1070. az Osul v. Oslu vezetése alatt betörő kunokkal - Pauler szerint besenyőkkel - Salamon király Kerlés mellett, Szolnok-Doboka megyében ütközött meg. Osul hadának nagyobb része a halmon volt felállítva. A magyarok három hadtestben rohanták meg a halmot, honnan a kunok erősen nyilaztak rájuk. Salamon király s Géza és László hercegek a vitézség csodáit művelték; Szt. László egymaga 5 kúnt vágott le. A krónika szerint a magyarok kardjai «megrészegedtek a kunok vérétől, kiknek tar fejeit mint a nyers tököket szabdalták». A menekvők közül egy kúnt, ki egy magyar leányt el akart rabolni, párviadalban ölt meg Szt. László. E jelenet képezte a volt Doboka vármegye cimerképét. Vörösmarty a «Cserhalom» c. eposzában költőileg dolgozta fel ezt az eseményt, melynek részletei hagyományon alapulnak. A dombon most a Bethlen grófok kastélya áll, a meredek sziklafalon az ütközetre vonatkozó sok érdekes fölirattal. A Márk-féle króniak azon része, mely az ütközetet elbeszéli, mintegy 80 évvel készült csak a C. csata után s igy még a mondai részletek is, mint az elrablott leány megszabadítása, visszavezethetők valamely megtörtént eseményre. A magyar lovagkorra Szt. László életéből a C. csata jelenetei gyakoroltak legmélyebb hatást. Ezekről énekeltek a hegedősők s a képzőművészet böbbfélekép megörökítette. Aquila János, a magyar Anjou-korszak leggenialisabb festője, 1383-6. freskóban részletezte a cserhalmi ütközet epizódjait a turnisai (zalai) templom északi falán. Hasonló freskók Zsegrán (Szepes), Gelencén (Háromszék), és több más székely templomban M.-Vásárhelyt, Szebenben stb. Linas (Les Origines de l'orfévrerie cloisonnée. Páris 1878. II. k. 20. á.) egy Dél-Oroszországban lelt s a szt.-pétervári Eremitage birtokában levő áttört arany lap rajzát közli, melyet valamely a parthusok életéből vett legendárius jelenetnek sejt (v. ö. id. m. 255. l.), tényleg azonban a cserhalmi ütközet azon jelenetét ábrázolja, midőn László a kun legyőzése után egy fa alatt a leány ölébe dőlve elalszik. V. ö. Kovács J., A cserhalmi ütközet. Erdélyi Muzeum Évkönyve, I. köt. Hodor, Doboka vmegye leirása, I. Huszka J., Szent László legendája székelyföldi falfestményeken. Arch. Ért. 1885. V. 211.
Szolnok-Doboka vmegyében Kerlés falu vidékén fekvő halom. Lásd Cserhalmi csata.
a Magyar Középhegység dunáninneni részének egyik tagja, mely leginkább Nógrád vm.-ben terül el, de déli nyulványait Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe is bocsátja. K. felé a Zagyva völgye a Mátrától, Ny-on a Katalinvölgy és a Nógrád s Diósjenő közti lapály a Börzsönyi hegységtől (l. o.), É-on az Ipoly völgye az Osztroski hegycsoporttól, a Karancs-Sági Nagypatak és a Tarjáni patak által jelölt völgyelés az Ajnácskői hegycsoporttól (l. o.) választja el, D. felőli nyulványai pedig a pesti lapályba vesznek el. E hegységben egységes nagy hegytömegek v. domináló hosszu gerincek nincsenek; csoportozata olyan apróbb kúpoknak és rövidebb gerinceknek, melyek magvukban eruptiv kőzetekből állanak és a környező alacsonyabb homokkő dombvidékből 100-200 méternyire kimagaslanak. Alapját homokkő képezi, magasabb kúpjai és gerincei eruptiv kőzetekből (bazalt, piroxén-andezit) állanak; geologiailag eltérő a DNy-on, Vác fölött emelkedő Nagyszál (652 m.), mely dachstein-mészkőből és másodkori üledékes kőzetekből álló szigethegység, amiért egyesek Váci hegység neve alatt külön csoportnak tekintik. A C. legmagasabb emelkedései a Nagyszálon kivül a Szandai hegy (547 m.), a Dobogótető (520 m.) s a Tepkei hegy (567 m.). Maga a Szécsényke melletti Cserhát domb csak 340 m. magas. Nevezetesebb folyóvizei a dél felé ömlő csörögi viz, Galga, Guta és Szuha s az É. felé (az Ipolyba) ömlő Lókos, Szanda és Szent-Léleki patak. A C. alacsony dombjai közt számos község fekszik s több irányban szelik közlekedési utak. Szántóföldekkel váltakozó erdős kúpjai kellemes látványt nyujtanak.
1. Jenő, fegyvergyár-igazgató, szül. Győrött 1855. Iskoláit Győrött és Pozsonyban, a műegyetem gépészeti osztályát Zürichben végezte. 1876. a szab. osztrák-magyar államvasut szolgálatába lépett; 1881. fűtőházfőnökké neveztetett ki Győrbe, 1883. Budapestre a központba került, később a budapesti fűtőházban mint főnökhelyettes, majd mint főnök működött. 1890. biztosi minőségben a vasuti és hajózási főfelügyelőséghez hivatott meg és alig egy év mulva főfelügyelővé neveztetett ki. 1893 május elseje óta mint a fegyver- és gépgyár igazgatója működik. Ez ideig e Lexikonnak dolgozótársa volt. A gépészet különféle ágaiba vágó elméleti és gyakorlati dolgozatai a M. Mérnök- és Építész-Egylet közlönyében, a Technologiai Lapokban és néhány külföldi szaklapban jelentek meg.
2. C. Sándor, tanár és gazd. szakiró, született Győrött, 1852 szept. 14-én. Reáliskolai tanulmányai befejezése után gazd. gyakorlatra ment s utána 1871-73-ban a m.-óvári gazdasági akadémia tanfolyamait befejezvén, 1873-74. a hallei, 1874-75. pedig a lipcsei egyetemen egészítette ki szaktanulmányát. Az 1875 év őszén a m.-óvári gazd. akadémia segéd- és 1878-ban rendes tanárává neveztetett ki. C. igen élénk irodalmi tevékenységet fejt ki. Azonkivül, hogy több szaklapba számos cikket irt, 1880-82. a Pesti Napló földmívelési rovatát szerkesztette. 1883. Kosutány Tamással együtt megalapította és szerkeszti az azóta M.-Óvárott megjelenő Mezőgazdasági Szemle c. havi folyóiratot, mely komoly irányu törekvéseivel diszes munkatárskört és ilynemü vállalathoz képest szép számu olvasóközönséget vonzott magához. 1890-től fogva a Köztelek c., az Orsz. gazd. egyesület kiadásában megjelenő szaklap állandó rovatvezetője. Mint a növénytermelés tanára, C. egyuttal a m.-óvári gazd. akadémia közelebb tetemesen megnagyobbított kisérleti telepének kezelője s ugyanott az 1891 évben, C. kezdeményezésére és terve szerint életbeléptetett növénytermelési kisérleti állomás vezetője, mely máris nagy tevékenységet fejt ki és melytől zaánk mezőgazdasága sok jót és üdvöset várhat. Önállóan megjelent munkái: A szarvasmarha táplálkozása. J. Kühn F. után fordítva. M.-Óvár 1877.; A phylloxera vastatrix. A földm.-, ipar- és keresked. miniszter megbizásából. Bpest 1880; A trágyázás alapelvei. Bpest 1886. (Kosutány Tamással együtt); Mily módon lehetne a kisbirtokosok között az okszerü gazdálkodást legsikeresebben terjeszteni. M.-Óvár 1888. (Különleny. a «Mezőgazdasági Szemlé»-ből); Talajjavító növények. Bpest 1889. (Különleny. a Term. tud. Közlönyből). A gabona-félék termesztése. M.-Óvár 1889, 42 rajzzal; Jelentés a m.-óvári gazd. akadémia kisérleti telepén az 1886-88. végrehajtott kisérletekről. M.-Óvár 1889. (Szilassy Zoltánnal együtt); A csalamádé termelése, bevermelése és etetése. Kolozsvár 1891; A talajnak mély művelése hazánkban. A földm. miniszt. megbizásából, M.-Óvár 1891. Ugyanaz németre átdolgozva ily cim alatt: Die Ergebnisse der Tiefcultur in Ungarn, mit besonderer Berücksichtigung der Dampfcultur. Wien 1892. A m.-óvári gazd. akadémiával kapcsolatos növénytermelési kisérleti állomás jelentése 1891 és 92. évi működéséről M.-Óvár 1892-93.
cserhaj, cserkéreg v. timárcser, oly fanemek kérge v. héja, melyet a timár a nyers bőr cserzésére használ. A hazánkban honos fanemek közül leginkább a kocsányos s a kocsánytalan tölgy s a lucfenyő, ritkábban a nyirfa, a füzfa s a vörösfenyő kérgét használják cserzésre. Sok csersavat tartalmaz még a gubacs (34-40%-ot, l. o.) s a gubó (l. o.). Legkevésbbé alkalmas a cserzésre a cserfa kérge, mert héja belsejében korán képződik a pararéteg, azonkivül kérge nehezen hántható le. A cserhéj termelésére tudnivalókat l. Cser-erdő.
a ferencrendiek egyik ágának régi magyar neve, még pedig a mezítlábasoké, azon szigoru szertartásu önsanyargatóké, kiket latinul igy neveztek: fratres observantes v. bigoti, olaszul soccolanti, németül Barfüsser, franciául cordeliers. Leginkább a XVI. században hítták őket C.-oknak, ellentétben az u. n. konventuálisokkal, kiket aztán szürkebarátoknak mondtak. V. ö. Régi m. nyelvemlékek IV. k.
(Cheribon, Tjeribon), 1. németalföldi residentie (kerület) Jáva sziget É-i partján, 6751 km2 területtel, 1 456 267 lak. (köztük 786 európai, 7547 khinai). A tengerpart mellett sik és mocsáros, belsejében hegyek emelkednek, a többi közt a 3046 m. magas Cserimai vulkán. A tropusi klimáju kerület főtermékei: kávé, indigó és cukornád. - 2. Fővárosa az ugyanily nevü residentienek, a C. folyó torkolatánál, 15 000 lak. Tőle É-ra a Gunong Dsatin van Kaliasztana, Ibn Mulananak sirja, aki az iszlamot Jáva szigetén meghonosította.
járási székhely Mohilev orosz kormányzóságban, Sos mellett, (1885) 4606 lak., fa- és gabonakereskedéssel.
növénytani szempontból l. Bokor. - Erdészeti szempontból, l. Erdő.
(növ.) a cserjés, magasabb Hibiscus-fajok; l. Török rózsa.