(franc., ejtsd: krénlázs). Az építészetben a créneauknak vagyis a falcsorbáztnak egész sorozatát, azoknak egész összességét jelenti. L. Créneau.
osztrák tábornok, l. Folliot de C.
(növ.), kutmoszat, a feslő gombák génusza a Leptotricheoe családjában, mások szerint moszat a Cyanophyceae rend Oscillariceae családjában. Színtelen, nyálkahüvelybe foglalt, tagolt fonalak alkotják, melyeknek sejtjei külön szoktak válni és uj fonál lesz belőlük. Ezenkivül a fonálsejtek oszlása folytán igen apró gonidiumokat (moszatsejtek) is fejleszt, melyekből uj sejtfonál, sőt nyáklanemü sejtcsalád is támadhat. A C. polyspora-t legelőször 1870. Boroszlói kutban találták, később a berlini vizvezetékekben is seregesen jelentkezett. Apró, a vizben csillogó, vasoxidhidráttól világosbarnára változó, összekuszált fonalakból alakuló pehelyalak. V. ö. Zopf: Entwickelungsgeschichte der C. (Berlin 1879).
nagyközség Torontál vm. Antalfalvai járásában, (1891) 4893 szerb lakokkal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(olasz) a. m. megpukkadni, szétrepedni, elhullani, megdögleni. Innen ered a németes crepiren katonai kifejezés, mely a gránátnak, shrapnellnek, bombának stb. ürlövedéknek szétrobbanását jelenti.
hasadék a Nagy- és Kis-Királykő közt, l. Krepatura.
(franc., ejtsd: krep), finom, habos, átlátszó szövet, mely diszül v. báli ruhákul sozlgál.
l. Crepare.
(ejtsd: krépen) Ferenc, belga botanikus, szül. Rochefortban 1830 okt. 30. Eleinte Gand-ban a kertészetiskola tanára, most a brüsszeli növénykert igazgatója s a kir. Akadémia tagja. Most a leghiresebb rhodolog s e sorokirójával is élénk rhodologiai levelezést folytat. Cikkei leginkább a belga növénytani társaság Bulletin-jeiben, a Belgique horitcole-ban s más francia folyóiratokban jeletnek meg. Nevezetesebb munkái: Manuel de la Flore de Belgique (Brüsszel 1866); Revue de la Flore e Belgique (u. o. 1863); guide du touriste a Rochefort et ses environs (Rochef. 1870); Guide du botaniste en Belgique (Brüsszel 1878); Primitiae monographiae Rosarum (u. o. 1869-82). C. neve a Crépinia Rehb. (Trichocrepis Vis.) és Crépiniella E. March. (araliacea, 1 faj angol Guinában )génusznevekkel van megörökítve.
L. (növ.), l. Siposka.