a csikóébrényt körülfogó álmagzatvízben található piszkoszöldes szinü, tojásdadalaku lapos képletek, melyekről azon balhit van elterjedve, hogy a csikó táplálására szolgálnak. A csikókenyér ugy keletkezik, hogy pokla külső, úgynevezett bőrhártyája az ébrénykor bizonyos idejében gyorsabban nő mint a méh, s emiatt megráncosodik; idővel pedig leválnak a ráncok.
(növ.), a Gratiola officinalis L. neve; l. Istenhegy.
A ló- és szarvasmarhatenyésztés a vadászat és halászat mellett a magyarság legősibb életfoglalkozásai közé tartozik. Amidőn még az egész nép föl s alá kóborolt baromcsordáival a nagy keleteurópai pusztaságon, miként ma a kirgizek és kalmukok, a katonáskodó és pásztorkodó elem közt semmi különbséget sem tettek. Ez a különbség valószinüleg csak a IX. század második felében, különösen pedig a honfoglalás után fejtett ki, midőn a harcosok jobbára külföldön kalandoztak zsákmány után, tehát gondoskodni kellett a honn maradt, nagyszámu ménesek, gulyák stb. őrizetéről. Az Árpádok korában a C.-ok, gulyások, kanászok már egy külön néposztályt alkotnak; akik királyi birtokon tartózkodtak, azok a várnépségbe voltak beosztva. A C. név akkor még nem volt olyan általános elnevezése azoknak, kikre a ménesek gondozása volt bizva, mint ma; helyneveink szerint lovászoknak hivták őket s a főlovászmester alá tartoztak. A C. a pásztorok közt az arisztokraciát képezi s jellemvonásában az ezer év előtti szilaj, rablókalandokban kedvét lelő, szabadságszerető, nyers, de ok nélkül nem kegyetlenkedő magyarnak, sokféle tulajdonságát megőrizte. Van fő v. számadó C. és C.-bojtár v. C.-legény.
kisközség Baranya vármegye hegyháti járásában, (1891) 1394 német és magyar lakossal.
a katonaság számára vásárolt kiskoru lovak felnevelésére rendelt állami lótelepek.
556 m. magas hegy a Pilis hegycsoportjában, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. pilisi felső járásában, Pomáz határában; a XV. században élt Chyko (Csikó) nemzetségtől vette nevét. A Szt.-Endre, Pomáz és Kaláz vidékén birtokos Kalázy-család kihaltával Pomázi Chyko János a vidék nagy részét erőszakkal elfoglalta s a ma C.-nak nevezett hegyen várat építtetett. A merészen kiemelkedő kúpon, mely az egész hegyvidéken s a Dunamenti lapályon uralkodik, ma is tanuskodnak még némi kőhányások és mély árkok e vár egykori fennállásáról. A hegykup alatt, tetemes magasságban kis tó terül el.
l. Csikó.
(franc. hachure, ném. Schrafflerung), rajzon az árnyékolásnak szabályos vonalkákkal való ábrázolása. Térképen és terepterveken a földfelület egyenetlenségeit rétegvonalakkal (Schichten-Linien), vagy rétegvonalakkal és C.-sal együtt v. csakis C.-sal teszik szemlélhetővé (l. az ábrát).
Diszítéseknek és címereknek egyszinü ábrázolásakor is különbözően elhelyezett, de egyenlő vastag vonalkákkal meg pontokkal szokták a főszineket jelezni; így a vörös függőleges, a kék vizszintes, a zöld rézsutosan balról jobbra felfelé, a bibor pedig szintén rézsutosan jobbról balra felfelé irányuló, a fekete egymást keresztező vizszintes és függőleges csíkokkal, a sárga (arany) pedig sok apró ponttal jelöltetik meg, mig a fehér (ezüst) szinü részekre jelzést nem alkalmaznak. - A szerszámfa csíkozása abból áll, hogy az erre kiválasztott fa kérgét baltával v. késsel csíkosan v. sávosan lehántják azon célból, hogy a fa gyorsabban száradjon, de mindamellett a megrepedezéstől megóvassék.
kisközség Csík vmegye felcsíki járásában, (1891) 502 magyar lakossal. Hozzátartozik a tőle 33 km.-nyire, a Cuca pataknak romániába való átlépésénél fekvő Pricskető vámtelep.
kisközség Csík vm. felcsíki járásában, (1891) 1203 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral; érdekes csúcsives temploma igen nevezetes.