Közép-Khina egyik parti tartománya 92 383 km2 területtel, 11,6 millió lak., a selyem és tea egyik fő termelő vidéke; Hangcsou, Ningpo főhelyekkel.
(Landschütz), kisközség Pozsony vm. pozsonyi j.-ban, (1891) 1539 tót és magyar lakossal, van vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Szép kastélyát 1722. gróf Esterházy József építtette.
l. Hurok.
(növ.) a nógrádi palócság nyelvében a. m. másutt a garagulya, vagyis az az alsó felében ágas farúd, amelyre ráállva a nagy sárban járni szoktak, sőt cséklyeversenyt v. C. játékot üznek. Minthogy a C. ily felemelő támaszték, a virágrészeknek ilyen nyélalaku emelőit is C.-nek mondjuk, mert a tartó szó mást jelent. Igy van virág C. (anthophorum), him C. (androphorum), gyümölcs C. (gyno-, később carpophorum) és ivar C. (gynandrophorum). Valamennyi főleg a szegfűfélék jellemző sajátsága.
1. József, tábornok, szül. Kőszegen 1757 febr. 22., megh. 1824 ápr. 26. A gimnáziumba szülőhelyén és Bécsben a Löwenburg-féle konviktusba járt, azután a katonai pályára lépett. A lovak iránt kiváló előszeretettel viseltetett s azokkal különösen a gr. Hunyady-féle ürményi ménestelepen foglalkozott s utóbb a pótléklovak állományához rendeltetvén, ott foyltatta tanulmányait. Ennek egyik eredménye lett, hogy a hazai lótenyésztés előmozdítása céljából egy ménestelep felállítását tervezte, mely tervét II. József császár elfogadván, a mezőhegyesi uradalmat bocsátotta rendelkezésre és C.-ot nevezte ki oda lótartalékparancsnokká. 1787-ben őrnagy, 1789. alezredes, 1790. ezredes lett; 1798. a hadsereg vágómarhával való ellátását ő reá bizták s ezt öt évig kezelte, minek sikereért a Szt. István-rendet kapta és 1806. tábornokká léptették elő. Fia C. János tábornok kapta meg a grófi cimet. Munkája: Praktische Grundsätze die Pferdezucht betreffend. (Pest 1817). V. ö. Szinnyei, Magyar irók. II.
2. C. Endre gróf, főrendiházi tag, szül. Ivánkán 1846 szept. 13., C. József tábornok unokája. Mint zsombolyai nagybirtokos és Torontálmegye virilistája, szerepelni szokott e megye gazdasági és politikai életében. Nagy áldozatkészséget tanusított a szegedi árviz idején a károsultakkal szemben. Élén áll a nagykikinda-nagybecskereki vasuti vállalatnak s elnöke a magyarországi vöröskereszt-egyletnek.
az ellenség távútra vezetése álindokok használásával. Az esztétikában l. Cselszövény.
régen csélcsapó, bolondos tréfáju; a. is m. pergő nyelvü, léha. Régi közmondás: könnyebb a csélcsapónak meggazdagodni, hogysem megjámborodni.
patak Baranya vmegyében, mely négy erecskének egyesüléséből származván, mint «fok» szakad a Dunába Mohácsnál. II. Lajos király 1526 aug. 29. a mohácsi csatából menekülve, e záportól megáradt patakon akart volna átugratni; fáradt lova azonban a meredek túlsó partra nem tudott felkapni, hanem hanyatt vágódva, maga alá fojtá a királyt.
török szó, nagy urat, uraságot jelent. Régebben a szultánnak is cime volt, manapság kizárólag előkelő európai urakat titulálnak meg vele. Hasonlít hozzá az ó-török csáláb szó, mely a régi nyelvben az álláh szót pótolta.
E néven őseink általában a családfő hatalma alatt álló családtagokat és a háznépet értették. A mai korban cselédnek azt nevezik, aki a nap bizonyos órájában nem időhöz kötött, hanem folytonos ház körüli munkának állandó teljesítésére vállalkozik, illetőleg ezen célból elszegődik. A C. elszegődése bizonyos időre történik. Ez az idő felmondás által megszüntethető és a gazda és cselédje közötti viszony ily módon felbontható. C. számba nem megy az ipari alkalmazott, a gyármunkás, a napszámos, vmint azok sem, kik oly munkák teljesítésére vállalkoznak, amelyekhez magasabb képzettség v. ügyesség kivántatik meg. Viszont azonban a cselédséghez számíttatnak a mezei gazdaság körül szegődés utján alkalmazott munkások, mint p. béresek, ostoros gyerekek stb.; viszont nem cselédek az aratásra és cséplésre időlegesen felfogadottak v. napszámosok, vagy részért dolgozó önálló munka-vállalkozók. A városi háztartások körül szakácsnék, mindenesek, szobaleányok, dajkák és inasok, kocsisok és lovászok említendők mint cselédek, akiknek, valamint a mezei gazdságoknál alkalmazottaknak jogait és kötelességeit s a szolgálatadó gazdával való viszonyát az 1876. évi XIII. t.-c. szabályozza. E szerint a C. szolgálatba való lépésével a gazda, ill. családja háznépének tagjává válik, miből mindkét félre nézve a pusztán anyagi kötelezettségeken tulmenő viszonyos jogok és kötelezettségek származnak. Minden C. szolgálati könyvet kap, anélkül sem szolgálatba lépnie, sem pedig őt szolgálatba fogadni nem szabad. A gazda köteles a C.-nek a kialkudott bért és egyéb illetményt a meghatározott időben pontosan kiadni és a kikötött étkezést egészséges minőségben és elegendő mennyiségben kiszolgáltatni. Köteles akként intézkedni, hogy C.-je időről-időre a saját hitfelekezeti isteni tiszteletben részt vehessen. Köteles ügyelni arra, hogy C.-je, mint háznépének tagja, józan, takarékos és erkölcsös életet folytasson, továbbá, hogy C.-je testi erejét meghaladó, v. egészségét veszélyeztető munkával ne terheltessék. Ha a C. megbetegszik, ápoltatásáról és gyógyításáról akár a házban, akár a házon kivül a gazda tartozik gondoskodni és pedig az 1876. évi III. t.-c. 1. §-a értelmében legfeljebb egy hónapig terjedő időtartamra. Ha pedig a C. a gzda hibájából betegszik meg, a gazdának kötelezettsége a beteg C. teljes felgyógyulásáig, esetleg 30 napon tul is tart - Ellenben a C. köteles mindazon munkákat, melyekre szegődött, hiven, pontosan és legjobb tehetsége szerint teljesíteni. A C. mindazon károkért, melyeket okozott, kártérítéssel tartozik. Köteles cselédtársának hűtlenségét gazdájának azonnal feljelenteni és köteles magát mindenben azon házrendhez tartani, mely a gazda által megállapított. A gazda tudta és jóváhagyása nélkül kimenni és engedett időn tul kimaradni tilos, gazdája tilalma ellenére látogatásokat nem fogadhat. A C. a gazda parancsait tisztelettel és megadással fogadni tartozik és a törvény szerint a házi fegyelemnek van alávetve. A C.-k elhelyezéséről különösen nagyobb városokban az u. n. cselédszerzők gondoskodnak. Ezek a C.-szerzést előzetes helyhatósági engedély és nagyobb pénzbiztosíték letétele mellett, a helyhatóság által megállapított szabályok és kezelési módozatok mellett tartoznak gyakorolni. A közvetítésükkel helybe álló C.-től, valamint a gazdától is a kialkudott bér bizonyos százalékának megfelelő jutalékot szednek, ha azonban a gazda kénytelen cselédjét elbocsátani, a C.-szerző ujabb jutalékszedés nélkül tartozik másik C.-t állítani elő.