családi néven Jäger vagy Venator János, született a türingiai Arnstadtba 1480., az erfurti egyetemen tanult. 1500. Baccalaureus lett s hive volt a skolastzkikus bölcseletnek, de Mutianus, Hutten Ulrik. Luther befolyása őt később a humanista iránynak annyira megnyerte, hogy ott hagyta a Henneberg grófi családnál elfoglalt nevelői állását s Erfurtba vonult, a klasszikusok tnaulmányozárására; az 1510. Polgárháboru Foldába kergette. 1517. Itáliába ment, itt hallott Luther fellépéséről, akit bátorító levelével 1519. Felkeresett; 1520. Erfurti egyetemi rektor lett, s mint ilyen 1521. A wormsi országgyülésre menő Luthert üdvözölte. 1524. Megismerkedett Melanchtonnal; később Porosz- és Lengyelországba ment. 1531. Königsbergából Albrecht hercegnek azt irta, hogy ő az isten segítségével meg akar maradni a szent kerestény egyházban. C. megtérése a reformátusok gyülöletét provokálta .V. ö. Döllinger: Die Reformation I. 138 stb. Kampschulte: De Croto Rubiano, commentatio Bonnae 1862. Jansen II. 37.
(ang.), sós mázu, rápréselt díszü közönséges angol fehér (cserép) kőedény, színe régebben sárgásfehér, a XVIII. sz.-tól kesdve fehér.
(angol, ejtsd: krup) v. gégecroup a. m. álhártyás gégelob. A C. szót, mely befüződést jelent, először Home alkalmazta az orvosi irodalomban (1765). A C. lényege oly lobos folyamat, melynél a nyákhártya felületén rostonyás kiizzadás jő létre. A C. tulajdonképen a gége megbetegedése, mely előáll, midőn a orstonyás izzadmány a gége üregét (gyakran a légcsőre és hörgökre is folytatódva) hártyás, csöves lerakodás alakjában bevonja és szükíti (heveny gégeszükület). A C. leginkább a 2-7-ik életévben jön elő, és a gyermekkornak egyik legnagyobb ellensége. Gyenge és egészségtelen gyermekek egyaránt megkapják;némely betegségek, min tifusz, főképen kanayró után gyakran előfordul. Az időjárásnak, uralkodó szélnek, zsufolt, tulmeleg lakásnak stb. a kóroktanban csak alárendelt szerepe van. A betegség többnyire enyhe tünetekkel kezdődik, a gyermek kissé lázas, légzés gyorsabb, az orrszárnyak emelkednek, a hang kissé rekedt, a köhögés ritka, de feltünően száraz, kinzó, később érdes és ugató. Igy napokig eltarthat az állapot, kisebb-nagyob változással; de nemsokára változik a helyzet; az állapot súlyosbodik; a belégzés megnyul, hangos, messzehallható, fürészelő; a hang eltünik, a köhögés fájdalmas, gyötrő; a gége printésenél fájdalmas. A torok vagy tiszta (ez a rikkább eset), v. pedig a mandulákon. Lágy szájpadon és a garat hátsó falán difterikus lepedéket mutat. A heveny gégeszükület fünetei folyton sulyosbodnak. A légzés szerfelett nehéz, az orrszárnyak tágulnak, a gége lefelé huzódik, a mellkas felemelkedik, az összes légző izmok erőd működésben vannak. Az arckifejezés jellegzetesen félelmet mutató; a gyermek szerfelett nyugtalan, időről-időre elszunnyad, de csakhamar felriad álmából. A z arc duzzadt, az ajkak kékek, a visszerek dagadtak, a fej hátrahuzódik. Nemsokára sulyos fuldoklási rohamok lépnek fel; a gyermek levegő után kapkod, a légsozmj eléri tetőfokát. A veszély imminens. De ismét látszólagos csökkenés állhat be rövid időre a tünetekben. (Megesik néha, hogy egy erős köhögési roham alatt a C.-hártya kiköpetik, ami több óráig tartó javulást eredményezhet, nagy ritka esetekben gyógyulást is. Segítség hiján a szénsavas mérgezés (fuladás) tünetei mutatkoznak és így beáll a halál. Alig van betegség, melynek kórjóslata oly kedvezőtlen volna, mint C.-é; a kis betegek magukra hagyva majdnem mind elpusztulnak. 5-10%-ra tehető azon gygulási arány, mely a C.-nál magától szokott beállni. A belső kezelés ezen betegségnél ugyszólva teljesen lehetetlen. A művi beavatkozás azonban sokszor segítséget nyújt. Légcsőmetszéssel (tracheotomia) sikerült átlag 38% gyógyulást elérni. Ujabb időben amerikai orvosok ajánlatára nálunk is, különösen a fővárosi Stefánia sz. gyermekkórházban Bókai János igazgató kezdeményezésére, a gége intubációjában a légcsőmetszésnek versenytársa kadt. Ma mondhatjuk, hogy az intubáció a gégecroup igen sok esetében a légcsőmetszét pótló, és ennél sokkal enyhébb eljárás.
(franc., etjsd: krupád), a lovaglás magas (spanyol) iskolájának emelkedéssel járó mozdulata; a ló és lovas sulya a ló hátulsó lábaira nehezedik s míg ezek a csánkhajlásokban jól meghajolva test alá helyeztetnek, addig az első lábak lehetőleg behajlított alsó lábszáérral a föld fölé emeltetnek, amire a ló hásó lábai rövid irődre elhagyják a földet s azután ismét oda érnek vissza, ahol voltak, anélkül, hogy a felszökés alatt az első lábak a földre értek volna.
a hámfelületeken, p. gégében, tüdőben, bélben stb. fertőző betegségeknél lép fel, jellemzője az izzadmánykiválás, mely a felületet mint álhártya borítja, az üregeket mint csap kitölti, L. Croup és Gyuladás alatt.
l. Croy.
(ejtsd: kró), 1. Archer József, ang. Műtörténelmi iró, C. Eyre öccse, szül. Londonban 1825 okt. 20, Párisban Brasseur és Delaroche Pál vezetése mellett a festészetet tanulta s azután műtörténelmi kutatásokra adta magát. 1846. És 1847. A kontinensen utazott, mely alkalommal megismerkedett Cavalcaselle-vel, kivel együtt megirta a The early Flemisch painters c. művet (London 1857, 2. Kiad. 1872) tov. History of painting in Italy from the second to the fifteenth century (3. Köt., London 1864-66); History of painting in North-Italy from the fourteenth to the sicteenth century (3 köt., u. o. 1871); The life of Titian (London 1876); Rafael, his life and works (2 köt. U. o. 1882-1885), mind C. és Cavalcaselel együttes munkálkodásának termékei. 1857. Mint az Illustrated London News levelezője Törökországba ment, meajd ezután tanulmányi utra Indiába. 1859. A Times levelezője volt az olaszországi háboruban, 1860. Lipcsei, 1872. (180-ig) düsseldorfi főkonzul lett. 1880. Berlinbe került követségi attachénak, 1882. Párisba, 1883. A Duna-ügyben összeült konferencia titkára volt, 1884. A Kongo-konferencia biztosa Berlinben, 1890. A párisi táviró-.kongresszuson angliát képviselte. Átdolgozta még Kugler Geschichte der Malerei c. művét Handbook of painting. The German, Flemish and Dutch scools (2 köt. 3. Kiad. London 1874) cimmel és Burckhardt Ciceron-ját (1879).
2. C. Eyre, angol festő, szül. Chelseaben 1824., eleinte Londonban Darley, majd Párisban Dlaroche tanítványa, 1843. Rómába metn, de már 1844-ben visszatért Londonba. Első festményei: Prynne kikutatja Laud érsek zsebeit a Towerben, Az azincourti csata, Római farsang, Holbein lefesti VI. Eudárd királyt. 1852-1857. Amerikában különösen a négerek életét tanulmányozta. Későbbi művei közül, melyek kitünő jellemzés és mély érzés által tünnek ki, de színezés dolgában fogyatékosak. Legismeretesebbek: Milton meglátogatja Gelileit a börtönben (1859); Rabszolgavársár Virginiában; Defoe a pellengéren;Luther kifüggeszti tételeit a wittenbergai templom kapujára (1864) stb.
3. C. Katalin, leánynevén Stevens, angol iró és spiritiszta nő, szül. Borough Greenben (Kent) 1800 körül megh. 1876. Irt regényeket ily cimmel: Manorial rights (1840); the adventures of Lusan Hopley (1841); Men a nd women (1843); Lilly Dawson (1847); The adventures of a beauty (18582); Linny Lockwood (1853); Story of Arthur Hunting and his first shilling (1861, 5. Kiad. 1881); Adventues of a monkey (1861). Azonkivül irt egy Aristodemus c. szomorujátékot (1838) és fordított egyet-mást, de ezután egészen a spritizmus hive lett s a következő misztikus iratokat irta: The nighside of nature (2 köt. 1848); Light and darkness (3 köt. 1850); Spiritualism and the age we live in (1859);Ghosts and family legends (1858).
(korona), angol ezüst pénz = 5 sh. = 6 korona.
l. Irhás bőr
l. Koronaüveg.