Mihály, örmény történetiró, született Konstantinápolyban 1738-ban, meghalt u. o. 1823-ban. Legnagyobb műve: Örményhon története a legrégibb időktől 1784-ig Velencében 1784-1876-ig jeleng meg 3 kötetben, több mint 3000 lapon. A keletindiai angol társaság e munkát, mely az ázsiai népek ó történelmére nagy fényt derít, Avdál M. J.-vel angolra fordíttatta és kiadta Londonban 1827-ben két kötetben. Török nyelvre lefordítva egymásután 3 kiadást ért. C. irt ezenkivül örmény nyelvtant (Velence 1779).
község, l. Mező-Nagy-Csán.
Régi magyar személynév, mely valószinüleg a régi hun-bolgár elemtől került hozzánk. A név megfelel a csuvasz és votják «csana», azaz csóka szónak, úgyszintén az Árpádkorban nagyon elterjedt népies magyar Csóka, meg aztán a másféle török elemektől származott Csenke, Cseüke neveinknek.
vármegye, hazánk régi tiszántuli részében, a Maros jobb partján, Csongrád, Békés, Arad és Torontál vármegyék közt terül el; területe 1618 km2. C. talaja végtelen róna melyet csak apró, természetes dombok (őrhalmok vagy temetkezési dombok) tarkítanak helyenkint; a síkság K-ről Ny. felé lassan ereszkedik alá s tengerfeletti magassága 107 és 80 m. közt ingadozik. E végtelen rónát D-en a gyakran kiöntő Maros, odább É-ra a Szárazér öntözi; az utóbbi tulajdonképen a Holt-Marosból jön ki; szabályozása 1889. fejeztetett be. A talaj a legtermékenyebbek egyike az országban, tulnyomóan fekete föld, keverve iszappal, fekete szíkkel és homokkal; a meddő szikes talaj ritka.
Éghajlata
tipikus alföldi; télen kemény hideg, nyáron tikkasztó hőség uralkodik, a tavaszi átmenet hirtelen; az ősz ellenben tartósan szép és hosszu. Az évi közepes hőmérséklet (Mezőhegyesen) 11,8 °C., a januáré -1,7°, a juliusé 21,7°. A hőmérséklet szélsőségei 35,0 és -23,6°, abszolut ingadozása tehát 58,5° C. A csapadék évi átlagos mennyisége Mezőhegyesen 603, Makón 625 mm.
[ÁBRA] Csanád vármegye címere.
Terményekben
C. bővelkedik. Egész területéből 135 165 ha. szántóföld, 1941 ha. kert, 5433 ha. rét, 13 520 ha. legelő, 288 ha. nádas. 752 ha. szőllő és 2298 ha. erdő. A szántóföldeknél 24,8%-a buzával (56 359 ha.), 11,6%-a árpával (15 262 ha.), 25,7%-a kukoricával (33 892 ha.) van bevetve, s a termés (1890) buzából 934 496, kukoricából 535 019 hl.; jelentékeny még a zab, cukor- és takarmányrépa, repce és dohány (1891-ben 24 községben 2997 ha. területen 31 575 kg. dohány termett), továbbá főleg Makó vidékén a zöldség (répa, petrezselyem; vöröshagymát külföldre is szállítanak) termelése. Szőllőművelése nem jelentékeny, van azonban szőllőkivitele Németországba; Mező-Kovácsházán Bereczky Máté nevezetes gyümölcstelepe van. Mezőhegyesen amerikai szőllőtelep létezik.
Az állattenyésztés
az uradalmakban és nagyobb gazdaságokban szépen fejlődött s nemcsak a lótenyésztés, hanem a szarvasmarha- és juhtenyésztés is kitünik, de a kisebb gazdák csak a lótenyésztés tekintetében tünnek ki, mig a szarvasmarhatenyésztés még sok kivánni valót hagy hátra; fejlettebb a szarvasmarhatenyésztés Makón, a lótenyésztés Nagylakon. A vármegye területén 20 fedeztetési állomás van. A szarvasmarhatenyésztés emelésén a vármegyei gazdasági egylet buzgólkodik; a baromfitenyésztés Makón jelentékeny (lúd, liba). A halászat, méhészet és selyemtermelés csekély jelentőségü. Állattenyésztés tekintetében C. leghiresebb telepe a mezőhegyesi (l. o.) állami ménestelep. A házi állatok száma volt az 1884. évi összeirás szerint: 29 571 drb magyar- és 1668 nem magyar fajtáju szarvmasharha, 36 bivaly, 28 474 ló, 99 szamár és öszvér, 54 155 sertés, 43 230 juh és bárány és 101 kecske; továbbá 236 593 drb tyúk, 7637 pulyka, 74 124 lud, 21 531 kacsa és 149 620 galamb.
[ÁBRA] Csanád vármegye térképe.
Lakói
C. lakóinak száma 1881-ben 109 011 volt, most (1891) 130 575 lélek; a 10 évi szaporulat 19,8%. Egy km2-re 80,7 lélek esik s igy C. a legnépesebb vmegyék egyike. Lakói közül 95 229 magyar (72,9%), 1410 német (1,1%), 15 735 tót (12,0%), 13 689 oláh (10,5%) és 3853 szerb (2,9%). A magyarság 10 évi szaporulata 21 564 lélek (20,1%). A magyarok nagyon elütők egymástól; a makói igen munkás, szorgalmas és takarékos nép, ritka üzleti szellemmel, az apátfalvi igen takarékos és szorgalmas, a battonyai kevésbbé. A tót eléggé értelmes munkás, de bizalmatlan, az oláh dologtalan. Vallás tekintetében van C. vármegyében 65 991 róm. kat., 4362 gör. kat., 15 994 gör. kel., 16 298 ág. ev., 24 751 helv. és 3000 izraelita. Foglalkozásra nézve a lakosság tulnyomó része földművelő és állattenyésztő. 82 722 lélek foglalkozik őstermeléssel (közte 29 144 kereső), mig az ipar és forgalom csak 17 222 egyénnek ad kenyeret (közte 6736 kereső). Ipara és kereskedelme jelentéktelen; nagyobb gyárak csak Mezőhegyesen vannak (7 mezőgazdasági szeszgyár és 1 finomító cukorgyár); ezenkivül még 35 gőzmalom van C. területén. Kézműipara és kereskedelme kizárólag a helyi szükséglet kielégítését tartja szemei előtt; a házi ipar nagyon hanyatlott, Nagylakon és Battonyán vásznat szőnek. A gabonakereskedés Makón fontossággal bir, óriási mennyiségü kitünő buza kerül a piacra. Nevezetesebb marhavásárok Makón, Battonyán, Nagylakon és Tornyán vannak. A hitelszükségletek kielégítésére 6 pénzintézet szolgál, a mezőgazdaság szolgálatában pedig a vármegyei gazdasági egyesület, azonkivül csaknem minden nagyobb községben alakult gazdakörök, a méhészegyesület, a szárazéri ármentesítő és belvizlevezető társulat, a mezőhegyesei élővizcsatorna-társulat áll.
Közlekedési utjai
közül a vasut Makótól Battonyáig-Aradig, Mezőhegyestől Kétegyházáig szeli a vármegyét (68 km.), kiépített utja csak kevés van.
Közoktatásügye
Közoktatásügye elég fejlett. A vármegye területén 120 iskola áll fenn 193 tanítóval; a 22,265 tanköteles gyermek közül 4993 (221/2%) nem jár iskolába; iskola minden községben s ezenkivül 12 pusztán is van; az iskolák közt 6 állami elemi népiskola van Mezőhegyesen. Makón 2 polgári iskola van; középiskolája C.-nak nincs. A 6 éven felüli lakosságból a férfiaknál 36,0, a nőknél 46,6% nem tud sem irni, sem olvasni.
Közigazgatás.
C. vmegye 4 járásra oszlik s van benne 1 rend. tan. város, u. m.:
|
Járás |
Községek száma |
Lakók száma |
Ezek közül
|
Házak száma |
||
|
magy. |
tót |
oláh |
||||
|
Battonyai |
8 |
29 724 |
22 256 |
1 129 |
2 849 |
3 775 |
|
Kovácsházi |
8 |
23 127 |
19 300 |
3 181 |
275 |
2 883 |
|
Központi |
9 |
20 885 |
13 804 |
4 400 |
1 700 |
3 747 |
|
Nagylaki |
4 |
24 176 |
7 636 |
6 952 |
8 812 |
4 306 |
|
Makó r. t. v. |
1 |
32 663 |
32 233 |
73 |
53 |
6 378 |
|
Összesen |
30 |
130 575 |
95 229 |
15 735 |
13 689 |
21 089 |
A községek közt csak 3 kisközség van, a többi mind nagyközség; általában népesek, ezernél kevesebb lakosa csak 6-nak van. Legnépesebb Nagylak 12 800, Battonya 12 018, Csanád-Palota 5610, Mezőhegyes 5379 és Apátfalva 5158 lak. Székhelye Makó. A vmegye az országgyülésbe 3 képviselőt küld. Egyházi tekintetben C. vmegye 16 róm. kat. egyháza a kalocsai egyháztartományhoz tartozó csanádi püspökséghez (székhelye Temesvár) van beosztva; 3 gör. kat. anya- és két leányegyháza a nagyváradi, illetve a lugosi, 9 gör. kel. egyháza a temesvári és aradi püspöki egyházmegyéhez, 6 ág. ev. egyháza a bányai s 4 helv. egyháza a tiszántúli egyházkerülethez tartozik; az izr. anyakönyvi kerületek száma 2. Törvénykezési szempontból C. a szegedi kir. itélő táblához tartozó szegedi törvényszék területéhez van csatolva; van három járásbirósága (Battonya, Makó, Nagylak), mint telekkönyvi birói hatáskörrel. Be van osztva a szegedi kir. főügyészség, pénzügyi biróság és ügyvédi kamara, a pestvidéki bányabiróság és a budapesti sajtóbiróság területébe; kir. közjegyzője Makón és Battonyán van. Hadügyi tekintetben a temesvári hadtestparancsnoksági ter. része s a központi járás és Makó városa a szegedi 46. sz., a vm. többi része a békéscsaba 101. sz. hadkiegészítő parancsnokság alá van beosztva; az egész vmegye az (Szegeden székelő) 5. sz. honvédgyalogezred 2. zászlóaljához, a 15. sz. népfölkelési járáshoz tartozik s alakítja a 15. sz. I. oszt. és a 110. sz. II. oszt. népfölkelő zászlóaljat. Csendőrsége a szegedi törzs-, szárny- és szakaszparancsnokság alá van rendelve. Pénzügyi beosztását illetőleg C. vmegye a szegedi pénzügyigazgatóság területéhez tartozik; van 2 adóhivatala (Makó és Battonya) és 1 pénzügyőrsége (Makó). Ipari és kerek. ügyekben az aradi kamara, a közutak tekintetében a nagyváradi kerületi felügyelő, posta- és táviró-ügyekben az u. o. székelő igazgatóság s építészeti ügyekben, az u. o. államépítészeti hivatal területének részét alkotja. A vmegye területére illetékes erdészeti felügyelőség Szegeden székel. Mezőhegyesen ménteleposztály van. Állategészségügyi tekintetben a budapesti felügyelői kerülethez s a szegedi állami állatorvos, selyemtenyésztés tekintetében a bajai főfelügyelőség hatósága alá, s végül a szegedi borászati és szőllőszeti kerület működési területéhez tartozik. Kulturmérnöki hivatala a budapesti 4. sz., m. kir. folyammérnöki hivatala Aradon van. A vármegye területén 16 gyógyszertár van.
Története.
A mai Csanád vármegye területén rendkivül számmal fordulnak elő a sajátságos alakulásu halmok, melyek legnagyobb részben nem mesterséges, de természetes úton, a vizek forgatagai által még akkor képződtek, mikor a nagy magyar Alföldet tenger borította. E halmokat az ős népek előszeretettel használták föl temetkezéseikre s ugy ezekben, valamint egyéb sírokban előforduló kő- és bronzeszközök, arany s ezüst ékszerek, agyagedények stb. kétségtelen tanujelei annak, hogy Csanád vármegyében már az ős korszakban s később a népvándorlás ideje alatt is nagyobb települő helyek keletkeztek. C. és a csanádi várispánság kétségen kivül Szt. Istvánnak köszöni alakulását, ki, midőn a föllázadt Ajtonyt (Ohtum) rokona és vezére - Csanád - által legyőzte, a vezér buzgóságát a király egy kiterjedt vidéknek, a későbbi C.-nek adományozása által jutalmazta meg. Szt. István a régi Marosvár helyén - a mai Német-Csanádon - 1030. püspökséget alapított, hol a székes káptalanon kivül még egy másik - társas - káptalan is állt. A régi C. már az Árpád-házi királyok oklevelei szerint is a Maros mindkét partján terült el, s nemcsak észak felől terjedt túl mai határain, de dél felé is egész Bocsár, Kikinda és Bánát-Komlós környékével elnyúlt, hol a kunoknak «Szenteltszék» nevü területével volt határos; tehát a mai Torontál vm. északi és Temes vm. északnyugati részét is magában foglalta. E területi alakulás egész a török hódoltságig fennállott s 4 vár és kastély, 9 város és mintegy 200 helység tartozott a vm. joghatósága alá.
C. gyakorta volt országos érdekü események színhelye. 1043. Aba Sámuel Csanádon tartott országgyülést, hol a főurak közül sokat kivégeztetett. Két évvel utóbb ugyanitt nyilvánították a főurak Pétert trónvesztettnek. A tatárjárás idejéből a csanádi és egresi váraknak s a fallal kerített Perg-nek (Kasza-Perg) feldulásáról emlékeinkben részletes feljegyzéseket is találunk. 1514. Dózsa György pórhada Csanád várát ismét feldulta, mely alkalommal Csáky Miklós püspököt is a keresztesek kegyetlenül kivégezték. C. régi előkelő birtokosai voltak: a csanádi püspök és káptalan, a János-vitézek, de kiválólag a Csanád-nemzetség s az ebből eredt zombori Telegdi és a kiterjedt tmakófalvai Makó-család tagjai; később pedig a Bátori, Botos, Dóczi, Garai, Hagymás, Hédervári, Herceg, Jánkfi, Jaksics, Macedoniai, Ország, Posztós, Szentiványi, Varjasi stb. családok tünnek fel főbb birtokosul; de különösen a Hunyadi-család, melynek óriási uradalmai közül elég a hód-vásárhelyi birtokot említeni. A Szilágyi-család birtokát képezte a B.-Komlós örül feküdt Horogszeg, honnan a család előnevét is vette, s ennek szomszédságában állt Hollós, mely előbb Hunyadi János birtoka, utóbb Mátyás kir. adományából Szilágyi Mihály jószága volt. Állítólag ez a Hollós-vár (későbbi hibás leirásokban Kolosvár) volt Mátyás kir. születési helye. A mohácsi vész után a törökök C.-ét feldúlták s 1551. a csanádi, a következő évben a n.-laki várat elfoglalván, az egész vmegyét meghódoltatták, mely még ez időben is, p. 1564. 16741/2 porta után volt a magyar kincstár javára adóval megróva. A közel másfél százados török uralom alatt a virágzó és népes vm. annyira elpusztult, hogy 1710., a midőn gr. Nádasdy László csanádi püspök az ujra helyreállított vm. főispánjává kineveztetett, a vm. területén mindössze 7 helység állt fenn, u. m. Battonya, Földeák, Makó, Tornya, továbbá Csanád, Nagylak, Sajtény, mely utóbbi három nem is a vármegye, hanem a marosi katonai határőrség igazgatása alá tartozott. A vm. óriási része kincstári puszta volt, melyre lassankint községek telepítettek, vagy egyes részei érdemes hazafiaknak eladományoztattak. Egész az utóbbi időkig folyt a kincstári puszták elidegenítése; ma már alig maradt más, mint a mezőhegyesi uradalom, hol József császár rendeletére a 42 000 holdnyi pusztán Csekonics József ezredes az európai hírü méntelepet állította fel.
Az ujonnan helyreállított vármegyében az önkormányzat első nyomaira csak 1731. akadunk. Ekkor volt a vármegye első közgyülése. Az új vármegye sokat küzdött a marosi katonai határőrség feloszlatása végett, 1870. Tótkomlós község visszacsatoltatása iránt a nádor előtt pert indított, régi határai visszaállítása és elvesztett községei visszakeblezése iránt. A csanádi püspökök József császár idejéig egyúttal C. főispáni méltóságát is viselték, József C.-ét közigazgatási és törvénykezési érdekekből Csongrád és Békés vmegyékkel egyesítette. A Bach-korszak alatt C. ugyanily érdekből Békés vármegyével volt egyesítve. Csanád vármegye a mult század első felében még 12 porta után adózott, a jelen sz. elején portáinak száma 25-re, legutóbb pedig 39-re rógott. Ezután évi hadi adója 55 780 frt 6 krt, házi adója ellenben 51 617 frt 15 krt tett.
1. C., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. solti alsó j.-ban, (1891) 2023 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Magyar-C., nagyközség Csanád vm. központi j.-ban, (1891) 3088 oláh, szerb és magyar lakossal. A község Csanádtól, Szt. István rokonától nyerte nevét, ki Ohtum fölötti győzelmeiért kapta várát, amely várispánság székhelye volt. Szt. István itt püspökséget s felsőbb tanintézetet állított (első püspöke Gellért volt). C.-ban koronáztatott 1041 márc. 22. Aba Sámu királlyá; ugyanez 1043. az itt tanácskozó urak közül 50-et puszta gyanuból kivégeztetett, 1046. Péter király másodszori uralkodása alatt az itt tartott országgyülés küldött követséget I. Endréért Oroszországba. 1514. Dózsa György parasztvezér C.-ot elpusztította s püspökét, Csáky Miklóst karóba huzatta. Az ilyen nevü vármegyét, mely a passzarovici békében (1718) került vissza a töröktől, Mária Terézia bekebelezte az országba. - 3. Német-C., nagyközség Torontál vm. nagy-szentmiklósi j.-ban, (1891) 1842 német lakossal, takarékpénztárral, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. - 4. Szász-C. (Scholten, Csinadie), kisközség Alsó-Fehér várm. balázsfalvi j.-ban, (1891) 1859 oláh és német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 5. Szerb-C., nagyközség Torontál vm. nagy-szentmiklósi j.-ban, (1891) 963 házzal és 5588 lakossal, köztük 112 magyar, 1713 német, 2191 oláh és 1562 szerb; van népbankja és takarékpénztára. Határa 8312 ha.
(Chanad, Cenad, Chonad, Sunad, Zunadi.) Hagyományos személynév az ilyen nevü ősmagyar nemzetségben, melyet Buken fiának és Budli apjának neveként a Márk-féle krónika Árpád nemzedékrendjében is szerepeltet. A nemzetség alapítója különben Anonymus szerint Sunad (Csunád) volt, Doboka fia s anyai részről Szt. István unokatestvére, a marosmenti Ohtum (Ajton) legyőzője, kit a Gellért-legenda is említ. 1256. a nemzetségnek egyszerre két C. nevü tagja is előfordul: az egyik Wofa ispán fia s Dénes és Gergely apja volt, a másik Kechele fia és Veche apja. Ugyancsak e nemzetségből származott Telegdi Csanád (1295-1349), l. Telegdy Csanád. Ezeken kivül 1281-ben említtetnek az Ug nembeli C. fiai, béli birtokosok, továbbá 1295-ben pesthesi C. fia, István, ki hunyadmegyei szolgabiró volt. De nemcsak a főuri nemzetségeknél, hanem a többi néposztálynál is használatban volt a C. név. A C. név a török «csin», «csen», azaz igaz, becsületes, őszinte tőbül származtatható, még pedig a csagataj «csina» igéből képzett -di végü igenévnek felelhet meg; ez a «csinadi»-alak ma is megvan a Balázsfalvához nem messze fekvő Szász-Csanád oláh nevében, a Csinadieben s aztán az erdélyi Csinádi családnévben.
(szt. Bernátról, némelyek állítása szerint szt. Gellértről címezve) keletkezésének ideje bizonytalan. Okmányilag ezen apátságról csak annyit tudunk, hogy VI. Sándor pápa 1493. bullájában eltörölte, javait a csanádi püspökségnek, szerzetesházát pedig a Ferencrendnek adta. Címét szoktá adományozni.
1. Demeter, II. János király titkára, magyar iró. Megirta urának történetét magyar versekben s kiadta a következő latin címen: Historia de vita morte Illustris Principis Dni Joannis Secundi (Debrecen 1577).
2. C. Pál, unitárius püspök. Született Kolozsvárt 1572., megh. 1636. Tanulását az ottani unitárius főiskolában kezdette s olasz egyetemeken végezte. 1595-1597 végéig Torockón az algimnázium igazgatója volt; 1597-1599-ig Ó-Tordán, 1608-32-ig Kolozsvárt volt az unitárius gimnázium igazgatója. Nagy tekintéllyel s szigoru fegyelmet gyakorolva igazgatott. Az iskolának törvényt szerkesztett, s azt kiadta 1626. Papi hivatalt is viselt s úgy látszik orvoslással is foglalkozott. Erre mutat Segesvári Bálint egykoru krónikás jellemzése: «bölcs, okos medikus, a fejedelemhez igen hordozták». 1632. a dicső-szt.-mártoni unitárius zsinaton megválasztották püspöknek.
(szt. Györgyről címezve), alapítása szt. István király érdeme. Mikor ugyanis a csanádi püspökséget megalapította s első püspökéül szt. Gellértet nevezte ki, ez működésének támogatására 12 bencés szerzetest hozott magával, akiknek számára alapította a szt. György védelmébe ajánlott apátságot, melyet szt. István gazdagon megajándékozott s templomukban fényes oltárt emelt a bold. szűz tiszteletére. E szerzetesek úgy a pogányok, mint a görög szakadárok között mint hittérítők buzgólkodtak. Templomukba hozták szt. Gellért tetemeit is, 7 évvel vértanui halála után. Mikor Nagy Lajos anyja, Erzsébet, az ő segítségül hivására meggyógyult 1361., a király a szt. tetem számára ezüst koporsót készíttetett, az apátságot pedig gazdagon megajándékozá.
alapítását szt. Istvánnak köszöni, ki a temesi bánságban uralkodó Ohtum fejedelmet Csanád vezérével legyőzte, fővárosát Marosvárat Csanádnak elnevezte, s székhelyévé tette az itt megalapított új püspökségnek, melyet szokása szerint javakkal gazdagon ellátott, s melynek hatáskörét Csanád, Arad, Torontál, Krassó és Temes megyékre terjesztette ki. Első püspöke volt a velencei származásu Gellért, ki nagy buzgóságot fejtett ki a görög szakadársághoz szító lakosok megtérítése és a műveltség terjesztése körül. Megh. 1046. Utódai közül kitünnek Hédervári Saul (1181-1183), II. Géza király kancellárja, a későbbi kalocsai érsek, a tudós piacenzai J akab (1333-1343), Róbert Károly kedvelt házi orvosa, az ezt követő II. István (1343-1345), ki Cseh- és Lengyelországban mint a szentszék követe szerepel, Csáky Miklós (1500-14), ki a Dózsa György által vezérelt pórlázadók kezei között lelte kinos halálát, Csahol Ferenc (1514-1526), ki a gyászos emlékezetü Mohácsnál esett el a haza védelmében. Mohács után Perusich Gáspár kerítette kezébe a püspöki javak egy részét, s azokat a portestantizmus terjesztésére használta föl. Majd maga I. Ferdinánd foglalta le birtokainak jó részét. A török is behatolt az egyházmegye területébe. Ezek folytán a püspökök hatalma s tevékenységük tere egyaránt csökkent, annyira, hogy 1573-tól kezdve inkább csak mint cím szerepelt. E szomoru korszak legkiválóbb püspöke Martinuzzi György (1536-1539), ki főleg államférfiui nagyságával tünik ki. Megemlíthetők még: Kolosvári János (1560-1562), Dudich Endre (1563), mint a magyar egyház képviselői a tridenti zsinaton, Veranchich Faustus (1595-1680), ki püspökségéről lemondva, Rómába vonult, Lozsy Imre (1623-1625), Szelepchényi György (1643), Szécheny György (1643), kik mindhárman utóbb az esztergomi érsekséget nyerték el. A püspökség helyreállítása Pálffy Tamás (1653-1658) idejében kezdődik, ki a püspökség hajdani javainak egy töredékét visszaszerezte.. Dvornikovich Mihály (1687-1689) alatt szabadult fel a török iga alól az egyházmegye egy része Csanád és Arad városokkal. 1702. a püspökség székhelyéül Szegedet jelölték ki. Az itt székelő püspökök között említendő Nádasdy László gróf (1710-1730), akinek a makó határ egy része adatott át évi 2000 frttal. 1738. a székhely Temesvár lett. 1743. nyerte meg a püspökség a makói határ másik részét. Az utóbbi idő kiváló püspökei Lonovich József, hirneves iró, szónok és államférfiu, Csajághy Sándor, buzgó apostoli szellemü főpap és Bonnaz Sándor, a nagy adakozó. Jelenlegi püspöke Dessewffy Sándor (l. o.).