(Tubiflore, növ.), a kétsziküek forrtszirmuinak a rendje, a csatafű-, aranka-, hajnalka- és burgonyafélék családjának összefoglalása. Szirmuk csillagszerü, többé-kevésbbé csöves, a hímek belé nőnek s a hasítékával váltakoznak.
az a tüzoltó, aki a fecskendő sugárcsövét kezelvén, a vizsugár közvetlen irányítását végzi. Mint legveszélyesebb tüzoltói teendőhöz, csakis kiképzett tüzöltó v. önkéntes tüzoltóknál foglalkozására nézve ács, cserepes, kéményseprő, kőmíves alkalmazandó, akiben kellő erő, kitartás, és bátorság van. L. Tüzoltás.
a belviz levezetése céljából a védőtöltésbe beépített henger alaku áteresz. Hazánkban leginkább csak a 70-es években föllépett nagyobb belvizek idején jött használatba, de azóta rohamosan elterjedt. A kőből v. téglából épített zsilipekhez ugyanis kitünő anyag kell, melynek a változó vizállás és a fagyok nem ártanak, igen jó cement és szakavatott, lelkiismeretes elkészítés. 20-25 évvel ezelőtt alföldi folyóink mentén eme föltételek teljesítése óriási nehézségekbe ütközött: megfelelő anyagot csak messziről és drágán lehetett beszerezni; jelenleg viruló cementgyáraink még csak keletkezőben voltak, s gyakorlott munkásokat szintén nehéz volt kapni. Ilyen körülmények között nem csuda tehát, ha az ármentesítő társulatok az öntöttvas-csövekből készült zsilipeket, melyeket a gyárak készen szállítottak, s melyeket a helyszinén csak csavarral kellett összefoglalni s igy néhány nap alatt el lehetett egy-egy zsilipet készíteni, oly szivesen alkalmazták. Ehhez járult még, hogy a C.-nél a szükség szerinti csekély átmérőjü csöveket lehet alkalmazni, ami a költségeket jelentékenyen apasztja. Míg tehát a kőből vagy téglából készült drágább zsilipek csak ott alkalmazhatók gazdaságosan, ahol a rendszeres belvizelvezető csatornák már készen vannak (mert csak ily helyeken lehet a nyilás nagyságához és a zsilip költségéhez mért vizmennyiséget odavezetni), addig a kisebb és olcsóbb C.-ek már csekélyebb belvizmennyiség levezetésénél is célszerüen igénybevehetők.
A vasból készült C.-ek száma hazánkban megközelíti a háromszázat. Gyakoriságuk fordítva aránylik a folyó nagyságához, melynek töltéseibe beépítvék. Legtöbb van a Temes és mellékvizei mentén, azután a Körösök és a Berettyó melleti társulatok töltéseiben; legkevesebb van a Duna mellett. Ujabb időben azonban a cementből készült C.-ek is kezdenek terjedni. A vas C.-ek leggyakrabban 2 m. hosszú darabokból állanak, melyek mindkét végükön széles karimával vannak ellátva s a karimán levő lyukakon átdugott csavarok segítségével egymáshoz szorítva. Hogy a hézagokon a viz átszivárgását megakadályozzák, egy ólomgyűrüt szoktak a karimák közé illeszteni. Ezen szerkezetnek az a hátránya van, hogy a csövek között az összeköttetés teljesen merev; ha tehát a C. alapja valamely okból megsüpped, az ekkor előálló nyomások következtében a csövek megrepednek (rendesen a karima szokott a csőtől elválni). Célszerübb tehát az ugynevezett muffos v. hüvelyes összeköttetés. A csövek egyik vége ugyanis ki van toldva egy 10-15 cm. hosszu darabbal, melynek átmérője 2-3 cm.-rel nagyobb, mint a csövek külső átmérője, ugy hogy egyik cső a másikba tolható. A kettő közti hézag híg ólommal lesz kiöntve. A csövek belső átmérője 30 cm.-től 1 m.-ig váltakozik. Ennél kisebb átmérő alkalmazása mellett nem érhető már el jelentékeny megtakarítás, mert az öntésnél kikerülhetetlen szabálytalanságok miatt a cső vastagságát nem lehet az átmérővel aránylagosan kisebbíteni. Viszont egy m.-nél nagyobb átmérőjü csöveket már igen vastagra kell önteni, hogy kellő szilárdsággal birjanak és így a C.-ek legfőbb előnye, az olcsóság kárba vesz. Vesd ö. Csőgyártás.
A csöveket nem helyes a puszta földre fektetni, bármily kemény legyen is ott a talaj, hanem szilárd, tégla vagy beton-alapra; melynek vastagsága rendesen a cső átmérőjével egyenlő, szélessége pedig ennek két- vagy háromszorosa. Különösen cementcsöveknél vagy lazább talajban fontos a jó alapozás. A C.-ek egyik nagy előnye a könnyü kezelhetőség. A folyó felőli vége csapóajtóval, a mentett oldali pedig tolózárral könnyen és tökéletesen elzárható, holott a nagyobb zsilipek kapui rendesen sok vizet bocsátanak át. A csövek végei falazat közé vannak foglalva s a kezelés ennek tetejéről történik, hogy akkor is könnyen ki lehessen nyitni vagy be lehessen csukni, mikor a csövet viz borítja.
(Csuj), folyó Turkesztán ázsiai orosz tartományban. Koskar néven a Muszdagban ered, áttör a Kungei-Alataun, fölveszi a Karagatait és a Tatalkulba torkollik.
japán hosszmérték = 360 saku = 109,09 méter.
szögnél a szárak metszőpontja; három-, négy- és sokszögeknél a. m. szögpont, azaz két oldal metszőpontja, egyenszáru háromszögnél különösen az alappal szemben levő szögpont; görbevonalak és felületeknél fontos szinguláritás (l. o.).
kisközség Kolozs vm. bánffy-hunyadi járásában, a Királyhágóhoz közel, a Sebes-Körös gyönyörü völgyében s a vasut mellett, 1068 oláh lakossal. Van posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára; nagy gőzfűrész és műmalom. A község végén látható kis váracska Boncza Miklós orsz. képviselő tulajdona. C.-nak a Körös vizén levő malmáról azt tartja a népmonda, hogy Kiniszi Pál itt volt molnárlegény s innen csapott fel Mátyás seregébe. 1848 decemb. 18. az Urbán alatti császáriakat Baumgarten alezredes és Dobay őrnagy magyar csapatai itt két napi csatában legyőzték, 1849 aug. 15. pedig Urbán csapatai Gál Sándor csapatait Bánffy-Hunyadtól idáig üldözték.
v. csúcsatermők (növ.), l. Acroblastoe.
(növ.), l. Cuspidatus.
(növ., Acrobryoe), Endlicher rendszerében a száras kriptogamok (mohák és harasztok, továbbá a pálmatobzosak Cycadeák) meg a rhizantheák neve. Ezeknek a törzse csak a csúcson növekszik, s ha egyszer kész, tovább nem vastagodik.