(lat.). E név alatt ismeretes az a sajátságos zörej, amelyet az eltört csont két törési lapjának egymáshoz dörzsölésénél hallunk. C. neve alatt ismeretesek még a tüdő fölött a tüdőlob 1. És 3. Stádiumában, a tüdő-ödémánál, a haemorrhagikus infarctus, capillaris bronchitis eseteiben hallható apró, egyenlő holyagu szörcszörejek, melyek a belégzés alatt lépnek föl és azon zörejjel hasonlíthatók össze, mely akkor keletkezik, ha gyertya lángjába sót hintünk.
(állat), l. Esteli lepkék.
(ejtsd: krepi), több helység Franciaországban; 1. C.-en Laonnais, község Aisne départementban, 11 km.-nyire Laontól, (1891) 1665 lak., két érdekes XII. századbeli templommal; hiressé azon béke tette, amelyet itt 1544. V. Károly császár és I. Ferenc francai király kötöttek és amelyben az utóbbi Milanóról, Nápolyról, a Flandria s Artois fölötti hűbéruraságról, V. Károly pedig Burgundiáról mondott le.- 2. C.-en-Valois, város Oise départementban, 22 km.-nyire Senlistól, (1891) 4124 lak., üstkészítéssel, cukorrépatermeléssel és élénk gabonakereskedéssel. Crispeium néven egykor Valois fővárosa volt. Erődjét, amelynek némi romjai még fenmaradtak, 960. Az Amiensi gróf alapította; a város számos középkori emléket (templomokat, házakat stb.) tartott meg.
(ejtsd: kréki), 1. Ferenc herceg, Franciaország marsallja, szül. 1624., megh. Párisban 1687 febr. 4. Flandriában vitézkedett (1640) és különösen Turenne alatt tünt ki. 1669. Marsallnak nevezik ki s 1670. Lotaringiát szállja meg. 1675. Ismét a középső rajnánál harcol, aug. 11-én azonban vereséget szenved s maga is fogságba kerül. 1676-78-ig ismét diadalmasan harcolt, 1679. Pedig a Weserig hatolt s békére kényszítette a nagy választófejedelmet. 1684. még Luxemburgot és Triert is elfoglalta.
2. C. Károly I., marquis de, Franciaország marsallja, szül. 1578. Csatában esett el 1638. VI. Henrik egyik legderekabb vezére, aki Francia- és Olaszországban sok győzelmet vívott; 1610. A Dauphiné helytartója lett. 1621. Marsall, 1626. Franciaország pairje.
(olasz, ejtsd: kresendo), röv. Cresc., a. m. növekedő erővel; zeneelőadási műszó, mely azt irja elő, hogy a hangokat fokonkin tmindig erősebben kell hangoztatni. A C.-t következő jellel is elő lehet irni: [ÁBRA]
L. (növ.), l. Kabakfa.
l. Crescenzi.
(ejtsd: kresentini) Jeromos, olasz csonkított énekes, szül. Urbaniában 1769., megh. Nápolyban 1846 ápr. 24. 1785 óta női szerpekben a római, pádovai, veronai, velencei, bécsi, lissaboni s madridi szinpadokon lépett fel. Bécsben az uralkodó család énekmestere lett 1805.; Nepoleon csakhamar Párisba hivta s 80,000 frank tiszteletdijjal kamaraénekessé tette; 1813. Elveszítette hangját, Bolognába költözött s 1825 óta mint énektanár működött Nápolyban. Mezzoszopránjának kellemes és hajlékony voltával még Napoleont is könnyekre fakasztotta. Hires énekiskolája: Raccolta de esercizj per il canto, először 1811. Jelent meg párisban.
(ejtsd: kresentinó), város Novara olasz tartomáyban, a Pó balpartján, (1891) 2738, mint község 6710 lak., selyemiparral. Egykoron erősség volt, amelyért a XVI. és XVII. században spanyolok és franciák több izben küzdöttek.
György biboros s pápai követ közbenjárására békült ki 1201. Imre király és öccse András, ki Horvát- s Dalmátországot kapta.