l. Asztéria.
(aszterizmus), némely ásványok azon tulajdonsága, hogy felületükön, ha láng felé tartatnak, avagy ha erős napfény éri őket, hatsugaru csillag mutatkozik. Különösen szépen látni azt némely zafirnak a főtengelyre merőlegesen vágott lemezein, avagy a véglap fölött domboruvá köszörült példányokon. Csillámlemezeken szintén észlelték azt a sajátságos fénytüneményt, mig azonban a zafirnál azt a hatoldalu oszloppal párhuzamosan elhelyezkedett nagyon finom csatornaszerü üregecskék fényvisszaverődése okozza, addig a csillámlemezeken az igen apró pálcaforma zárványokból van (valószinüleg rutiltól), melyek 3 egymásra 60° -nyira álló irányban helyezkedtek el.
l. Asztéria.
(növ.), Fibischia Koel, 1802., Dactylus v. Dactylon Vill., Cynodon Rich. 1805., ebfog), messzire szétkuszó pázsitfű, 4 faja él mind a két földrész melegebb vidékein. Nálunk dombon, száraz parton, homokos mezőkön a F. umbellata Koel. v. F. dactyla L. (Panicum Dactylon L., Dactylus officinalis Vill. Cynodon Dactylon Pers.) gyakori (l. a képet).
[ÁBRA] Csillagpázsit.
Indiának bütyökjeiből könnyen gyökeret ereszt s a laza földet megfogja, felegyenesedő kurta szára 3-5 sugaru ernyős kalásszal végződik, innen ered az elnevezése. Eredeti hazája Európa déli meg Ázsia Ny-i része, de már meglehetősen elterjedt (Peru, Svájc), Kelet-Indiában a legjobb legelőfűnek tartják, (dubfű), de nálunk sok jobb takarmányfű van. Némelyek egynyárinak s nehezen tenyészthetőnek gondolják (de többnyári). Tarackja cukortartalmu, azért officinális, a radix graminis-t vagyis a tarackot pótolják vele. Amerikában a homokos tengerpartot sűrüen benövi s bermudafűnek hiják. Mindenütt, nálunk is, a legnagyobb szárazságban is boldogul, azért homokos és sivár helyeken szaporítani kellene.
(növ.), l. Csillaggomba.
(növ., árragya, Phyllactinia Lév., Erysiphee), körtefa, galagonya, más fák levelén, sőt zuzmón és nagyobb gombákon sem ritka csillagalaku ragyagomba (Ph. guttata Lév. és Ph. fungicola Schultz.). V. ö. Hazslinszky, Magyarhon üszöggombái és ragyái. Bpest 1876.
1. Viktoria királynő által 1861 jun. 25. Kelet-India részére alapított angol lovagrend, melynek a királynőn s nagymesterein kivül csak 15 tagja van. Jelvénye egy csillag «Heaven's Light our Guide» jeligével. - 2. C. (fénylő), melyet Bargas ben Szaid zanzibár szultán alapított 1875 szept. 22. két osztályra, egyiket fejedelmi személyek részére, másikat, mely ismét négy osztályra oszlik, kiváló érdemek jutalmazására. Jelvénye: ötágu veres kereszt, melynek veres zománcos középpajzsán a szultán arany névjegye látható.
csillagalaku alaprajzzal tervezett zárt sánc. 1849. a komáromi Homokhegyen a honvédség által épített csillagsáncnak köszönhető az, hogy Komáromot oly szivósan lehetett védelmezni, még akkor is, amikor már a váron kivül magyar hadsereg nem létezett.
(star gauges, Sternaichungen), a csillagszaporaság becslése az ég különböző helyein. Addig, mig az állócsillagok távolságáról s kölcsönös elhelyezkedéséről közelebbet nem tudunk, fénymérésekkel együtt az egyetlen mód, mely a csillagrendszerünk alakjára s kiterjedésére enged némileg következtetést vonnunk. E módszert Herschel Vilmos kezdeményezte, midőn fényteljes 18 hüvely nyilásu és 160-szoros nagyításu távcsövével annak 1/4° átmérőjü látmezejét betöltő álló csillagokat megszámlálni iparkodott. Eltekintve attól, hogy ez uton megtudjuk, hogy modern távcsöveinkkel körülbelül 100 milliom csillagot láthatunk, megbecsülhetjük különböző irányokban csillagrendszerünk kiterjedését is. Mert feltéve, hogy első közelítésben az állócsillagok a térben egyenletesen elosztottaknak tekinthetők, világos, hogy azon irányokban terjeszkedik 2, 3-szor messzebb e rendszer, melyben a távcső látmezejében 8, 27-szer annyi csillag áll. mert a látmezőbe jutó összes sugarak egy kupot zárnak be, melynek csucsa a megfigyelő szemben van, s melynek alapja a legszélső távolban keresendő, ameddig a távcső látása elhat. A kup térfogata azonban ezen távolság köbével arányos, mert ha a távcső kétszer oly messze hatol, akkor a kup nemcsak kétszer oly hosszu, hanem egyszersmind alapja is minden irányban kétszer nagyobb lett, ugy, hogy a térfogat az előbbinek 8-szorosa, a csillagok feltételezett egyenletes eloszlása mellett tehát 8-szor annyi csillag látszik a látmezőben, mint akkor, ha a látás csak egyszeres távolságig hatol.
Herschel ily módon azt találta, hogy a csillagok száma folyton fogy, ha a tejuttól távolodunk, mint ezt a következő példa mutatja, mely egy látmezőben foglalt csillagok számát adja az északi és déli féltekén, ha a tejuttól 150° szélességü övökben maradunk.
I. öv 90° -75° távolban a tejuttól 1/4° -nyi látmezőben van az északi féltekén 4, a déli féltekén 6 csillag.
II. öv 75° -60° távolban a tejuttól egy 1/4° -nyi látmezőben van az északi féltekén 5, a déli féltekén 7 csillag.
III. öv 60° -45° távolban a tejuttól egy 1/4° -nyi látmezőben van az északi féltekén 8, a déli féltekén 9 csillag.
IV. öv 45° -30° távolban a tejuttól egy 1/4° -nyi látmezőben van az északi féltekén 14, a déli féltekén 13 csillag.
V. öv 30°-15° távolban a tejuttól egy 1/4°-nyi látmezőben van az északi féltekén 24, a déli féltekén 26 csillag.
VI. öv. 15° -0° távolban a tejuttól egy 1/4° -nyi látmezőben van az északi féltekén 53, a déli féltekén 59 csillag.
Ezen számok természetesen csak középértékek, melyek a csillagok eloszlásáról helyes fogalmat nem adhatnak; így p. a hattyuban s a déli félteke u. n. «szenes zsákjaiban» teljesen csillagtalan helyekre találunk, mig azok tőszomszédsága igen csillagdus. A déli féltekén sir John Herschel végezte a megfigyelést ugyanazon távcsővel s ugyanazon nagyítással.
(növ., sugaras v. régebben szabályos virág, flos actinomorphus seu radiarius), a növényországban gyakoribb olyan szerkezetü virág, amelyet kettőnél több sík irányában lehet egészen egyenlő v. egybevágó két részre osztani, p. a vadrózsa, szegfű, tulipán v. liliom virágját, sőt p. egy szabályszerüen kiképződött alma vagy körte is C. Ellenkezője a kétoldalas virág (l. o.), p. a vadgesztenyéé v. az ajakosaké és tátogatóké.