a papirosgyártásnál s a sejtanyag (cellulose) kikészítésénél használt gép, melynek segélyével a durvább részek és összegumósodott szálak külön választhatók. L. Papir.
Az az európaszerte elterjdet szokás, hogy csomót köt a kendőjére, aki azt akarja, hogy visszaemlékezzék valamire, megvan a civilizálatlan népeknél is, sőt náluk a csomó, aszerint, minő alaku és hogyan van kötve, valósággal az irást helyettesíti. L. Quipu, Tabu, Vampum-öv.
kisközség Bereg vármegye mezőkászonyi járásában, (1891) 1145 magyar lakossal. Hajdan rengeteg őserdők és a Szernye és Latorca folyókból kiáradt posványok környezték. A XV. században Koriathovics Tódor podoliai herceg birta, kit a Kerepec családdal folytatott viszálkodás miatt 1406. Zsigmond király parancsára a leleszi konvent itt törvény elé idézett. Később a Palóczi család birta, közben 1427-ben Brankovics György. Utóbb Lórántffy Mihályra szállt a birtok, ennek Zsuzsánna leányával együtt pedig Rákóczy Györgyre, kinek utódai ezután folyton birták. 1676. gimesi gróf Forgács András említtetik birtokosul. Utóbb közbirtokosság kezébe került.
(növ.), Melius Juhász Herbariuma szerint a C. és torzsika (l. Boglárka) egy növény lenne, hihetőleg azért, mert mind a kettő mérges vizi növény. C. még Veszelszkinél is Ranunculus sceleratus vagyis torzsika, a Cicuta pedig vizi mérges bürök (mert Cicuta Plin, azaz Conium L. a. m. bürök). Csak Diószegiék kezdik a Cicutát C.-nak nevezni. A Cicuta Tourn. v. méregbürök, ernyői kóró, 6 fajjal mind a két földrész északi félgömbjén. Leghasználatosabb a C. virosa L. Tőkéje felfuvódott, keresztben rekeszelt (l. az ábrát); szára 1-11/4 m. magas, levele 2-3-szor szárnyalt, levélkéje lándsás vagy szálaslándsás fürészelt. Gallérja gyakran nincs v. 1-2 levelü gallérkája soklevelü. Virága fehér. Többnyári; nyáron süppedős réteken, tavak körül és tőzeges réteken virít, de nálunk a vizcsapolások óta meglehetősen megritkult. Azt is irják, ahol bőven nő, az egész rétet megmérgezi. Dél-Európában s Görögországban sem nő. Erős szagu, a hazai növényeknek egyik legmérgesebbike és legveszedelmesbike; nem csak azért, mert a tőkéjének rekeszeiben levő nyúlós sárgás nedv nagyon heves narkotikus-csípős hatásu, hanem azért is, mert a tőkéjét a paszternákkal vagy a zellerrel össze lehet cserélni. - A C.-ban egy illó alkaloid, cicutin, foglaltatik, mely Van Ankum szerint a gyökérben nem található; van benne még egy cicutoxin nevü gyantás anyag is, amelyhez a növény mérges tulajdonságai leginkább füződnek. Mérgezéskor melegvérü állatoknál bő nyálfolyás, majd heves görcsök jelentkeznek, melyek epilepsziához hasonlók; a lélekzés igen szapora, a zsírműködés rendkivül heves s a halál lélekzési bénulás következtében áll be. Orvosilag nem használatos.
[ÁBRA] A csomorika, balra a rekeszes tőke.
(növ., bodorfa, fodorfa, eres fa, Maser), a fáknak beteges képződménye, amidőn t. i. a farostok nagyon erős csavarodással futnak, a szabálytalanul képződő fa pedig egyszersmind oly mértékben fejlődik, hogy a törzs felszinén különféle nagyságu gumóalaku v. más csomós kinövések (facsomor, fagelyva v. golyva, fagörvély) támadnak. Ennek a jelenségnek gyakori okozója az, hogy töméntelen adventiv rügy van keletkezőben, de a tovább fejlődés elé valami akadály gördül. A korán elhaló rügyekből csak rövid pecek- v. szögalaku fatest marad vissza s amint a törzsnek ujonnan keletkező farészlete ezeket a sűrűn együtt levő rügymaradékokat körülnövi, összekuszált fodros hajfürt képe, kigyódzó rostcsavarodás támad (l. az ábrát).
[ÁBRA] Csomoros fa.
Mennél nagyobb a felpuskósodás, a lefelé ható nedváramlást annál inkább akadályozza, a tápláló anyagok ezen a helyen felhalmozódnak, mire a csomor mindig erősebben növekedik. A csomorgörvély gyakran kolosszális mértékben keletkezik és a fát egészen elcsufítja.
kereskedésbeli neve az olyan borostyánkő-daraboknak, melyek 125 g.-nál nem súlyosabbak, de nem is igen aprók.
az olyan agyagpala, agyagos csillámpala, vagy fillit, melyben apróbb-nagyobb, többnyire azonban csakis köles nagyságu csomók képződnek. Rokon vele a foltos pala, melyben a csomókat határozatlan alaku foltok pótolják. A kettő rendesen együtt szokott fellépni. A csomók sok esetben friss vagy már elváltozott, biotit pikkelyekkel s magnetit szemekkel sűrün összekevert kordieritnak bizonyultak.
(l. a mellékelt képet), közös elnevezése minden olyan kisebb vizi járműnek, mely a helyi kisebb hajózási forgalomnak közvetítésére szolgál. Ugy nagyságra, mint alakra és az építési rendszernek minőségére nézve a C.-k nem egyformák, vmint az őket mozgató, hajtó erő is különböző, amiért is evezős, vitorlás, gőz- és újabb időben villamos és hidraulikus gépezettel ellátott csónakokat különböztetünk meg. Mindezen C.-k v. hosszu és keskenyre, vagy rövid és szélesre vannak építve és fedélzet nélküliek, a C.-ürben árbócfészkekkel a vitorlázáshoz, ülő és evező padokkal, a hátsó részén pedig kormánylapáttal. A nehezebb C.-ban minden evezőpadon két evező, a könnyebbekben csak egy evező van, számuk a C. nagyságához mérten 2-18 között váltakozik. Mig a folyókon használt C. feneke többnyire lapos, addig a tengeri C.-k feneke ékre, tőre van építve, hogy ezáltal a hullámcsapásoknak jobban ellentálljanak és a felborulás veszélyének is mennél kevésbbé legyenek kitéve. Ezen ékre épített C. közelebbi elnevzése összefüggőleg a C.-testnek alakjával, dimenzióinak egymáshoz viszonyított arányával, a hajtó erőnek minőségével és azzal a céllal, melyre szolgálnak, igen sokféle. Hogy mennyi C.-kal kell egy hajót felszerelni, az attól függ, hogy mily nagy a hajó, mi a célja, és legénységének száma mennyi? Hadihajókon a C.-k száma és azok nagysága olyképen határozandó meg, hogy azokon szükség esetén az összes legénység megmenthető, és ha az idő és körülmények megengedik, míg a hajófelszerelési tárgyak és anyagszerek java része is gyorsan és akadály nélkül biztonságba helyezhető legyen; háboru idején pedig annyi C.-t lehessen vízre bocsátani és legénységgel felfegyverezni, hogy az ellenségnek megtámadása lehetőleg tulnyomó erővel történjék.
Az 1. ábra az orosz árbocozatot mutatja. Előnye az, hogy a vitorla-súlypont a C. közepétől hátrafelé esik, minek folytán erős szélben a C. az elővitorlával magával is kezelhető. Az ágak a baloldalon húzatnak. Az ág-árbocozat (2. ábra). Egy neme ennek a 3. ábrán látható bermudaárbocozat, melynél az ágak aránylag rövidebbek és ennek folytán az ágvitorlák alul szélesebbek, következőleg a szél élesebbre fogható és a szélhez való fordulat könnyebb. A trabakola-árbocozat (4. ábra), melynél a vitorlák alsó szegélyzője egy rúdhoz van kötve. Egyik ág az elő-árbocnak jobb, a másik a nagy árbocnak bal oldalán, Velence mellett Chioggiában azonban mind a kettő a bal oldalon huzatik fel. Az orrmány-vitorla egy ki- és behuzó kötéllel van ellátva.
[ÁBRA] 1. ábra. Orosz árbocozat
[ÁBRA] 2. ábra. Közönséges ágárbocozat
[ÁBRA] 3. ábra. Bermuda ágárbocozat
[ÁBRA] 4. ábra. Trabakola árbocozat
Francia árbocozat az 5. ábrán, 6. ábrán. és 7. ábrán, orrmányvitorla nélkül jollek és giggek, a 6. ábrán két árboccal leginkább oldalcsónakok részére. A 7. ábra ugyanoly árbocozat, de három árboccal, mely a francia hadi hajók bárkáinál van használatban.
[ÁBRA] 5. ábra. Francia árbocozat, egy árbóccal
[ÁBRA] 6. ábra. Francia árbocozat, két árbóccal
[ÁBRA] 7. ábra. Francia árbocozat, három árbóccal
A 8. ábra és 9. ábra rúd-árbocozatot mutat két és háromárbóccal. A rúdnak alsó vége vagy az evező padhoz, vagy az árboc alsó feléhez van erősítve. A portugál árbocozat (10. ábra, 11. ábra és 12. ábra), melynél a vitorlafa akként húzatik fel, hogy az árbocnak meghosszabbítását képezi. A latin vagy schebeck árbócozat (13. ábra és 14. ábra) két vagy három árboccal, ennél a vitorlák úgy az alsó mint a hátulsó szegélyzőknél hajlattal birnak. A vitorlafák a balfélre huzatnak. 15. ábra Kutter árbócozat.
[ÁBRA] 9. ábra. Rúdárbocozat, két árbóccal
[ÁBRA] 8. ábra. Rúdárbocozat, három árbóccal
[ÁBRA] 10. ábra. Portugáli árbocozat, egy árbóccal
[ÁBRA] 11. ábra. Portugáli árbocozat, két árbóccal
[ÁBRA] 12. ábra. Portugáli árbocozat
[ÁBRA] 13. ábra. Latin árbócozat, két árbóccal
[ÁBRA] 14. ábra. Latin árbócozat, három árbóccal
[ÁBRA] 15. ábra. Kutter árbócozat
C. a folyamhajózásban, közönségesen a ladikkal egy értelemben használják, helyes azonban az a megkülönböztetés, hogy a ladiknak széles lapos feneke van, a csónak pedig olyan kisebb naszád, melynek keskeny, élben végződő, v. vályualakuan domboru feneke van. A C.-nak van egy faja, mely egy egyetlen tölgytörzsből van kivájva, hosszához arányítva igen keskeny, s többnyire csak egy egyén számára való (novellaírók lélekvesztőnek nevezték el); néha azonban nagyobb méretekben is készül, a legnagyobbak mintegy 8,0 méter hosszuak, nem több mint 0,80 m. szélesek és 0,5 m. magasak. Nálunk ezek a Dráván és Száván igen el vannak terjedve, úgyszintén a felső Tiszán is találhatók, a Dunán Apatintól lefelé találkozunk velük a halászoknál, valamint a szlavon partok mentén, különösen Zalánkemen tájékán. - C. (növ.), l. Carina és Vitorlás virág.
a. m. a vizen, csónakban való haladás, mely egy vitorlával a szél ereje folytán, vagy pedig evezővel történik. Szoros értelemben véve a C. nem egyéb mint vizi sport, mely a testnek edzésére jótékonyan hat. Mig a vitorlázás, eltekintve a szórakoztató és mulattató vitorlakezeléstől és az azzal sokszor egybekötött vitorlaversenytől, a friss levegőben való tartózkodás következtében a légzési szervekre és tüdőre van jótékony befolyással, addig az evezés oly testgyakorlat, melynél a siklóülés feltalálása óta nemcsak a karnak, de az egész felső és alsó testnek, nemkülönben a láb és comboknak izmai is tevékenységre kényszeríttetnek. A C. sportnak hazája Angolország, de az utolsó két évtizedben már az egész világon elterjedt. Magyarországon, legkivált a folyam mentén fekvő városokban is vannak már evező-egyesületek, a Balatonon yacht-egyesületek, melyek a vizi sportot kedvteléssel üzik. L. még Evezés.
oly készülékek, melyek segélyével a hajóról vízre bocsátott csónaknak összeköttetése a hajóval ill. a csónakdaruk köteleivel a lehető leggyorsabban megszakítható, nehogy az erős hullámverés következtében a csónak az ingásban levő hajónak oldalfalazatához ütődvén, kárt szenvedjen vagy egészen összetörjék. Különféle szerkezetü, számos ilyen C. léteznek, melyek azonban tapasztalt és gyakorlott tengerészek által nem sokra becsültetnek.