(ném. Wante, ol. sartie), a hajókon az álló kötélzethez tartozó azon kötelek, melyek az árbocot és ennek szárait a hajó oldalai felé tartják és igy az egész árbocozatnak oldaltámaszát képezik (l. Árbocozat képmellékleten 1, 13, 26, 44). A hajó nagyságának, valamint az árboc minőségének megfelelőleg minden árboctörzsnek több v. kevesebb C.-a van. Igy a régi sorhajóknak az első és főáárbocon 9-10, a keresztárbocon 7 C.-a volt, mig jelenleg a fregattáknak és csatahajóknak az első és főárbocon 8, a keresztárbocon 6, a korvetteknek és kisebb páncélosoknak 7, illetőleg 4-5 C.-a van. Kisebb kereskedelmi vitorlás vagy gőzhajókon a C.-k száma még kevesebb. A C. vastagságának meghatározásánál régi, általánosan elfogadott szabály az volt, hogy a kötélnek környülete hüvelyk mértékben számítva annyi legyen mint a C. száma, de miután a jelenben a C.-k drótkötélből készülnek, e szabály többé nem irányadó. A C. hosszának meghatározása a vitorlázat tervének alapján bizonyos szabályok szerint történik és rendszerint egy darab kötélből két, azaz egy pár C. készül. E célból a két kötélvéget egymáshoz tevén, a kötél közepét kimérik és ottan egy az árboctörzs ormának megfelelően tág szemet kötnek és azt az árboctörzs ormán átvetik. Az igy lelógó C. végekbe félcsigákat u. n. macskafejeket kötnek, melyek a párkánycsatlók macskafejeivel a feszítőszál által köttetnek össze. Hasonlólag az árboctörzsekhez a derék- és sudárszáraknak is vannak C.-jaik, melyek természetszerüleg minőségre nézve gyengébbek és számszerint kevesebbek mint a törzs C.-ok. A Derék C.-ok (2, 14, 27) a derékszáraknak, a sudár C.-ok (4, 16, 29) a sudárszáraknak szolgálnak oldaltámaszul s valamennyi az árbockosár szélén levő macskafejekkel és az azokon átdugott feszítő szálakkal huzható feszesre. A sudár C.-ok kivételével a többi C.-okra vizszintes irányban, tehát keresztbe, vékony kötelek köttetnek, melyek az árbocra kuszó legénységnek hágcsó gyanánt szolgálnak.
(Bulz) kisközség Bihar vármegye élesdi járásában, (1891) 2149 oláh lak.; vidékén márvány fordul elő. Felette a legmagasabb csúcson - a monda szerint - Csarnó avar vezér épített várat, melyből földalatti folyosón menekült a Sebes-Kőröshöz a tatárok elől. Az alagut nyomai még felismerhetők.
L. Csernovics.
(görög: stoa, lat.: porticus, németül: Halle). Az ó-korban és a jelenkorban más és más helyiségeket jelölün meg e néven. A görögöknél és a rómaiaknál a C. mindig oszlopos C. és nem más, mint szabadon álló, v. valamely épületnek támaszkodó födött folyosó, melynek tetejét oszlopok tartják. A lakosság ezen többé-kevésbbé hosszu födött folyosókat, melyek sokszor egy egész nagy nyilvános teret szegélyeztek, vagy valamely középülethez, mint p. szinházhoz, gimnáziumhoz, templomhoz hozzáépíttettek, sétahelyül, vagy előadásoknak, gyüléseknek megtartására használta. Ezen oszlopos C.-ok v. egészen nyitottak v. részben csukottak voltak, mely utóbbi esetben az oszlopok közeit fallal nem az egész magasságban töltötték ki és azt festményekkel v. szobrászati művekkel díszítették. Belül ülések (ephedre) voltak. A nyitott C.-oknak vagy az egyik oldaluk volt elfalazva, vagy a közepükön emelkedett végig egy mindkét oldalán befestett fal, mely a folyosót igy két, mindkét oldalon nyitott részre osztotta. Görögországnak festményekkel díszített C.-ai közül a leghiresebb volt a stoa Poikile Athénben; mellette még a spártai persa C., Attalos és Eumenes C.-ai Ahténben említtetnek sokszor. Ha az oszlopos C. épületet (p. templomot) köröskörül szegélyezett, akkor azt «Peripteros»-nak hivták; ha szabad teret vett körül, akkor «Peristylos» volt. A folyosók hosszusága szerint voltak Porticus stadiate-k, semistadiatae-k, az oszlopsorok száma szerint Porticus duplices-ek, triplices-ek stb. E C.-okat gyakran viztartó-medencék, szökőkutak is díszítették. A rómaiak oszlopos C.-ai amellett, hogy a görögökéhez hasonló célokat szolgáltak, még más egyebekre is használtattak. Törvényt szolgáltak, szenátusgyüléseket tartottak bennök; a filozofusok (stoikusok) elődásaiknak megtartására, a kalmárok adás-vevésre, képeknek és egyéb áruknak kiállítására használták. Elnevezésüket v. a mellettük levő nyilvános épületektől kapták, v. építőiktől, v. a bennük levő hiresebb festménytől. - Korunkban C.-nak hivjuk a nagyobb méretü fedett, szellős, sokszor egészen vasszerkezetü épületet, mely vásárok tartására, áruk kirakására stb. szolgál, mint p. az áru-, gabona-, vásár-C.-ok, ugyszintén testgyakorlatok számára, mint p. a torna-C., vagy templomok, muzeumok és más nyilvános épületek főhomlokzata elé emelt oszlopos, a bejáratot födő előteret; vagy nagyobb épületek belsejében a vesztibült vagyis az elő-C.-ot, melyen keresztül a többi helyiségekhez juthatni, vagy végezetül a fürdőkön és gyógyhelyeken emelt hosszu, födött oszlopos folyosókat (ivó C.-ok stb.), melyek azt a célt szolgálják, hogy a kurát használók alattuk nagy melegben vagy esős időben is sétálhassanak.
[ÁBRA] BUDAPESTI KELETI PÁLYAUDVAR CSARNOKA.
[ÁBRA] BUDAPESTI NYUGATI PÁLYAUDVAR CSARNOKA.
A vasuti építkezéseknél kétféle C. van, u. m. az elő-C. és az érkezési, illetve indulási C. Ma már a legegyszerübb építkezések beosztásánál is tekintettel vannak az elő-C.-ra. A vasuti építkezéseknél van kiváló fontossága, mert ez ama gócpont, honnan az utazó közönség a különböző célokra berendezett helyiségekbe szétoszlik. Az elő-C.-ba helyezik el ezenkivül a külbönöző pénztárakat, dohánytőzsdét, hirlap- és könyvelárusító polcokat, ruhatárakat stb. Az ujabb építkezéseknél a kiváló szerephez illő monumentálisabb jelleg szerint is építik s az épület külsején is feltüntetik centrális jellegét. A nagyobb pályaházaknál azonban az érkező és induló vonatok is tető alá jutnak. Ezek a csarnokok az érkezési és indulási C.-ok. Hazánkban volt tiszai vasut több állomásán (Püspök-Ladányon, Nagyváradon) építettek ilynemü egyszerü, de tetszetős berendezésü C.-okat. Ujabban azonban, mint minden más téren, itt is óriási méretek betetőzése válván szükségessé, befedésükre faszerkezet helyett kőpillérekre támaszkodó vas tető-szerkezeteket használnak. A külföldön, mint a mellékelt ábrából látható, óriási tetők lettek előállítva (az ábrában a különböző csarnokok ugyanazon léptékben vannak rajzolva, hogy egymáshoz mért viszonylagos nagyságuk megitélhető legyen). Magyarországon csak a budapesti kelet és nyugati pályaudvar csarnoka méltó említésre, mindkettőnek szabad szélessége 42 méter. (L. a képmellékletet.)
[ÁBRA] Csarnok szelvényei.
a csúcsives templomoknak az a neme, melyekben a főhajó és az oldalhajók egyenlő vagy megközelítőleg egyenlő magasságban vannak beboltozva (l. mellékelt ábrában egy csarnoktemplom keresztmetszetét). A C. német eredetü és már a korai csúcsives építészetben elterjedt, különösen ÉK-i Németországban. Onnan átmegy Ausztriába (a bécsi szt. István templom) és Olaszországba. Hazánkban is számos példája van, p. a budavári, a kassai és lőcsei plébániatemplomok stb.
[ÁBRA] Csarnoktemplom keresztmetszete.
nagyobb méretü helyiségek, mint termek, csarnokok (p. tornacsarnokok), templomok, csűrök stb. fölé fából, vasból, vagy fából és vasból szerkesztett tető, mely alatt gerendasor nincs, tehát maga a födél képezi az alatta levő nagy üres térnek födémét.
[ÁBRA] 1. ábra. Alátámasztás nélküli csarnoktető.
A C. vagy teljesen szabadon függő szerkezet, vagy alul részlegesen oszlopokkal van megtámasztva, magas oldalvilágítással vagy anélkül. Legtöbbször függesztő és feszítő szerkezetek kombinációjából áll, lehetőleg ugy, hogy a födélsik nyomását minél mélyebben levigye az aránylag nem nagyon erős körítő falak tetején alul; az efféle födelekben meglevő erős vizszintes nyomást pedig cimborakötőkkel és ducokkal kell megfelelően ellensulyoznunk. Az alábbi 1-ső számu ábra egy alátámasztás nélküli, a 2-ik ábra egy alul részlegesen alátámasztott C. szerkezetét mutatja.
[ÁBRA] 2. ábra. Részlegesen alátámasztott csarnoktető.
kisközség Bereg vármegye tiszaháti j.-ban, (1891) 879 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. A Csarnavodai-család származási helye, mely a XVII. sz.-ig a vmegyében előkelő birtokos volt. V. ö. Lehoczky Tivadar: C. (Vasárnapi Ujság 1863, 35. sz.).
persa eredetü török szó, egy női felöltő neve, melyet a mohammedán asszonyok viselnek. Eredeti jelentése lepedő, ágyterítő, takaró és átvitt értelemben használják a női felöltő megnevezésére is. Az egész ruha egy jókora nagy szövetdarabból áll, mellyel - utcára kimenve - alkalmasan beburkolhatják magokat. Csak a derék körül van némileg a testhez odaerősítve.
persa eredetü török szó, jelentése a. m. bazár, elárusító hely. A rendes, utcai vásárokat inkább pázár-nak nevezik, mig a fedett, boltives helyek inkább csársi néven ismeretesek. Sztambulnak két nagy C.-ja van, az egyik a hires büjük C. (nagy C.), mely egymaga egész városrészt képez és amelyben kelet és nyugat legkülönbözőbb árui vannak egymásra halmozva. A másik Miszir csársiszi (egyiptomi bazár), ahol főleg fűszert, festéket és egyéb ilynemü anyagot árulnak.
nagyközség Komárom vmegye gesztesi j.-ban, (1891) 2347 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.