Igy nevezik a horgászok a horogra erősített, a halak csalogatására szolgáló tárgyat. C.-ul legközönségesebben rovarokat (igy legyet, szitakötőt), férgeket (különösen földi gilisztát), v. apró halakat (különösen fehér halakat) alkalmaznak; ezek a természetes C.-k. De vannak mesterséges C.-k is a gyárilag készített különböző alaku és szinü rovarutánzatok, sőt ujabb időben Amerikában a ragadozó halak (harcsa, csuka) fogására oly C.-kat használnak, amelyek egy orsó alakulag összehajtott csillámlemezből állanak; l. még Horgászat.
a népmesék azon alosztálya, melynek valamennyi ide tartozó példával közös jellemvonása: a felkeltett s többé-kevésbbé hosszu időn át függőben tartott várakozásnak hirtelen valamely nevetséges, v. bosszantó fordulattal semmibe való feloldása, tönkresilányítása. A C. eredetüket a gyermekek telhetetlen meseszomjának köszönik s arra valók, hogy a kifáradt, vagy kedvét vesztett mesélő az elbeszéléseivel betelni nem tudó naiv hallgatóság zaklatásaitól szabaduljon. Példáikra minden nép meséi közt elég nagy számmal akadunk. Ezek egy része rokon az ijesztős mesével és a gyermekversikék azon meseszerü alfajával, amely a láncversikék nevén ismeretes. Elemeik többnyire a mese-movitumok és a népmesei frazeologia hagyományos szertárának legelcsépeltebb közhelyeiből kerülnek ki. Némelyek (p. nálunk Kálmány Lajos) megkülönböztetik a pusztán csali mesék körétől az ugynevezett bosszantó meséket, amelyekben tudniillik a felkeltett várakozás meghiusulásán kivül még valami, a rászedett hallgatóra (ezenkivül is) bosszantó elem is füződik. Magyar példák számosával olvashatók Kálmány népköltési gyüjteményeiben (Szged népe, I-III. Koszorúk az alföld vadvirágaiból II.), Arany László eredeti népmeséi közt és az Arany-Gyula-féle népk. gyüjteményben, valamint a Nyelvőr egyes évfolyamaiban.
a. m. cserjékkel, bokrokkal benőtt hely. Némelyütt a fákról lehullt leveleket is C.-nak hívják.
(németül Schütt), a Duna legnagyobb szigete, melynek legnagyobb része Pozsony, kisebbik része Komárom, s a Csilizköz (l. o.) név alatt ismeretes DNy-i része Győr vármegyébe esik. A sziget közvetlenül Pozsonyon alól kezdődik, ahol az Öreg-Dunából a Kis-Duna (Érsekujvári Dunaág) kiágazik, mely Gutánál a Vágot fölveszi s Komáromnál Vág-Duna név alatt ismét egyesül az anyafolyóval. A két Dunaág által körülfolyt hosszúkás tojásalaku síkság ÉNy-ról DK. felé terül el s hossza ezen irányban mintegy 84 km., szélessége 15-30 km. Talaja igen termékeny, de alacsony (109-128 m.) fekvésénél s a kanyargós Duna szabálytalan s lomha lefolyásánál fogva árvizek gyakran látogatják: a Duna mentén, valamint a C. délkeleti részében terjedelmes mocsarak vannak. Nagy mennyiségü gabonát, gyümölcsöt és kerti veteményt termel. A Csilizköz nélkül közel 140 község van rajta s ezekben 85 000 ember él; legnépesebb községe Guta 7088, Duna-Szerdahely 4453, Somorja r. t. város 2643 lakossal. A Duna áradásai sok kárt okoztak a szigeten s a meder elfajulásánál fogva az Öreg-Dunán a hajózás is mind nehezebbé vált; ezért 1885. a kormány 14 millió frt költségen megindította ezen Duna-szakasz szabályozását. - C. a népmitologiában, l. Aranykert és Aranykor.
l. Mátyásföldi nyelvjárás.
község, l. Calma.
a. m. török turbán. A székelyek néhol a magas kucsmát, süveget is így híják.
(növ.) a. m. beléndfű (l. o.).
(Erythacus luscinia L.), az árcsőrü éneklők rendjébe, a rigófélék (Turdide) családjába tartozó madárfaj. L. Fülemüle.
a vadnak hálóba, tőrbe v. lövésre csalása hanjának utánzása, élő vagy kitömött madarak, illetőleg a vad által kedvelt csalogató falatok (csal-étek) kitevése által. Csalogató falatokul apróbb madarak, húsdarabok, az állatok belei stb. szolgálnak.