a szalagnak bizonyos mód szerint való megkötözéséből csokor képződik, mely mint részdísz is igen el van terjedve. Más értelmezés szerint a csokor bokrétát jelent; a virágbokréták megkötözésénél ujabban művészi izlést és nagy változatosságot fejtenek ki.
(Chactaw, Chacta, Csahta), a csikaza (l. o.) néppel rokon indus néptörzs a jelenlegi É.-A.-i Misszisszippi állam déli részeiben. A felfedezés idejében 50-70 faluban laktak. Jelenleg igen kevesen vannak s az ősi földön már csak néhány család van közülök. Nyelvöket illetőleg v. ö. Müller F.:Grundriss der Sprachwissenschaft (Bécs 1882); Forchhammer: A második amerikanista kongresszus. Compte rendu-je (Páris 1877).
(Csincsics), kisközség Hunyad várm. hunyadi j.-ban, (1891) 326 oláh lak.; a Csolnakosi család őshelye. A Csolnakosi nemes oláh család a Mursinai és Hunyadi családdal rokonságban állott s annak hollós cimerét használja máig. Mursinai Erzsébetet, Hunyadi János anyját ugyanis első férje Hunyadi Vojk halála után Csolnakosi Jariszló vette nőül, kinek fiai: Dan, Vojk, Péter és János, valamint Serbe, mint Csolnakos kenézei, örök nemesi birtokul nyerték azt 1446. mostoha testvérüktől, Hunyadi János kormányzótól. 1448-ban Karánsebesen is kaptak birtokrészt. Gr. Teleki József hosszúra kiterjeszkedik származásukra és a Hunyadiakkal való rokonságukra. A család férfi tagjai a mult században az alispánságig fölvitték. A vajdahunyad ref. egyháznak állandó jótevői voltak. E században sok szerencsétlenség sujtá a szép multu családot, melynek most egyetlen férfi ivadéka él az ősi fészekben.
kisközség Esztergom vmegye esztergomi j.-ban, (1891) 1399 német lak.; postahivatallal és postatakarékpénztárral, vasuti állomással (az almás-füzitő-esztergomi vasut szárnyvonala itt végződik). A közalapítványi alap tulajdonát képező s a kőszénbánya és téglagyár társulat bérletében álló C.-i barnaszénbányában a hozzátartozó annavölgyi bányával együtt (1892) 496000 q. kőszenet termeltek (1883. csak 54813 q); van 3 km. szállítópálya is.
-nemzetség ősétől, Csolt fia Csolttól a békési várnépek 1221. elfoglalták a vár Szilas nevü földét s a Fás mocsár felét. A nemzetség törzse eredetileg Békésben volt ugyan, de korán átszármazott Zaránd és Arad megyékbe is, hol több Csolt nevü helyre akadunk. Ebből az ősi nemzetségből váltak ki az Ábrahámffyak. (Wertner, I. 218. Karácsonyi, Békésm. tört. társ. évk. XI. 78. Márki, Arad tört. I. 268-9.)
Békésben, Vésztőtől nyugatra, a Holt-Körös egyik szigetében feküdt. Apátságának első biztos nyoma a XIII. század elejéről való; az utolsó 1383-ból. Ekkor a Csolt-nemzetségből való Ábrahámffyak voltak a kegyurai. Kéttornyu egyházának falai s tornyai 1786. még álltak, ekkor azonban ledőltek s tégláit széthordták. (Bungitay, Váradi püspökség, II. 375-8.)
kisközség Bereg vmegye tiszaháti járásában, (1891) 425 magyar lak. Már 1272. említtetik a Lónyaiak részére kiadott adománylevélben.
v. csuma, fekélyes v. mirigyes daganat, székely tájszó s a magyarba épp ugy, mint a szlávságba, alighanem török forrásból került. Ipolyi (Magy. myth. 33) Bodor (Pogány hitregék, 43) nyomán idézi a «csoma elvisz» erdélyi szólásmódot, amely «az ördög elvisz» értelmében használatos. Épp ily személyesített jelentés világlik ki e szónak a Wlislocki (Aus dem Volksleben der Magyaren, 146) idézte kalotaszegi varázsigéből is, amelyben a csuma nevü nyavalya előidéző démont erdei fára üzi ki a ráolvasó.
1. (ragyolci) József, cimertani iró, szül. 1848 jun. 27., a gimnáziumot Budapesten, a jogot Sárospatakon végezte. Értekezései a Turulban, Ungar. Revueben s Archeologiai értesítőben jelentek meg. A Siebmacher: Der Adel von Ungarn c. munkának dolgozó társa, pótlékkötetének társszerkesztője. Munkái: Őstörténelmi nyomok Abaujmegyében, A Hunt-Pázmán nemzetség cimere, Alte Grabdenkmäler aus Ungarn (Csergheő Gézával).V. ö. Szinnyei: Magy. irók élete.
2. C. Kőrösi Sándor. l. Kőrösi Csoma.
(Gyergyó-), kisközség Csik várm. gyergyó-szentmiklósi j.-ban, (1891) 2824 magyar lakossal; vidékén minden kútban ásványos viz fakad fel.