halnem, l. Cselle.
v. csettentés: belélegzéssel, a levegő beszivásával ejtett csattanó hangok, melyek a legtöbb népnél csak lovak hivására vagy türelmetlenség nyilvánítása alkalmával vagy evés és cuppanó csókolódzás közben fordulnak elő. De néhány délafrikai nyelvben ezek a csettenő hangok rendes elemei a beszédnek (ang. clicks, németül Schnalzlaute). A kaffereknek három, a hottentottáknak négy, a busmanoknak hat különféle csettentő hangjuk van s ezek közül kettő-kettő is előfordulhat egy és ugyanazon szóban. Képzésük helye nagyrészt a p, t, k hangokéival egyezik. Vannak ilyen hangok némely északamerikai és malenéziai nyelvekben is. A nyelvészetre nézve különösen azért érdekesek, mert oly korból való maradványoknak tekintik, melyben még nem tisztán artikulált hangokból állott az emberi beszéd.
orosz gabonamérték = 26,24 lit.
orosz ürmérték száraz tárgyakra = 6,56 lit.
orosz ürmérték száraz tárgyakra = 8 csetverik = 32 csetverka = 209 903 lit., kereskedésben egy C. = 210 lit.
délszláv elnevezése azon negyedrésznek, melyet a törökországi, valamint a boszniai s hercegovinai jobbágyok az általuk használt földek terményéből évenkint a földesurnak természetben vagy váltságárban fizetni tartoznak. A boszniai és hercegovinai jobbágyok földesuri tartozás (hakk) címen ugyan általánosságban a termés harmadát fizetik, de vannak vidékek, hol a földesurnak csak egy negyed vagy ötöd, de viszont olyanok is, hol a fél termés jár. A negyedrendszer leginkább a novibazári szandzsákban divik. A csetvrtina török elnevezése dörtleme. L. Agrár kérdés Bosznia-Hercegovinában.
Árpádkori magyar személynév, mely a kazáni tatár «csäükä» azaz csóka szónak felel meg. Ma, mint családnév, Csőke alakban ismeretes.
kisközség Esztergom vm. esztergomi j.-ban, (1891) 1363 tót lakossal.
a fonalak gombolyításánál használatos mag, a mely leggyakrabban henger vagy kúp alaku. A hengeres csévén a fonal helyzete a lecsúszás és összekuszálás ellen teljesen biztosítva van, de hátránya, hogy a fonal legombolyításakor forgathatóan helyezendő el. A kúpos cséve a fonal legombolyításakor szilárdan állhat, de hátránya, hogy legombolyításakor a fonalak gyakran összekúszálódnak.
v. csőrlőgép s csőrlőkerék.
[ÁBRA] 1. ábra. Csörlő-kerék.
A szövőiparban a láncfonalak a felvetés gyorsítása végett hengeres csévékre, a vetülékfonalak pedig a szövés gyorsítása végett kúpos csévékre csőrlendők. E célra szolgáló eszköz a csőrlőkerék, melynek alakja az 1. ábrában van bemutatva. A cséve a vízszintesen fekvő kis tengelyre van erősítve, a melyet zsinór segélyével a nagyobbkerék forgat. E nagyobb keréknek forgattyúja van, mely kézzel vagy lábbal hajtható. A fonalvezetést a munkás végzi. Ezen eszköznél egy munkás csak egy csévére ügyelhet s a csévelés minősége a munkás figyelmétől s ügyességétől függ. A C. gépek a cséve forgatását és a fonal vezetését önműködően végzik, a munkás csak a fonalak esetleges összekötözését, a telt csévék kicserélését s a lecsőrlendő fonal elhelyezését végzi. A csévék alakja szerint a csévelő gépek is két főcsoportra oszlanak, u. m. hengeresen s kúposan csévelő gépekre.
A hengeresen csévelők leggyakrabban használt alakja a 2. ábrán látható. A cséve tengelye függélyes és surlódó tárcsák forgatják, melyek közös tengelyre vannak helyezve. Ezen elrendezésnél a fonal nem surlódik s nem bolyhosodik, mig a 3. ábrában jelzett gépnél a cséve a főtengelyre helyezett dobra fekszik s forgását az ezáltal előállt surlódásnak köszöni. A csévére helyezett fonal tehát folyton surlódik.
[ÁBRA] 2. ábra. Csévelőgép hengeres csévékkel láncfonalakra.
[ÁBRA] 3. ábra. Csévelőgép hengeres csévékkel pamut vagy selyem fonalakra.
Ez utóbbi elrendezés olcsóbb. Selyemcséveléshez az utóbbi rendszerü csévelőgépet használnak, de hátrányát kiküszöbölik az által, hogy a forgást létesítő dobbal nem az egész csévét, hanem karimáját, vagy a cséve tengelyére helyezett kis korongot (csigát) hoznak érintkezésbe. A kúposan csévelő gépek leggyakrabban használt alakja a 4. és 5. sz. ábrában látható.
[ÁBRA] 4. ábra. Csévelőgép kúpalakú csévékkel nyers len, kender vagy jutavetülék fonalakra.
A cséve ezen esetben a tengellyel egy egészet képez s függélyes irányban mozgathatóan helyezendő el. A függélyes iránybani mozgás azonan csak a csévelés előrehaladásának arányában végzendő s ezt azáltal érik el, hogy a csévét szilárdan elhelyezett csonka kúp köpenyben forgatják és a fonalvezetőt csak a köpeny magasságának megfelelően mozgatják fel s alá.
[ÁBRA] 5. ábra. Csévelőgép kúpalakú csévékkel nyers len, kender vagy jutavetülék fonalakra.
A cséve forgása folytán a fonal felgombolyodik a csévére, ez tehát mindig vastagabb lesz; ha a fonal kúpja már oly vastag mint a köpeny, akkor a további fonalrétegek késztetik a csévét a köpenyből kiemelkedésre s így egyenlő vastagságu csévét nyerünk. Hogy a fonal kellő feszéllyel gombolyíttassék, a csévét rugó vagy suly segélyével kell szorítani a köpenybe. A cséve forgását a főtengelytől hajtott függélyesen elrendezett hüvelytől nyeri. Az ismertetett gépen a cséve s tengely egy darabból áll s a csévelés befejezte után a fonal gombolyagból kihúzható. Ezen elrendezést csak a juta s nyers kender- és lenfonalaknál használják, mert ezeknél a kúpos gombolyag belülről fejtendő le, minthogy a fonal merevségénél fogva külső lefejtésnél egyes rétegek leválnak s a fonal összekúszálódik. Lágy fonalaknál a csévét a fonalgombolyagból nem szabad kihúzni, s ilyen esetben a csévének fúrása van, amelybe tengelye behelyezhető. Csévelés után csak a tengely lesz kihuzva, a többirészekben az eljárás azonos. A kúposan csévelő gépek másik csoportjánál a cséve csupán a forgó mozgást végzi, mint ez a 6. és 7. ábrán látható. A fonalvezető csavarházzal van összekapcsolva, a csavarorsó párhuzamos a csévetengellyel s ez végzi a csévekúp magasságának megfelelő kilengést. A csavarház tárcsa alaku s kerülete a cséve kúp alapkörével érintkezik. Ha a fonalgombolyítás folytán a cséve kúpja a kivánt alakot elérte, a csavarház a csévével érintkezésbe jő s mert a cséve forog, a csavarház is forogni kénytelen s így a fonalvezető ez által magasabb elhelyezést nyer.
[ÁBRA] 6. és 7. ábra. Csévelőgép kúpalaku csévékkal gyapju vagy pamut-fonalakra.