(növ., torsio), erősebb v. gyengébb spirális csavarodása a növényrészeknek saját tengelyük körül. Igen gyakran a C. valóságos rendellenesség, s az okozója különböző lehet. Nem ritkán más korcsképződéssel szokott együtt járni, p. a szár feldagadásával és megkurtulásával (Zwangsdrehung). Más esetben a C.-t élősködők okozzák. A bogarak, nevezetesen a levéltetvek bizonyos növénytagnak spirális C.-át okozzák s a görbület azután ezeknek az állatkáknak védelmül v. hajlékul szolgál. Élősködő gomba hozza létre a répafenyő csavarrozsdáját (l. Rozsdagomba). Nem tekinthető rendellenességnek a fatörzsek csavargós növekedése, midőn a kéreghaj és a fa hasadékjainak meg a rostoknak spirális futása van, p. a vadgesztenyén. Ennek az az oka, hogy a későbbi időben keletkező fa- és háncsrostok hosszabbak mint hasonló magasságban levő, régebben keletkeztek. Minthogy továbbá ezen a helyen a törzs hosszában meg nem nyulik, a hosszabb rostok ferde irányban kényszerülnek terjeszkedni.
Ha helyszüke miatt egy lépcső fordulójában is fokokat kell elhelyeznünk, akkor C.-t kapunk; a csavarodásban tehát az egyes fokok külső oldalukon szélesebbek, belső oldalukon pedig keskenyebbek. Vannak negyed csavarodással és fél csavarodással biró lépcsők. Mellékelt ábránk egy félig csavarodó orsós falépcső alaprajzát mutatja be.
[ÁBRA] Csavarodó lépcső.
Az ékkötések azon csoportjához tartozik, melyben az éket a végére készített csavar huzza be az ék vésetébe.
Csomagok v. más tárgyak összesajtolására való gép. Szerkezete két egymás fölött álló, erős rudakkal egymáshoz kapcsolt vaslap. Az alsó lap, mely a földön fekszik, a sajtolandó tárgyat tartja, a felsőbe pedig a szorításra váró erős csavar van ide csavarva. A szorító csavar felső részén a hajtó rudak felvételére alkalmas fej van, alsó végén pedig a szorító vaslapot tartja.
v. Enyvesztő, a faiparban enyvezésnél rendesen használt szorító készülék, mely lényegileg egy 3 oldalas merev ráma, a negyedik oldal pedig egy csavarorsó, mellyel a szorítandó tárgyakat az alsó rámadarabhoz erősen le lehet szorítni. A csavarbak hasonló célra szolgál nagy lapok furnirozásánál.
(Spirolobe, növ.), l. Ballagófűnemüek.
(Mutter). A géprészek oldható kötéseihez használt csavar végére való tok. Alakja többnyire hatszegletes vagy négyszegletes hasáb, belsejében pedig csavar van vágva; gyengébb kötésekhez azonban, ha ezt sűrün kell megoldani, a kézzel való forgatáshoz alkalmas nyulványai is vannak. Némely esetben az összekötendő tárgyak egyike képezi a tokot. L. még Csavar.
A vascsavarok vágásánál használt készülékhez hasonlító, azonban durvább szerkezetü facsavarvágó, melyet az esztergályos és szerszámkészítő fából való csavarorsók vágására használ.
több térgörbének a neve. Közülök a legegyszerübbek ugy keletkeznek, hogy egy siklapot rátekerünk egy közönséges hengerre, a sik egyeneseiből ekkor általában C.-ak lesznek.
(ném. Drall). A vontcsövü lövő fegyverek (puska, ágyu stb.) csöveiben levő huzagok csavaralaku kanyarulását C.-nak nevezik.