1. nagyközség Komárom vmegye csallóközi j.-ban, (1891) 1398 magyar lak., postahivatallal és p.-takarékpénztárral. - 2. Csik-C., k.-község Csík vmegye felcsíki j.-ban, (1891) 1843 magy. lak.
(Giurgiesti, Zsurzsesty), kisközség Szolnok-Doboka vmegye dési j.-ban, (1891) 1232 oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(Helianthus tuberosus L. topinambur). A fészkesviráguak családjába tartozó gumós növény. A gumói főleg inulint tartalmaznak, keményítőt csak csekély mennyiségben. Csak elvétve termelik. Éghajlat és talaj iránt csekély igényü. Az egyszer elvetett C. szinte kiirthatatlan, ezért forgón kivül termelik. Az első ültetése ugy történik mint a burgonyáé. kat. holdankint 5-6 q. vetőgumó szükséges. Tavaszra megfogasolják v. 1-2-szer megkapálják. Ha már több év óta van egy helyen, akkor célszerű megtrágyázni. Gumója a fagy iránt érzéketlen, ezért ősszel nem szedik ki, hanem egyszerre csak annyit, amennyi pár napi takarmányozásra szükséges. A szárát ősszel levágják és juhokkal etetik fel. Gumótermése kat. holdankint 70-150 q.
a Babszem Jankó-féle (l. ezt) mesealakok nőnemü párja. Lugossynak Ipolyinál idézett (Magy. myth. 5755. k.) adata szerint Felső-Bányán ismeretes.
(Corabie), kisközség Szolnok-Doboka vmegye dési j.-ban, (1891) 664 oláh lak. Határában Csicsó vár (l. o.) romjai vannak.
Erdélyben, Déstől É-ra, Csicsó-Ujfalu felett állott. A XIV. sz. elején a Kán-nemzetségbeli László vajdáé, halála után pedig fiaié volt, és nagy szerepet játszott az Erdély birtokáért folyt harcokban. 1317. I. Károly király hadvezére, János pincemester e vár alatt ütközött meg a lázadó Majs fia Majssal, de szerencsétlenül. Később mégis ostrom alá vették a királypártiak Csicsó várát, de annak várnagya Emich fia Miklós (a cegei Vas család tagja) hősiesen védelmezte azté csak midőn már a lázadás fejei mind szétverettek, vagy megadták magukat, adta át a várat 1321 nov. 1. Széchenyi Tamás vajdának, teljes bünbocsánat kikötésével. Utóbb a Losonci Bánfyaké lett. A XVI. században pedig Péter moldvai vajdáé volt. 1538. négy hónapi ostrommal vítta meg Zapolyai János király. Ma romokban hever. V. ö. Kőváry: Erdély régiségei. Anjoukori okm., II. 124. Fejér: Cod. Dip. VII/2. 317. X/4. 378.
Felső-Zemplénben, közel Varannóhoz, az Inóca-hegy gerincének végső ormán fekszik, melyet két oldalról vesz körül az Ondovával itt egyesülő Ollyka patakja. Okiratokban «castrum Chychwa» néven legelőbb 1350. fordul elő, mint a Rozgonyiak kővára. A XVI. századik a Rozgonyi család tulajdona; 1527. homonnai Drugeth Istvánné, kinek hajduit Szapolyai János szétverte, C. várát felgyujtatta, ugy hogy Drugeth István futásban kényszerült menedéket keresni. Ez alkalommal égtek el Zemplén vmegye itt tartott irományai. 1678. Thököly Imre foglalta el Homonnai Drugeth Zsigmondtól. A rákövetkező háborus világban Zemplén vármegye itt tartotta gyüléseit, igy p. 1683. II. Rákóczy Ferenc is birtokába ejtette a várat, melynek megrongált falai 1704. kijavíttattak. Ettől fogva magyar kézen volt 1711-ig; ekkor azonban, január havában gróf Barkóczy Ferenc, Rákóczy dandárnoka, ostrom nélkül átadta a császáriaknak, s maga is hozzájok pártolt. Laucken császári tábornok széthányatta a várat, mely katonai szempontból teljesen értéktelen volt. A rommá lett vár, az alatta elterülő Csicsvaalja pusztával együtt a Barkóczyak birtokába ment át, s egész a legujabb ideig megmaradt ebben. Itt tartották volna hajdan az ugynevezett csicsvai könyvet, melybe minden hazugságot beirtak. Innen a közmondás: Ezt is beirhatni a csicsvai könyvbe. Valószinüleg azonos a csittavári krónikával, melyről ugyanily közmondás van.
Az 1274. évi Ramazán hó 7. (1858 május 8.) kelt török földbirtok-törvény 131. §-a szerint az a földdarab, melyet évenkint bevetnek, s két ökörrel művelnek. A csift szó maga pár-t jelent, tehát csiftlik a. m. két ökörnyi föld. A C. területe jó minőségü földnél 70-80 dönüm, közép minőségünél 100, s rossznál 130 dönüm (l. o.). Közönséges értelemben C. alatt azonban nemcsak a föld értendő, hanem az annak miveléséhez szükséges épületek, gazdasági fölszereléssel, jószág, vetőmagok stb. C. száhibi a földbirtokos, mezei gazda neve, mig a földmívelőt, mezei munkást, parasztot csiftcsi-nek hivják, szlávul kmet.
(ang.: Cheefoo), az idegeneknek is megnyitott kikötőváros Santung khinai tartományban, a Pecsili-öböl bejáratánál, mintegy 33 000 lak., folyton növekvő kereskedelemmel. Többféle hittérítő székhelye.
Régi magyar személynév, mely a Zaah nemzetségnél volt használatban. Nyilván a csuvas «tiga», «tyiga» azaz csikó szónak felel meg.