Csőfuró

l. Furó.

Csögle

kisközség Veszprém vm. devecseri j.-ban, 1374 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Csögös

(növ.), l. Bütykös.

Csögös-bogas

(növ.), l. Bögyörő-gomba.

Csőgyártás

l. Cső.

Csök

a. m. a fák tuskója (l. o.), töve, tőkéje. A csök kifejezést különösebben oly tuskóra alkalmazzák, mely a szétdarabolásnak a rostok kuszáltsága és rendellenes növése következtében csökönyösen ellenáll. Ily tuskóval sokszor csak akként lehet birni, ha azt valamely robbantószerrel, puskaporral vagy dinamittal szétrobbantják.

Cső-karima

v. perem, a cső végére készített lapos gyűrű, mely a csövek összekapcsolására szolgál.

Csökevény

(biologia), csökevényes, csenevész, elsatnyult durványos szerv (rudimentum, organum rudimentarium), minden oly szerv, mely nem működik v. legalább nem alkalmas többé arra az élettani működésre, melyre eredetileg hivatva volt. Ilyenek p. a sötétben élő állatok elsatnyult szemei, a repülni nem tudó madarak (p. struc, kivi, pinguin) szárnyai; izmok, melyek nem működnek p. az ember fülizmai stb. A C.-ket a fajok természetes keletkezését kutató elmélet (l. Fajkeletkezés) fontos és meggyőző érvül használja fel a fajok idők folyamán való változásának bizonyítására, amennyiben a csökevényeknek más magyarázatát adni nem lehet, mint azt, hogy a C.-k az illető szervek őseinél működő szervek voltak, amelyek az eredeti életmód megváltoztatásával lassankint megszüntek működni s mint többé nem használt szervek, lassankint elsatnyultak.

Csökk

v. csők, Szeged vidékén a másutt, különösen a Dunántul paszita, Erdélyben a székelyeknél pedig radina néven ismeretes keresztelő-lakoma neve. Mig e két utóbbi kétségtelenül szláv eredetü, addig a «paszita» értelmü C. szó eredete és alapjelentése homályos.

Csökmő

nagyközség Bihar vm. berettyó-ujfalui j.-ban, (1891) 3387 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Hajdan hires volt rétjeiről, melyeket Ny. felől a Berettyó, K. felől a Sebes-Körös áradásai tápláltak, ugy hogy a halászat, csigászat, madarászat, nádvágás és jószágtartás képezte a lakosság főfoglalkozását. A folyók szabályozásával majdnem az összes rétek kiszáradtak s most a lakosság földmívelésből él. C. lakossága a legeredetibb magyar nép.


Kezdőlap

˙