Cseh-Brézó

község, l. Brezó 1.

Cseh-erdő

190-237 km. Hosszu s 30-60 km. széles hegység, amely a cseh-bajor határon a Fichtel-hegységtől délkeletnek huzódik; vizválasztó az Északi- és Fekete-tenger közt és nagyobbára gránitból és gnájszszerü kristályos kőzetekből áll. Csehországi lejtője nagyon szelíd; Bajorország felől meredeken ereszkedik le, 1170. m. magasságig maj mindenütt sürü erdők borítják. A Neumark melletti széles, 450 m. magas horpadás és a Cham völgye, mely a cseh oldalon ered és a Regenbe torkol, két részre osztja, egy északnyugatira (a csehek Ceský Les-e) és délkeletir ( a csehek Sumava-ja). A zord klimáju hegységben nagyobb város nincs; a föld zabon, kenderen, burgonyán kívűl az alacsonyabb lejtőkön még kevés gyümölcsöt is terem, de a fő keresetforrás az állattenyésztés és az erdőgazdaság. A zord klima, a hágók, természetes utak hiánya miatt a C. népválasztó volt mindig: a szláv és német elemet választja el egymástól. V. ö. Wenzig u. Krejczi: Der Böhmerwald (Prága 1860): Mayenberg, Führer durch den Bayr. Wald (Passau 1887); Bornau, Der Böhnerwald, Mit 200 Originalillustrationen (Prága 1889-90.)

Cseh gránát

(pyrop), sötét jácintpiros v. vérvörös gránátszemek, melynek apraját a gyógyszertárakban tárázásra használják, a nagyobbakat pedig csiszolva melltűkben, fülbevalókban, karperecekben aranyba vagy ezüstbe foglalják, avagy mint gránátgyöngyöket nyakékké füzik fel. A mineralogus pyrop-nak (pyropos a. m. tüzesszemü), az ékszerész C.-nak nevezi őket, mert Csehországban találják.

Cseh gyémánt

nem egyéb, mint gyémánt formára megmunkált, náunk is eléggé ismert hegyi kristály, vagyi quarc.

Cseh hadjárat

(1304-ben) I. Károly és a vele szövetséges magyar főurak 1304. az osztrák hercegekkel egyetemben hadat indítottak. Vencel cseh király ellen. A hadjárat főcélja volt a magyar korona visszaszerzése és a cseh királytól ez év junius havában Magyaroszágon, kivált Esztergomban okozott károk megtorlása. A magyar csapatok felvonulása szeptember elején kezdődött, de az egész háboru néhány kisebb morvaországi erősség (Nikolsburg Joslovitz elsoglalása és Kuttenberg sikertelen ostroma után okt. 27. véget ért. V. ö. Pór A., Csák Máté 54-60 l.

Cseh hitvallás

l. Husziták.

Cseh-hegytaraj

(Adler-hegység), 995 m. közepes magasságu hegylánc a Glatzi-hegység DNY-i szögletében; ettől az Erlitz vagyi Vad-Adler völgye választja el; a Habelschwerdti-hegységgel egyközüen halad. Legmagasabb csúcsai: a Sifnerhöhe (946 m.), a Mückenberg (995 m.) és a Deschnaui-kúp (1111 m.).

Csehi

község, l. Szemcse-Csehi.

Cseh korona

országai. Ez alatt tágasabb értelemben mindazon országot értik, melyek valamikor Csehországhoz tartoztak, első sorban Morvaország, Szilézia és Luzácia (Lausitz). Ez utóbbi melléktartományokat az 1478 dec. 7-i olmüci béke értelmében Hunyadi Mátyás királyunk nyerte Ulászló cseh királytól; de Mátyás halála után veszendőbe mentek, a nélkül, hogy a csehek az ezen esetre kikötött 400,000 aranyat megfizették volna.

Cseh leány-háboru

l. Amazónok.


Kezdőlap

˙