kisközség Veszprém vmegye zirci j.-ban, (1891) 2256 magyar és tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(cherokee) v. cserokézek az appalacsok törzséhez tartozó indus nép É.-Amerikában. Műveltség tekintetében valamennyi indus törzset felülmulnak. Összeolvadtak a fehérekkel.
1836. a Horváthyak pártja elfoglalta egész Dél-Magyarországot. Zsigmond vezérei Losonczy László és Garay II. Miklós bánok a lázadókat mindenekelőtt a Temesközből üzték ki, aztán pedig Szalánkemen tájékán átkeltek a Dunán s a Szerémség elfoglalására indultak. Itt szállottak aztán szembe Horváthy Jánossal, a lázadók fejével. Cserögynél (ma Cserevics, Futakkal csaknem szemben) került döntő ütközetre a sor. Zsigmond hivei győztek s a megfutamodott lázadókat Ujlakig (ma Illok) üldözték. A cserögyi vár egyelőre a lázadók kezében maradt ugyan, de később Garay azt is visszavívá, annál is inkább igyekezvén erre, mert az övé volt.
l. Cserzőanyagok.
az indiai lenből készített tésztanemü bódító szer, melyet Persiában, Afganisztánban és Közép-Ázsiában dohány közé keverve élveznek.
kisközség Zala vmegye keszthelyi j.-ban, (1891) 1867 magyar lak.
Vajda János álneve.
-nemzetség első ismert őse, Kömcseg, 1347. a kunok kapitánya volt. Három fia és egy leánya maradt. A nemzetség kihalt 1394 táján.
v. csergomba (növ., Dedalea Pers.) Himeniumának csövei labirint módjára ágaznak szét. Para- v. bőrnemü, tartós, fán élő nagyobb taplógomba, ferde kalapja nyeletlen, egyik oldalával szélesen nő a fa derekához.
1. (Certege) kisközség Torda-Aranyos vmegye topánfalvi j.-ban, (1891) 1243 oláh lakossal, erdős határral. 66 2. C., kisközség Zemplén vmegye homonnai j.-ban, (1891) 1062 rutén és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 3. Felső-C., kisközség Hunyad vármegye dévai j.-ban, (1891) 745 oláh lak., aranybányával, postahivatallal és postatakarékpénztárral.