(állat), a lágytestü állatok egyik osztálya. L. Haslábuak.
a mekanikában az u. n. egyszerü gépek egyike. Áll egy tengely körül forogható korongból, mely kerületén a kötél v. lánc fölvételére szolgáló mélyedéssel van ellátva. Ha a tengelyt tartó keret vm. szilárdan álló tárgyhoz van erősítve, ugyhogy a C. használatkor helyzetét nem változtatja, akkor a C. állónak neveztetik.
[ÁBRA] 1. ábra.
Ez esetben a C. egyedül az erőnek célszerü irányváltoztatására szolgál, a teher egyensulyozására szükséges erőnek oly nagynak kell lennie, amilyen nagy a teher, emeléskor a mozgás előidézésére és a mozgás akadályainak legyőzésére valamivel nagyobbnak. Az 1. ábra által feltüntetett esetben p. a tehernek függélyes irányu emelkedése vizszintesen működő erő által eszközöltetik. Az erő és a teher által befutott utak egyenlők. Ha a C. a 2. ábrában feltüntetett módon alkalmazva a teherrel együtt emelkedik, akkor a C. mozgónak neveztetik.
[ÁBRA] 2. ábra. 3. ábra.
A kötél párhuzamos ágainak mindegyikére a teher fele esik, az egyik felét a kampó viseli, ennélfogva a terhet egyensulyban tartó erő a teher felével egyenlő, emeléskor valamivel nagyobb. Az erő által végzett ut a teher emelkedésénél kétszer nagyobb. Ha a kötél két ága széthajló (3. ábra), akkor az erőt nagyobbítani kell és pedig annál jobban, minél széthajlóbbak az ágak.
Ez esetben az alkalmazandó erőnek oly nagynak kell lennie, hogy a teherrel ellen irányban, tehát függélyesen fölfelé működő komponense a teher felével egyenlő legyen. Rajzunkban p. AC erő szolgálna a teher egyensulyozására, ha annak AB komponense a teher felével egyenlő nagyságu.
[ÁBRA] a) ábra. Háromtengelyes kötélnyaklós csiga.
A csigák a hajókon (lásd az a, b, c, d ábrát) természetesen a hozzátartozó kötelekkel együtt igen sokféle módon és különféle alakban jönnek használatba. Anyagra nézve, amelyből készülnek, kétféle C. létezik: fa- és vascsiga.
[ÁBRA] b) ábra. Háromhengeres vaspántos csiga.
A vas C.-t rendszerint csak lánc- vagy sodrony-kötelekkel, a fából készült C.-t pedig többnyire csak közönséges kötéllel használják. Egy, a tengerészet használatára alkalmas csiga a következő főrészekből áll: 1. a csigahéjból (a), mely az egésznek a hüvelyét képezi, egy vagy több részből áll és alakra nézve a használati célnak megfelelőleg különböző; 2. a csigahenger vagy csigakorongból (b), egy keményfa-, öntött réz vagy vasból készült hengerből, melynek felülete kivájt, hogy ez által a rajta futó lánc vagy kötél biztosan vezettessék. A korongok közepe az átjáró és tengely gyanánt szolgáló csigaszeg végett át van lyukasztva és fakorongoknál többnyire öntöttrézzel kibélelve; 3. a csigaszögből, csigapecekből, egy fa-, vas- vagy acélszegből, mely a csigahéj és korongon átmenve, tengely gyanánt szolgál (c); 4. a csiganyaklóból (d), vagyis azon vaspánt- vagy kötéldarabból, mely a héjnak külső rovátkáiba illesztve, a C.-t összeszorítja és átfogja, azonkivül arra is szolgál, hogy ezzel a C. valamely tárgyhoz akasztható v. erősíthető legyen.
[ÁBRA] [ÁBRA] c) ábra. Egyhengeres csiga. d) ábra. Csigaszeg.
Evégből a nyakló, ha kötélből van, egy homorgyürüvel, ha pedig a csigát egy vaspánt szorítja körül, rendszerint egy ebben forgó vaskampóval van ellátva. Két koronggal biró vagy általában nagyobb csigák többnyire két nyaklót kapnak; 5. a csigaüregből (g) (csigakötél-járó), a héjban lévő azon üreg, melyben a csigakorong forog, és ahol a kötelet v. láncot átdugják.
További minőségre nézve a C.-k a korong száma szerint osztályoztatnak. Vannak egyszerü csigák, kettős csigák, három- és négyszeres, továbbá fél csigák és ezek között olyanok, melyeknek korongvastagsága 5-25 cm. között váltakozik, ami szintén megkülönböztetésül szolgál. Alakra nézve a tengerészetnél sokféle C. van használatban, ilyenek: az ikercsigák, sulycsigák, talpascsigák, álláscsigák, forgócsigák, szár-ikercsigák. A fél csigákhoz tartoznak végre a macskafejek, gurulák és a mandulacsigák.
(állat), általában a Helicide családba tartozó csigák, különösen pedig a nagy kerti csiga (Helix pomatia L.), melynek husát néhol eszik; különben egyszerüen csigának is nevezik.
l. Lucerna.
szög-, cigány- v. svájci furó, gyakran a csavarfutót nevezik igy. Kisebb lyukak furására a C. igen jó, nagyobbakra a csavarfuró alkalmasabb. - Hiánya, hogy nyomni kell, a forgácsot pedig ki nem hányja, tehát könnyen átmelegedik.
(növ., cicinnus), l. bogvirágzat és Áltengely.
az Aranyos bal oldalán, Torda-Aranyos vmegyében, szép kövületekkel.
(növ.), l. Aposeris.
körben vagy ellipszisben csavarodó lépcső, melynek alaprajza azonban négyszögletes vagy többszögletes is lehet. A C.-nél a lépcsőfokok egy középpont vagy gócpont felé lévén irányozva, külső oldalukon szélesebbek, a belső oldalukon pedig keskenyebbek.
[ÁBRA] 1. ábra. 2. ábra.
Aszerint, amint a C. közepe - orsója - üres (tehát a lépcsőfokok csak egy oldalukon vannak befalazva) vagy tömör (vagyis a lépcsőfokok mindkét végükön szilárd alapon feküsznek), megkülönböztetünk üres orsóju és tömör orsóju C.-ket. A mellékelt 1. ábra egy tömör orsóju kerek alaprajzu, a 2. ábra egy tömör orsóju nyolcszögü alapidomu C.-t, a 3. ábra egy köralaku üres orsóju, a 4. ábra egy elliptikus üres orsóju c.-t ábrázol. A C.-ket lehet ugy fából mint kőből előállítani.
[ÁBRA] 3. ábra. 4. ábra.
(növ., flos malacophilus), olyan virág, melynek beporzását illetve termékenyítését a csigák segítik elő. Ilyen virág mostanáig kevés és főleg a meleg vidékről, a konytyvirágfélék között ismeretes. Hazai növényeink közül ilyen a gólyahir meg a veselke. Nem bizonyos, vajjon a virágzaton lomhán mászkáló, s a virágport nyálkás talpukon tovább szállító falánk csigákat csupán csak az izlés v. pedig egyszersmind még a virágok szines és illata is vezérli-e a virág látogatására.