Csapos

az olyan rendesen egyéves szarvas, melynek agancsát még csak egy-egy ág képezi.

Csapos csavar

oly csavar, melynek feje nincs, hanem mind a két vége meg van vágva. Olyan tárgyak kapcsolására használják, melyekre a tárgy alakja miatt fejes csavar nem alkalmazható, p. a gőzgépek hengereire stb.; l. Csavar.

Csapos gerenda

v. köldök-gerenda, rendesen 3 oldalán megácsolt, a felső 4. oldalán pedig csak héjától megfosztott fenyőfából készült gerenda. Több, szorosan egymás mellé téve és csapokkal vagy ékekkel egybekötve a csapos gerendafödémet (l. o.) alkotja. A C.-k kétfélék: fürészeltek és ácsoltak. A fürészeltek azok, melyeket ugy nyerünk, ha egy faderéknak két ellentétes oldalát előbb lemetszük s azután a főtörzset közepén ketté fürészeljük (l. ábra). Az ácsolt C.-kat ugy kapjuk, ha a fatörzset nem fürészeljük ketté, hanem azt egyszerüen csak 3 oldalán lefaragjuk. Az ácsolt C.-knál tehát a fabél a C. közepe táján marad s azért ez utóbbiak teherbiróbbak is mint a fürészeltek. A C.-k méretei a helyiségek mélysége szerint változnak, de mindig magasságuk az irányadó. Fürészelt C.-k 4,50-6,00 m. mélységig, 16-21 cm. magasak, ácsolt C.-k 4,50-8,00 m. mélységig 16-28 cm. magasak. Szélességük 16-40 cm. között váltakozik.

[ÁBRA] Fürészelt csapos gerenda.

Csapos gerendafödém

szorosan egymás mellé rakott csapos gerendasorokból áll, melyek alul be lesznek nádazva és vakolva, fölül pedig egy 8-10 cm. vastag feltöltést és erre tégla vagy fapadozat burkolatot kapnak. Hogy az egyes gerendák ne mozoghassanak és az egész födém egy szilárd és merev szerkezetet képezzen, a csapos gerendákba, 2-2 méternyi közökben, keményfacsapokat, ékeket verünk, még pedig v. oldalvást (a szoros értelemben vett csapos kötés), v. fölül (sváb kötés).

[ÁBRA] 1. ábra. Csapos gerendafödém keresztmetszete.

A csapos gerendák végei egy vörös fenyőből készült deszkán vagy sorkötőn feküsznek és rendesen 16 cm.-nyire nyulnak be a falazatba. Mivel pedig a gerendák végére falazni nem szabad, több emeltsornál C.-eket csak ugy alkalmazhatunk, ha a falakat egy, vagy mindkét oldalukon emeletenkint 16-16 cm.-el vékonyabbra vehetjük, vagyis ponkoljuk (l. o). Ezen eljárás azonban alul feleslegesen vastag falazást követelvén, ujabb időben igen korlátolta a C.-ek alkalmazását, ugy hogy nálunk jelenleg majdnem kizárólag csak a legfelső emeletsor födémét készítik csapos gerendákból, mig a külföldön egyáltalán már nagyon ritkán használják. A C.-eknek különben előnyük az, hogy aránylag csekély munka árán szilárd és meleg födémeket szolgáltatnak, hátrányuk pedig a fönebb említett falponkolás szükségességén kivül az, hogy tetemes faanyagot emésztenek, mi által szerkezetük némely vidéken költségessé válik. Ábráink közül A egy alul héjazott, fölül pedig fapadlóval burkolt C. keresztmetszését, B pedig ugyanannak hosszmetszetét ábrázolja.

[ÁBRA] 2. ábra. Csapos gerendafödém hosszmetszete.

Csapos kötés

Az ácsmunkában egy sikban fekvő és egymást keresztező gerendák összekötésénél alkalmazott szerkezet. Többféle C. van, a szerint, amint a gerendák egymásra merőlegesen vagy egymáshoz ferdén állanak és kisebb vagy nagyobb terhet visznek. Egyes nemeit l. Csap. C.-nek hivják a gerendák vastagításánál alkalmazott azon szerkezetet is, melynél a sokszor igen költséges fogazás helyett két gerendát egyszerüen egymás fölé tesznek és azoknak eltolódását megakadályozandó, közéjük tölgyfa-csapokat vernek és az egészet csavarokkal összeszorítják (l. ábra). A csapok keresztmetszete négyzetes v. parallelogramma alaku és a gerendák érintkező lapjaival v. párhuzamosan vannak elhelyezve b) csapok), v. a középtengely felé kissé ruzsutosan emelkedőleg (a csapok). A csapos gerendafödémeknél az egyes csapos gerendáknak egymás között oldalvást csapokkal való összekötését szintén C.-nek hivják.

[ÁBRA] Csapos kötés.

Csapó szellentyű

A szivattyukban a szivó és nyomó kamráknak fölváltva kapcsolatba hozatalára és elválasztására szellentyűket használnak. Ezeket ugy szerkesztik, hogy az alulról jövő nyomásnak engedve felnyílnak s a folyadékot áteresztik a felső kamrába s onnan már vissza nem bocsátják.

[ÁBRA] 1. ábra.

Ezek között vannak oly C. szellentyük, melyek vizszintesen fekvő tengelyen függenek és azért ferdén vagy függőlegesen fekvő sikra is ráfekhetnek; vannak továbbá olyanok is, melyeknek csuklóját azon bőr vagy kaucsuk lap nyujtja, melyből a szelep maga van, amennyiben ily esetben a szellentyűt képező bőr vagy kaucsuklap egy része egy fém léccel a fészekhez szoríttatik, ugy hogy a szellentyü emelkedésekor a bőre léc mellett meghajlik és csuklót képez.

[ÁBRA] 2. ábra.

Fém csapószellentyüt az 1. ábra, bőr C.-t a 2. ábra, kaucsuk C.-t pedig a 3. ábra mutat. A bőr alulról ugymint felülről is vas lapokkal van merevítve, hogy össze ne görbülhessen. V. ö. Hartmann: Die Pumpen, és Pechan: Die Hebeapparate.

[ÁBRA] 3. ábra.

Csapott far

Az állattenyésztésben igy nevezik azt a fart, mely hátrafelé nagyon lejt; értéke attól függ, hogy minő méretei vannak, mert ha a C. hosszu és széles, akkor erős, tehát inkább csak szépséghiba. A nehéz igás lónál általában kevésbbé idegenkednek tőle, mert arról győződtek meg, hogy a hátra felé kissé lejtő far erős, a husállatoknál azonban az egyenes fart tartják mintafarnak. Ha a csapott far keskeny, sovány és kétoldalt födélszerüen lejt, akkor disznófarnak hivják.

Csapóvas

kaptány, vastőr néven a ragadozó vadak fogására s pusztítására használt eszközöket nevezik. Alkotórészeik: a «rugó», mely a szétnyitható «nyakló» vasakat csapja össze, midőn a «ravasz» a «billentyü» érintésével szabaddá válik.

Csapózsinór

közönséges zsinór, melynek segélyével az ácsok a munkában levő gerendán azokat az egyenes vonalakat megjelölik, melyek irányában az ácsolás eszközlendő. A C.-t piros vagy egyéb festékkel bekenik, a gerenda két végén megerősítik s közepén felemelve, hirtelen eleresztik, minek folytán ez a gerendára egyenes vonalt huz.

Csappantó lobbantyú

az e század közepén használt perkussziós (népiesen kápszlis) fegyvereken használt gyujtó szerkezet, melyben egy a ravasz által működésbe hozott rugó kalapácsot (kakast) csapott a csappantyúra (kápszlinak és gyutacsnak is nevezték), melyben a csapás következtében a gyujtóanyag fellobbant s a szikrák, a csappantyút tartó gyujtóékben levő csatornán át a töltény lőporához hatva, azt meggyujtották.


Kezdőlap

˙