község, l. Mező-Csávás.
a fémek felületének kémiai tisztítása. A tárgyra tapadt olajat vagy zsirt feloldjuk, vagy elszappanosítjuk. A kisebb és finomabb tárgyakat éterbe, benzinbe vagy más jó zsiradékoldó anyagba, p. petroleuméterbe mártjuk s ezután vizzel leöblítjük. A nagyobb és durvább tárgyakat, különösen akkor, ha bizonyos fokig melegíthetők (p. réz, sárgaréz, bronz, vas, ezüst), 1 rész marónátron és 10 rész viz oldatában főzzük, ekkor a zsiradék elszappanosodik. Mivel az erős lugok az ónt és cinket megtámadják, ezeknek zsirtalanítására 1 rész hamuzsir vagy szóda és 10 rész viz meleg oldatát használjuk. A főzés 1/4-1/2 óráig tart. A kivett tárgyakat vizzel leöblítjük és viz, maró mész és iszapolt kréta keverékével megtisztítjuk. A tárgy zsiradéktól mentes, ha vizbe mártva, felszinén szigetek nem keletkeznek. A csávázás másik célja a tárgy felületén levő oxidréteg eltávolítása. - C. gazd. ért. A gabona vetőmagjának a vetés előtti beáztatását valaminő olyan folyadékba, amely az üszögspórákat elöli (p. kénsav, rézgálicoldat), nevezik a gazdák csávázásnak. L. bővebben Gabonaüszög.
Lajos, publicista, az Egyetértés felelős szerkesztője és kiadó tulajdonosa, szül. Bujákon, Nógrád vmegyében, 1841 jun. 3. A pesti kegyesrendiek gimnáziumában tanult s már korán jelét adta irói hajlamának; ő szerkesztette a tanuló ifjuság Reménybimbó címü folyóiratát és 1854. már egész kötetre való költeményt irt. Horváth Cirill, aki verseit átnézte, a legmelegebben buzdította az irodalomra. Első verse a Győri Közlönyben jelent meg és ettől fogva egész lelkesedéssel a szépirodalomra adta magát. A gimnázium utolsó két osztályát 1858-59-ben Győrött végezte, ahol a Remény címü ifjusági folyóiratot szerkesztette és műveivel több pályadijat nyert. 1859. irta Tornáry Ilona címü, 12 énekes történeti époszát is, mely azonban még máig kéziratban van. A hatvanas évek elején sűrün jelentek meg költeményei a szépirodalmi lapokban és 1861-63. a Divatcsarnok főmunkatársa volt. De a politikai mozgalmak csakhamar a publicisztikai térre vitték. Első politikai cikke 1867 december közepén a Honban, a balközép akkori nagytekintélyü közlönyében jelent meg Cs-y L. betük alatt és nyomban fölébresztette Jókai figyelmét. Ezzel a fiatal iró sorsa el volt döntve: hirlapiró lett, szorgalmas, lelkes munkatársa a föllendülésnek indult napisajtónak, és bátor, szókimondó, ha kellett, kiméletlen harcosa és védelmezője a hazafias ügynek. Éles irálya miatt Csernátony, aki nagyon szerette a kiváló tehetségü fiatal publicistát, elnevezte «skorpió»-nak és ettől kezdve C. Skorpió jegy alatt irta a Honba nagy feltünést keltő cikkeit, amelyekkel rövid idő alatt nagy népszerüségre tett szert. 1869. a választókhoz irt röpirata oly hatást keltett, hogy három kiadást ért és 10 000 példányban forgott közkézen az országban. Mikor Csernátony 1869. megvált a Hontól és megalapította az Ellenőrt, magával vitte C.-t is, aki a lap főmunkatársa lett. Az Ellenőrben oly heves támadásokat intézett a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium ellen, hogy sajtópört indítottak ellene és két hónapi fogságra itélték. Büntetését Vácon töltötte ki és fogságában főkép nemzetgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. De elitéltetése csak növelte népszerüségét s a mezőturiak mindjárt kiszabadulása után, 1872., megválasztották országgy. képviselőnek. Az országgyülésen előbb a balközép híve volt, de még a fuzió előtt kilépett a pártból, megvált az Ellenőrtől és a szélsőbalhoz csatlakozott. Azóta a függetlenségi elvek rendíthetetlen híve. 1874 elején kiadta és szerkesztette a Baloldal címü politikai napilapot, a szélsőbal közlönyét, amelyből később munkásságának főalkotása, az Egyetértés keletkezett, melyet fáradhatatlan buzgalommal és odaadással csakhamar Magyarország legtekintélyesebb és legelterjedtebb napilapjainak egyikévé tett. (L. Egyetértés.) Az országgyülésen négyszer képviselte a mezőturi kerületet, 1887. Poroszlón, 1892. pedig egyszerre három kerületben: Poroszlón, Csornán és Gőrszigeten választották meg, de ő megint a poroszlói kerület mandárumát tartotta meg. C., aki kiváló pénzügyi szaktekintély, az országgyülésen, különösen az utóbbi időben, csak ritkán szólal fel, de annál lelkesebben képviseli a lapjában pártja elveit. Önállóan megjelent művei: A jávai orvos. Dumas Sándor után fordította Győri Elekkel (Győr 1862). Három kötet. - Röpirat a választókhoz. Irta Skorpió (Pest 1869). - Komoly szó a választókhoz (Pest 1872). - Ami a baloldalon történik (Budapest 1873).
nagyközség Bács-Bodrod vm. bajai j.-ban, (1891) 3113 német, szerb és magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
nagyközség Torontál vm. módosi j.-ban, (1891) 1246 német és magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Béla, orsz. képviselő, szül. Temesváron 1848 szept. 12-én. Atyja, C. Ignác, Torontál vmegye leggazdagabb földbirtokosainak egyike. C. gimnáziumi és jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1870. Torontálmegye tiszteletbeli aljegyzője lett, 1871. pedig belépett a belügyminisztériumba, mint tiszteletbeli fogalmazó. 1875. Torontálmegye párdányi kerülete megválasztotta képviselőjévé és azóta folytonosan ezt a kerületet képviseli az országgyülésen, mint a szabadelvü párt tagja. Az 1892-ki országgyülés megnyilta után háznagya lett a képviselőháznak. Buzgó munkásságot fejt ki a jótékony egyesületek terén s a Vöröskereszt-egyletnek jegyzője és igazgatósági tagja, az Országos kisdedóvó egyesületnek pedig pénztárnoka. Élénk részt vesz megyéje politikai és gazdasági életében is.
(cazma), 1. folyó Horvát-Szlavónországban, Belovár-Kőrös vmegyében, ered a Biló-hegységben, Verőce vmegye határán, eleintén Ny. és ÉNy. felé folyik, utóbb D. felé kanyarodik s Okoli községen alul a Lonjába szakad, mely a Szávába önti vizét. - 2. C., község, ugyanazon vmegye krizi j.-ban, (1891) 907 horvát-szerb lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral; mint politikai községnek 7506 lakosa van. Régente várispánság széke volt; Szent László király, midőn a zágrábi püspökséget alapítá, C.-t és kerületét a püspökségnek adományozá. A XIII. sz.-ban a vidék Somogy vármegye kiegészítő részét képezte s akkor a várispánság már nem létezett.
kisközs. Hunyadm. algyógyi j.-ban (1891) 848 lak. Bakonyáról felfelé haladva, vadregényes sziklák közt a Csebi, Kulcs, Tyeja v. Kököj, Intra, Piatra elragadó szépségü szorosba visz az ut. A patak apró vizesésekkel szökell szikláról-sziklára s kis malmai egyike mellett a jobbparton langyos forrás buzog, melyet 1823-tól 1848-ig Várady szolgabiró fürdőül használt volt (Pikuj). A jobbparti sziklafalból jó magasan apró oduk Besericuca (templomocska néven). Fennebb a Pikuj mellett Szépek barlangja (Gausa Mandri) és a jobbparti sziklák egyike alatt a gör. kel. templom közelében a rétegek lefejlődéséből támadó szikla van. A sziklát Hollókőnek (Piatra Corbuluj) hivják. Innen közel a glodi szoros és barlangjai. Zalatnára hegyi ut.
nagyközség Bács-Bodrog vm. németpalánkai j.-ban, (1891) 2423 német lakossal. Határában jó dohány terem.
folyadék-, főleg bormérték; kis C. (akó = 50 itce), öreg C. = 100 itce.