(növ.), l. Csembők.
Középafrikában használatos pipa.
(állat, Troglodytes niger Geoffr., Simia troglodytes Blumenb., az afrikai benszülöttek nyelvén barrisz, inseko, kulu hanba, nsiego mbuve, bám, nsziku, csimpanzo), az emberszabásu majmok (Anthropomorpha) egyike. A C. 1,5 m. magasságot ér el; szőrözete barnás v. csaknem egészen fekete; arcszine szennyes bőrsárga. Koponyája dolikocefal. arcszöge 55°; arca széles, orra kicsiny, fülei nagyok, szája igen nagy, alsó ajaka előre nyujtható s rendkivül mozgékony; arcát barkó szegélyzi. Mellső végtagjai a térdéig érnek; kezei keskenyek. Bordáinak száma 13. Hazája Guinea s valószinüleg egész Közép-Afrika erdős területe, hol egynejüségben él s a fákon nagy fészkeket épít, amelyeket az eső ellen állítólag tetővel lát el. Kitünő mászó és ugró. Megtámadtatva erélyesen védi magát és családját. Gyömölcsből s a fák hajtásaiból él. Husát a benszülöttek megeszik. Valamennyi majom között a legértelmesebb, fiatal korában könnyen szelídíthető, s nagyon tanulékony. A C.-t már Herodot is említi; az első példányt ezelőtt mintegy 200 évvel hozták Európába; ujabb időben több példánya került az európai állatkertekbe, de a mi éghajlatunkat 2-3 évnél tovább nem állja ki. A C. koponyájának alkotását s szinezetét tekintve variál. (Ilyenek: Tr. Tschego Duv., Tr. Aubryi Grac., Tr. calvus Du Chaillu, Tr. Kouloukamba Du Chaillu, Tr. vellerusus Gray.)
A duda legprimitivebb válfaja, mely manapság már csak a hegyi pásztornépek közt van divatban. Alakját rendesen kecskefej képezi fuvókával, mellyel csak egy pár hangot lehet kihozni, alul vastag levegővel töltött tömlő képezvén hozzájuk a monoton bugó basszust. Hazánkban főleg a felvidéken és Erdély havasai közt van divatban. Mint hangszer egyenlő szinvonalon áll a dorombbal.
(orosz) a. m. rang; az orosz rangfokozatok elnevezése, melyekbe polgári és katonai hivatalnokok be vannak osztva. A negyedik fokozattal (valóságos államtanácsos és vezérőrnagy) nemesség is jár.
a hordódongáknak párkánya, mely a fenék befoglalására szolgál; némely vidéken ontorának nevezik.
(Csenab), a Pendsab öt folyójának egyike, amelyektől a tartomány a nevét kapja. Kasmirban, Lahol vidékén ered, fölveszi a Dselamot és Ravit és Bahavalpur alatt a Szatledsbe torkollik.
(eszt.) v. mesterséges az irály, ha a tartalom nem felel meg a formának, ez utóbbi magasabbat hajhász és amellett nélkülözi a természetességet. A C.-ban hiányzik a valódi sziv, érzés, ezáltal fagyossá és hatástalanná válik. A C. rokonértelmü az álnokkal, álérzelmüvel, csakhogy ezekben még a gonosz szándék árnya is lappang, mig a C. csak erőtlen és erőt szinlel.
régi iróinknál a. m. bilincs, békó, nyakkaloda.
(állat, Eriomys Licht.), a nyulegerek (Lagostomide) családjába tartozó rágcsálók egyik nemének perui neve, melyet a gereznájával üzött élénk kereskedés világszerte használatba hozott. A C. hátsó lába jóval hosszabb a mellsőnél, testének fele hosszát elérő farkának hátsó fele hosszuszőrű bozontos, fülei nagyok és szélesek, finom, lágy, tömött bundája ezüstszürke. Egész megjelenésében a pelére (Myosus Glis L.) emlékeztet, csakhogy nagyobb és vaskosabb; Chileben és Peruban, különösen a Cordillerákon, de a lapályon is olyanféle életmódot él, mint a mi ürgénk. Két faja ismeretes: a kis C. (E. laniger Molin) és a nagy C. (E. chinchilla Licht.); az előbbi farka hegyéig 50, az utóbbi csak 40 cm. hosszu. Mindkét fajnak husa izletes, gereznája pedig keresett és becses szűcsáru, melyből évenkint néhány százezer kerül piacra; különösen becses a kis C. gereznája, mely valamennyi gerezna között a legpuhább és legfinomabb szőrü. A gereznakereskedésben hosszuszőrü v. valódi és rövidszőrü v. basztard-csincsillát különböztetnek meg; az előbbinek darabját 15-25, az utóbbiét pedig csak 1-5 márkával fizetik.