város Amur kormányzóságban, Szibériában, azelőtt Transzbajkália fővárosa volt, (1889) 6985 lak., közelében ércbányákkal.
szanszkrit nyelven a. m. lerajzolt, lefestett; igy nevezik azt a homlokra és mellre mázolt jegyet, melyről a különböző ind istenségek tisztelőit meg lehet ismerni. Egyes bölcsészeti iskoláknak is van C.-juk. Többnyire tehénganéjjal v. hamuval, olykor szent földdel van az illető testrészre a jegy bemázolva. Rendszerint a közönséges mosakodás után bizonyos imák elmondása mellett mindennap megujítják.
rövidre vágott haj; a gyermekek becéző neve.
Balog Pál irói álneve.
l. Csicsvavár.
kisközség Gömör vm. rimaszécsi j.-ban, (1891) 555 magyar lakossal, vasuti megállóval. 174 m. magasságban fakadó konyhasós forrása jódot és brómot tartalmaz s mint görvélykór elleni szer használtatik, de csak mint kereskedelmi cikk jöhet tekintetbe.
Régi magyar személyné, melyet II. István király (1114-31) egyik főembere viselt, aki talán a Bogát-Radván nemzetségnek volt őse, mert 1227-52. ismét előfordul ilyen néven e nemzetség egyik tagja, Csepán fia, kitől a Rákóczy-család származott.
(állat, Fringilla [Czrysonmitris] spinus Boie). Az éneklők rendjébe, a kúpcsőrüek (Conirostres) csoportjába és a pintyfélék (Fringillide) családjába tartozó madárfaj, amely 13 cm. hosszu, kiterjesztett szárnyakkal pedig 23,5 cm. Csőre finom hegyben végződik, szárnyai aránylag hosszuak (5,5 cm.) és lábujjkarmai rövidek. Általában háta sötétebb, hasa világosabb sárgászöld. A kifejlődött him melle és torka sárgászöld, a nőstényé és a fiatal himé fehéres, sötétbarna elmosódott foltokkal. A kormánytollak és a 4. és az utána következő evezőtollak alapja sárga; különben a szárnyak feketés szinüek; csőre husszinü, vége pedig fekete. Szemei sötétbarnák és lábai barnák. A csíz egész Európában és Észak-Ázsiában honos. Melegebb időben északibb vidékeken tartózkodik, télen délre vonul és ilyenkor gyakran nagy mennyiségben felkeresik az emberlakta vidékeket és falvakat. Különösen fenyvesekben szeret tartózkodni, ahol rügyekkel, levelekkel, költéskor pedig rovarokkal is táplálkozik. Fenyőfákon fészkel, 5-6 kékes vagy kékeszöld pettyezett tojást rak, melyeket az anya 13 nap alatt költ ki. Megszelidül, fogságban kitartó. L. Pintyfélék.
kisközség Szilágy vm. krasznai j.-ban, (1891) 1209 oláh lakossal, postaállomással és postatakarékpénztárral.
István, verselő a mult század végén, 1805. halt meg, 77 éves korában; 1766. a Gyulai-ezred hadnagya volt, 1782. kapitány, s mint főstrázsamester (őrnagy) vonult nyugalomba 1794., aztán Tokajban élt. Magyar nyelven irt három katonai munkája (szolgálati és gyakorlati szabályzatok) nem jelent meg; néhány alkalmi versen kivül még katona korában kibocsátotta Királyi Buda vára c. hosszabb versezetét (Kassa 1763), nyugalmi éveiben pedig két kötetkét adott ki: C. J. főstrázsamesternek nemes Molnár Borbálával az erkölcs pallérozását tárgyaló verses levelezései, Pozsony 1797, és XXX. reggeli gondolatok, melyeket szűz havában 1798-ban Cs. J. főstr.-nek, agg múzsája annyi reggeleken hangicsált (Debrecen 1801). Régibb verseiben Gyöngyösi utánzóival pendült egy huron, később a franciások hatása látszik rajta s némileg francia és angol költőké (Young), de csekély költői tehetségével és fejletlen izlésével mindig jelentéktelen iró maradt. Verses levelei (az indulatokról) banális életnézeteket fejeznek ki folyékony alexandrinjeiben is laposan; elmélkedő verseiben semmi melegség, a bennük hangoztatott morál és vallásosság, mellyel mintegy a francia felvilágosodás ellen tüntet, csak hajlott kora külső bűnbánatának látszik.