(ejtsd: -vics), szerb nemes család, mely szerbia hanyatlása s a Balsa (l. o.) család kihalás aután a XV. században Montenergró hegyei közt és partvidékén kis fejedelemséget alkotott. C. Iván (1465-90) alapította a cettinyei kolostort; fiát Györgyöt Skanderbég elüzte. György Velencébe menekült, hol a család 1636. Kihalt. L. még Csernovics.
(ejtsd: kroccsa; lat. corcea), a biborosok vörös ruhájának olasz elnevezése.
(ejtsd: krócse), 1. Cézár Gyula, olasz író, szül. S. Giovanni in Persicetóban, Bologna mellett 1550., megh. 1609. Kovács volt s 1568. Bolognában került, hol népköltő lett és bolognai nyelvjárásbnirt s a nyilvános eseményeket megéneklő számos költeményét a gazdagok házaiban és a nép előtt hegedüszerü líra (ezért dalla lira volt a mellékneve) hangjai mellett szokta elénekelgetni. Szegényen halt meg. A bertoldo cimü népkönyvnek adta folytatását. C. könyve még maig is a ponyva keresett darabja. V. ö. Guerrini. La vita e le opere di G.C. c. (Bologna 1879).
(franc., ejtsd: krosé), a vivóárok egyes ágainak a könyökponton túl terjedő nyulványa, melynek alja kitérő helynek, őrségek felállítására stb.-re használtatik fel; a C. ásásakor kihányt földdel a vivóárok ágát az ellenfél pásztázó tüze ellen födözik.
(ol., ejtsd: krocsáta) a. m. keresztes hadjárat. - crociati volt a nevük 1848. Az egyházi államban az osztrákok kiűzésére szevezett csapatoknak, melyeket részben IX. Pius pápa meg is áldott, de melyek mind elvesztek.
Cuv., a krokodilok családjának egyik neme. L. Krokodil.
Tourn., l. Sáfrány.
Kornél, németalföldi jezsuita és drámairó Amsterdamból, meghalt Rómában 1550. Amsterdamban 1535. Szinre hozott József cimü comoedia sacra-ja (uj kiadása készülőben Boltétől), mely Józsefnek Putifárnéhoz való viszonyát tárgyazza, hatással volt a németek drámaköltészetére. V. ö. Weilen, Der ägypt. Joseph im Drama des XVI. Jahrhunderst (Bécs 1887).
kisbérlők Skóciában, az egykori Clan-jószágoknak törvényellenesen deposszedált birtokrészei. Emancipáló törekvéseik az 1870. és 1880. években komoly zavarokat okoztak.
Ernő, angol festő, szül. Leedsben 1847. 1870-ben Düsseldorfba ment, hol Hünten csataképfestő tanítványa lett. 1874-ben aratta első sikerét egy 1870. Megvert francia hadolsztály vissavonulását ábrázoló festményével; ezt követik: a ligny-i Csata (1875), a waterlooi csata reggelén (1876), Cromwell Marston Moorban (1877), Wellington vonulása Quatrebrastól Waterloohoz (1878), melynek alapján a londoni akadémia tagja lett.