Crescentius

1. János, ki Nomentanus név alatt is ismeretes, római patricius s a Crescentiusok gazdag családjának ivdéka (hihetőleg Theodora unokája). XV. János pápa idejében (958-995) Róma föltétlen ura vala, Teophano császárnő pedig 989. Patriciusnak ismerte el. Midőn III. Ottó császár távozása után megint patriciusnak és konzulnak neveztette magát, az Ottó által behelyezett V. Gergely helyett pedig XVI. Jánost tette pápává. Erre Ottó ujra Rómában termett, az Angyalvárat C., hősies védelme dacára bevette, s a pártütőt elfogta és 998 ápril 26. lefejeztette, holttestét pedig a bitón kifüggesztette. -Fia, C. János, 1012-ben rövid ideig szinténura volt Rómának. V. ö. Gregorovius, Gesch. D. Stadt Rom.

2. C. Zvoinimir v. Demetrius, az utolsó horvát király. (Életrajza Mesicstől a Rad 39. Kötetében.) L. Demeter és Zvoinimir.

Crescenzi

(ejtsd: kresenci). 1. Péter (Petrus de Crescentts), az okszerü földművelés megalapítója, szül. Bolognában 1230., megh. 1310. Szülővárosában mint ügyvéd élt; de miután politikai zavargások miatt kénytlen volt szülővárosából elköltözni, Olaszországot utazta be s csak harminc év mulva tért vissza Bolognába, mely aztán szenátorrá tette. A földművelés körül szerzett tapaszatalatait: Opus ruralium commodorum libri XII. c. hires művében tette közzé, mely mű egyuttal a nyomtatásban megjelent első könyvek egyike. (1458. Augsburg; olaszul Firenzében 1478 és 1605. [Sansovinotól], Bolognában 1784; ném. Straszburgban 1494. és 1602.) A régibb kiadások legszebbike az, melyet Lorrain adott ki 1474. A mű legutolsó kiadását Geszner rendezte sajtó alá, a Scriptores rei rusticae c. gyüjeményben (Lipcse 1735, 2 köt.). C. művének megirásánál főleg Columellát tartotta szem előtt.

Crescimbeni

(ejtsd: kresimbeni) János Mario, olasz iró, szül. Maceratában 1663 okt. 9., megh. u. o. 1728 márc. 8. Tanulmányait Rómában végezte, ahol XI. Kelemen kanonokké neveze ki. Néhány társával ő alapította az Arkádiai akadémiát (l. o.), melynek 38éven át elnöke is volt. Megirta ez alapítás történetét is Arcadia c. munkjában, valamint tőle való; Istoria della volgar poesia (1698) és néhány rümnai templom története.

Cresimir

l. Kresimir.

Crešnjevec

község Horvát-Szlavonországban, Varasd vm. Klanjeci j.-ban, (1891) 1124 horvát lakossal.

Crespi

1. Dániel, olasz festő, szül. Milanóban 1590 körül, megh. u. o. 1630; C. Ján. Battistának és Procaccininek tanítványa volt. Kompozicióra és a szinezés erejére nézve megközelítette a carracciakat; hozzájárul igazi, mély érzése és az a tehetség, mellyel az isteni jelleget ki tudta fejezni. Milánói gyüjteményekben számos festményét őrzik; az ottani St. Maria alla Passione és St. Protaso templomokban láthatók kitünő freskói.

2. C. János Battista (il Cerano), olasz festő, melléknevét szülővárosától kapta. Született 1557., meghalt Milánóban 1633-ban. Rendkivüli érzéke volt az építészeti elrendezés iránt, alakjait gondosan kimintázta, de a szertelen mozdulatokkal és az elrendezés indokolatlanságával gyakran modorossá válrt. Milánó templomaiban számos festménye látható, p. Szt. Ambrus megkereszteli szent Ágostont (1618) a St. Marco templomban. - C. építészettel, szobrászattal és szépirodalommal is foglalkozott.

3. József Mária, olasz festő, akit spanyolos ruházkodásáért «lo Spagnuolo»-nak neveztek el, szül. 1665., megh. Bolognában 1747. Canuti és Cignani tanítványa volt. Legjobban van képviselve (12 festménnyel) a drezdai képtárban; ott láthatók a 7 szentséget ábrázoló eredti képei is. A budapesti országos képtárban lévő kis képe (519), melya Földműves családját ábrázolja, fölfogás és fényhatások dolgában Rembrandtra emlékeztet.

Crespo

Antal Candido Goncalves, portugál költő, szül. Rio de Janeiroban egy rabszolganőtől 1846 márc. 11., megh. Lissabonban 1883 jun. 11. Csak két kis kötetnyi verset irt: Miniaturas (1870; uj kiadás 1875) és Nocturnos (1882). Feleségével, D. Mária Amália Vaz de Carvalhoval gyerekek számára irta: Contos para os nossos filhos (1882).

Crest

(etjsd: kreszt), város Drome franica départementban, a Drome partján, kakastaréj alaku szikla lábánál, (1891) 5569 lak., selyemfonókkal, posztó és takarógyártással, papír-, bőr- és kötélgyártással, jelentékeny eperfatermeléssel, bor- és szarvasgombakereskedéssel. Régi erődje a XII. századból, a Drome völgyének kulcsa még maig is látható.

Crestien de Troyes

l. Chrétien de Troyes.

Crestola

olasz falu Carrara mellett, igy nevezik a legjobb minőségü sárgás-fehér carrarai márványt.


Kezdőlap

˙