Brandes, Der Kanzler C. (lipcse 1873); Calinich, Zwei sächische Kanzler (1868).
Ágost Lipót, német matematikus, szül. Eschwerderben 1780 márc. 11., megh. 1856 okt. 6-án, porosz államépítészeti szolgálatba lépett és mint titkos főépítészeti tanácsos lépett ki 1849. Az állami szolgálatból. Építészeti munkáin kívűl egyes matematikai dolgozatokat ir irt, de főérdeme a még most is róla elnevezett: Journal für reine und angewandte Mathematik alapítása 1826-ban, mely nemsokára gyülőhelye lett a német és külföldi nevezetesebb matematikusok dolgozatainak. Igy mindjárt az első kötetben jelentek meg Abel és Jacobi epochlis értekezései.
járási és püspöki székhely Cremona olasz tartományban, a Serio partján, (1891) 9111 lak., csipke-, kalapkészítéssel, selyem- és vászonszövéssel, keresett sajt- és spugarda-nak nevezett konfitürkészítéssel. A föld, melyen épült, régi tó (Gerondo) volt; számos öntözőcsatorna szeli át; Európa legjobb lenét termesztik rajta. C.-t egy régi erősség és falak védik. Alapítói 570. Menekülők voltak, akik Alboin longobard király elől futottak. I. Frigyes 1160. Mint a velf párt egyik fészkét földulta; 1185. Azonban ujra felépült. 1454. A Viscontiek birtokából Velence hatalmába került.