az Asperula odorata L. neve, l. Erdődisz.
csillagszőrös (növ., pili stellati seu asterotrichi), ágas szőrök, melyeknek az ágai mintegy egy pontból erednek és csillag módjára szétterjednek, p. az ökörfarkkóró, fehér hárs és némely szeder levelén.
a naptól való távolsága azon csillagnak, melynek évi parallaxisa (lásd ott) 1'' volna. Ez 206264,8 Nap-földtávolsággal v. kerek számban 302/3 billió kilométer vagy 3,239 fényévvel (3 év 87 nap) egyenlő. a Centauri parallaxisa p. 0'.75 s ennélfogva ez tőlünk 11/3 C.-ra fekszik, v. a fény közel 41/3 évig van uton, mig e csillagtól hozzánk leér.
A legrégibb C. J. Bayer augsburgi jogtudós Uranometria nova-ja (1603), mely különösen a fényesebb csillagok észszerü jelölési módja által vált nevezetessé. Ez azonban a csillagképek mitologiai jelentőségére még oly nagy sulyt fektet, hogy az elég tömören rajzolt alakok a csillagok szemlélhetőségét majdnem teljesen háttérbe nyomják. Ujabban legfölebb a csillagképek határait szokás még gyenge vonalakkal megjelölni, sőt némely térképen már ezen határok is hiányzanak. A szabad szemmel látható csillagok legjobb C.-e: Argelander, Uranometria Nova (Berl. 1843) és Heis Atlas coelestis novus (Köln 1872); a legteljesebb ellenben a Bonner Durchmusterung C.-e és Chacornac ekliptikális C.-e, mely utóbbi még az ekliptika mentén fekvő 12-ed rendü csillagokat is tartalmazza s az apró bolygók keresésében s megfigyelésében megbecsülhetetlen szolgálatokat tett. A logikus számára különösen ajánlható: Littrow, Atlas des gestirnten Himmels (3. Aufl. Stuttgart 1855); Dieu, Atlas céleste (Páris 1865); Proctor, A star atlas showing all the stars visible to the naked eye etc. (London 1870); Heis fentemlített csillagtérképe; Klein, Sternatlas (Köln 1887). L. Vetületek.
l. Tészta.
l. Állócsillagok.
(növ.), különböző kerti, csillagalaku virág közös neve. Ilyen az égő szerelem, a török szegfű (Dianthus barbatus L.), kék C. a. m. őszi Asterek; l. Őszcsillaga..
(Observatorium). A régiek csillagvizsgáló intézeteiket magas tornyokon helyezték el, s onnan maradt a csillagász-torony elnevezés, melyet több iró ma is szivesen használ, noha a kérdéses intézet, melyről szó van, minden inkább, mint éppen torony. Későbben belátták a gyakorlati csillagászattal foglalkozó tudósok, hogy a magas tornyoknak nemcsak hogy semmi céljuk sincsen, de a pontos megfigyelésre nézve káros hatással vannak, mert lehetetlen azok tetején a műszereket kellő szilárd talapzatra fektetni, ugy hogy az épület rezgését át ne vegyék, s azonkivül a nap sugározása is elváltoztatja a nap folyamában a torony alakját, s ezzel a műszer felállítása is megváltozik.
A jelenkorban a C.-kat ellenkezően a régiekkel oly alacsonyra építik, aminőre a szomszédos épületek miatt csak lehetséges. Ha lehetséges, ugy legalább a fundamentális megfigyelésekre szolgáló műszereket, u. m. a délkört, passagecsövet, universal-transitot stb. a modern C.-okban földszint helyezik el, s neki rendkivül szilárd talapzatot adnak. Igy p. a gothai délkör oszlopának alapzata csak valamivel kisebb, mint az egész szoba. Azon műszereknek, melyek a világ minden tájára mozgathatók, p. az equatoreálisok, univerzalék, azimutálisok számára forgó tetejü kupolákat készítenek, melyeket egy nagyobb nyilással látnak el, melyet a világ minden tájára lehet fordítani, amerre a megfigyelő a távcsövét irányozza.
A mellékelt kép egy ilyen modern C.-t ábrázol, mely jelenleg (1893) hazánkban a legnagyobb s legtökéletesebb; ez az ógyallai C., mely Konkoly Miklós, az orsz. meteorologiai intézet igazgatójának magán tulajdona, s annak terve szerint lett építve. A rajzon (1. ábra) az előtérben a nagy refraktor kupolája látható, mely mindössze 14 méter magas, tul rajta látható egy hengeralaku tornyocska, mely szintén forgatható s a napmegfigyelő távcső elhelyezésére szolgál, mig az épület balvégén látható kupola a 6 hüvelykes refraktort védi. Az utóbbi két kupola között van a délkör-cső elhelyezve, mely a 2. ábrán a két kisebb kupola közt látható s az épület bal végén a passagecső. A nagy kupola és a másik kettő között van (3. ábra) a fizikai kisérleti szoba L, a vegytani laboratorium J, és mekanikai műhely, mig az emeleten még egy szpektroszkópszoba és egy könyvtár van elhelyezve. Az iroda és telegráf-szoba szintén földszint van.
[ÁBRA] 1. ábra. Az ó-gyallai csillagvizsgáló távlati képe.
[ÁBRA] 2. ábra. Az ó-gyallai csillagvizsgáló hosszmetszete.
[ÁBRA] 3. ábra. Az ó-gyallai csillagvizsgáló alaprajza.
(constellatio) névvel régebben két égi testnek, leginkább a Nap és Holdnak, vagy a Napnak és egyik bolygójának egymáshoz viszonyított helyzetét jelölték meg, ugyanazon értelemben használták tehát, mint az aspektusokat; ujabban gyakoribb a csillagkép (l. o.) értelemben való használat. A legismertebb C.-ok a konjunkció, együttállás, mikor két égi testnek hoszussága ugyanaz, az oppozició, ellenállás, mikor a hosszaságok 180° -al különböznek és a quadráturák, negyedek, mikor a két égi test 90° -nyira áll egymástól. Az asztrologia idejében a C.-ok, különösen melyek az ember születésekor állottak be, nagy szerepet játszottak és ilyen értelemben még a Hold 28 házát, azaz az ekliptikának a Hold által egy hó alatt elfoglalt 28 szakaszát is a C.-ok közé számították.
(cilia), valamint az állat-, ugy a növényországban egyes vékonyabb falu sejtek, v. egysejtü szervezetek fölszinén látható élénk mozgásu protoplazmaképletek. L. Csillangók és Pilla.