(növ.), l. Korállszil.
(növ., Urticacee), szuró szőrös, v. égető sertés, nem tejelő füvek vagy cserjék, egy- vagy kétlaki virágaik ágasbogas, dombalaku v. csembőkös csoportba egyesülnek. A meleg és mérsékelt földövön 520 faja van, soknak a rostja feldolgozható.
(növ.), l. Csalánszösz.
(növ., Urticineseu Scabridee, a kétsziküek lepleseinek rendje. Fák, cserjék v. füvek, levelöke, fiatal ágakon merev szőrök, gyakran szurós serték v. fullánkok borítják.
(Urticaria), oly bőrbetegség, mely babnyi vagy annál nagyobb, halványrózsaszinü v. fehéresen fénylő, kissé élénkebb vörös szegéllyel határolt, a bőr felszínéről laposan kiemelkedő, kerekded vagy szabálytalan térképszerü rajzolatu határokkal ellátott, a környező bőrnél tömöttebb tapintatu, erősen égető vagy viszkető kiütésből áll, többnyire hevenyésen lép fel és vagy rövid idő alatt nyom nélkül eltünik, vagy - ritkább esetben - idült bőrbetegséggé fajul. Ezen bántalom néha minden előjel nélkül támad, máskor általános bágyadtság, émelygés, láz és fejfájás előzi meg és ugyanoly viszkető égető érzést kelt, mintha csalán érte volna az illető testrészt. Innen elnevezése. A C. oly módon keletkezik, hogy a bőrben vagy a nyákhártyákban levő érző idegvégeknek külső, illetve belső inger által történt izgatása reflex uton oly hatást gyakorol az edénymozgató idegekre, melynek folytán a bőr hajszáledényei előbb összehuzódnak, azután pedig hüdéses állapotban huzamosabb időre kitágulnak, s ily módon erős nedvgyülemlést idéznek elő. Ezek szerint a csalán nem egyéb mint helybeli bőrvizenyő, mely azonban többnyire csak az irha szövetére terjed ki.
A C. nem tartozik a veszélyes betegségek közé, de az erős égető és viszkető érzések következtében egyikét a legkinosabb bántalmaknak képezi. Többnyire nehány óra, esetleg 1-2 nap alatt elmulik, de rövidebb-hosszabb idő mulva ujra felléphet. A gyógykezelés megkezdése előtt az oki mozzanat kiderítése legyen a fő gond, s természetesen annak eltávolítására kell törekedni. Ha a C. p. valamely belső bántalom kifolyása, akkor annak gyógykezelésével és elmultával a C. is meg fog gyógyulni. Igen gyakran azonban maga az orvos is csak hosszabb megfigyelés alapján képes a C. okát kideríteni s addig a tüneti kezelésre vagyis a viszketés enyhítésére kell törekedni. Hidegvizes borogatások, szeszes oldatokkal való mosások, gyakori langyos fürdők, rizsporral vagy más hintőporral való behintések (mely utóbbiak főleg esténként lefekvés előtt ajánlatosak, mert az ágy melegében fellépő türhetetlen viszketést enyhitik) jó eredménnyel alkalmazhatók. - Belső szerek közül Vidal jó eredményt ért el a chininum hydrobromicummal, mig szerző az atropinnak minimális adagokban hetekig való szedése után a legmakacsabb, néha évekig fenálló csalánkiütések elmaradását észlelte. V. ö. Vidal, Annales de Dermatologie et Syphilis. I., II. (Páris 1880); Schwimmer, Neuropathische Dermatonosen (Bécs 1883).
(Vanessa urtice L.), a pikkelyesszárnyuak (Lepidoptera) rendjébe, a bunkóscsápu nappali lepkék (Rhopalocera) csoportjába tartozó lepkefaj, mely Közép-Európában és így hazánkban is igen közönséges. Szárnyai téglaveresek; a mellső és külső szélek sárgán szegélyezvék. A mellső szárnyak csucsán egy fehér, hátul pedig három fekete folt van. A szárnyak külső szélei mellett pedig egy hosszanti fekete öv kék foltokkal tarkázva huzódik. 4,5 cm. nagy. Fekete szinü, sárgászöld hosszsávokkal diszített és tüskés hernyója fiatal korban társaságban a csalánon él (Urtica dioica L.). Bábja fényesszínü foltokkal tarkázott, hátán emelkedett gerincü és feji helyén két hegyes csúcsban végződik.
(növ., Caryota L.), szárnyaslevelü pálma. Törzse gyakran igen magas, gyűrűzötten forradásos, levele kétszer szárnyalt, sallangja ékalaku, ferdén cakkozott. Virágbuzogánya gyakran lófark módjára csüng. Gömbölyded és pirosas bogyójában gyakran csak egy mag és savanyu lé van. A C. csak egyszer virít. Az első buzogánya a tetőn jelentkezik, s ha ez elvirágzott, az alatta levő kezd nyilni. Igy folyik a virágzás tovább lefelé, s mire a legutolsó virágbuzogány a C. tövében elvirágzott, maga a gyakran hatalmas C. is elhal. A C. urens L. India meg a szomszéd szigetek fája, egész 12-16 m. magas; fiatal törzsét egészen az elszáradt levélhüvely takarja, az öreg fa sima, s nedvesen érintve csalán módjára éget. Levele 6 m. hosszu 4 m. széles. Levélrostjából erős fonál, kefe, seprő, kosár, kalap stb., kemény fajából butor, gerendaléc, s más házi eszköz, fiatal levélsarjából káposzta lesz. A fejletlen him-buzogányból metszés utján sok lé folyik s belőle pálmabor és pálmacukor a vén törzs lisztes beléből dara és kenyér, sőt állítólag szágó is lesz. Gyümölcse gesztenye nagyságu, husa piros és égetőn csipősizü. A C. Cumingii Lad. fajjal együtt szobák diszéül is alkalmazzák.
(növ.), l. Aranka.
az alsóbbrendü álltok bőrében, különösen pedig az ürbelü állatok (Coelenterata) között a Hydromedusák, Anthozoák és Ctenophorák tapogatóin, rablófonalain stb. előjövő mérgező készülékek, amelyek leggyakrabban egy módosult sejtből állanak és a csalán csipésére emlékeztető fájdalmat okozó nedvet tartalmaznak. Minden egyes csalánszerv belsejében a nedven kívül egy pörgén fölcsavart fonál s esetleg még egy szigonyszerü tű is van. Érintéskor a tokból kipattan a mérgező fonál (cnidocil), esetleg a szigony, ezek sebet vágnak, magukkal viszik a mérgező folyadékot s a vágott sebbe vezetik.
(növ., Boehmeria Jacqu.), a csalánfélék kis fája, cserjéje v. füve, de fulánkja nincs. Mintegy 45 faja van mind a két földgömbnek tropikus és szubtropikus tájain. Fajai B. (v. Urtica) nivea L., (v. csanálkender). B. tenacissima Gaud. (B. utilis Blume ramfe, ramee, rameh), melynek Indiában honos, de Ázsia déli és keleti részén Japánig a szigeteken ősidőktől fogva termesztik. Ennek a rostját ramérostnak hivtják. A durvájából nagyon erős kötél, háló, kötöző stb. lesz. A tisztogatott csalánrost az európai piacra is elut, s csalánszövet lesz. Az ötvenes esztendők előtt e szövetet Khinából és Indiából szállították, azért khinai szövetnek vagy batisztnak nevezték, mely azonban az előbbi fajból is készül. Ázsia déli részén a B. sanquinea Hassk. meg a B. frutescens Blume rostját is felhasználják. Az utóbbi Nepalból és Sikkimből jön a kereskedésbe, pooah fibre a neve.