a rómaiak Horreum Margi-ja, város az ugyanily nevü kerületben, Szerbiában, a Ravanica és Morava összefolyásánál, vasuti állomás, (1890) 4649 lak. Közelében van a Lázár királytól alapított, egykor hires Ravanica kolostor.
a szűrnek (l. o.) egy neme.
(koh.), l. Aszalás.
(koh.). Az aszalópad lapjait V alakban állítjuk egymás mellé úgy, hogy alsó szélük ne érjen egymáshoz, hanem köztük maradjon a C. L. Aszalékpad.
(koh.), l. Aszalékkéneskő.
1. nagyközség Fehér vmegye móri j.-ban, (1891) 1830 magyar lakossal, a Károlyi grófok szép kastélyával és parkjával, vasuti megállóval, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Közel a helységhez van két halom tele embercsontokkal; a lakosok Tatárhegynek nevezik. - 2. C., nagyközség Somogy vmegye csurgói j.-ban, (1891) 3672 magyar lakossal; a járási szolgabirói hivatal, veszprém-csurgói esperesség székhelye; van járásbirósága, adóhivatala, református 8 osztályu gimnáziuma, állami tanítóképző intézete, takarékpénztára, ipartestülete és iparos tanonciskolája; vasuti állomása, posta- és táviróhivatala postatakarékpénztára. Hajdan itt a templomoslovagoknak volt szállásuk, de ezek soká nem maradhattak, mivel 1226. már a betegápoló keresztes testvérek vagy János keresztes lovagok voltak itt, kiknek birtokába a templomoslovagok rendjének eltörlése (1308) után egészen átment. 1405. Zsigmond C. polgárainak többféle kiváltságokat adott és a C.-i parancsnok Bélavár várnagya címet viselt.
-nemzetség őse Gecse comes, kinek fia Joakim II. András idejében szebeni comes, unokája, Fülöp pedig (1236-1272) Kálmán herceg kancellárja, zágrági prépot, majd püspök s végre esztergomi érsek volt. A nemzetséget ennek testvére, Tamás barakói comes folytatta tovább. Birtokaik jobbadán Tótország területén feküdtek.
nagyközség Bács-Bodrog vm. zsablyai j.-ban, (1891) 7773 szerb és magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.
folyó, a voguloknál Szusa (l. o.).
A földből készült töltések tömöttsége még a leggondosabb készítés mellett is sokkal lazább, mint a természetes talajé. Ha a felügyelet csak némileg is hiányos, könnyen megtörténik, hogy a töltés belseje kisebb-nagyobb rögökből készül és az ezek közt levő üregek nem lesznek porhanyós földdel kitöltve. Ha emez üregek hóolvadás alkalmával vagy tartósan nedves időjáráskor vizzel megtelnek, ez a töltés anyagát péppé változtatja át, mely nem képes magát oly meredek helyzetben megtartani, minő a töltés lejtője: miért is a töltés lába szétfolyik, teteje pedig lesüpped. Hegyoldalra épített vasuti töltésnél is könnyen fordul elő C., ha nincs arról gondoskodva, hogy a lefelé igyekvő vizek a töltés alatt kellő utat találjanak. Ármentesítés céljaira szolgáló védőtöltések pedig a magas és tartós árvizek által előidézett viznyomás hatása következtében vannak az elázásnak és ennek folytán a C.-nak kitéve. A C. mély bevágásoknál is előfordul; leginkább ott, hol a felső, vizátbocsátó talajréteg alatt egy másik, meredek felső lapu, vizátnembocsátó réteg van. Mert a felső rétegen leszivárgó csapadékviz az érintkezési lapon összegyül és ezt csúszóssá teszi. A C. ugy a vasuti mint a vizi töltéseknél egyik legveszedelmesebb jelenség. Amott vonatkisiklást, itt szakadást idézhet elő. Előbbieknél a töltéstestnek zúzott kődarabokkal megtöltött csatornák vagy pedig alagcsövezés segélyével való kiszikkasztása és a töltés lábazatának kővel való kirakása által védekeznek; utóbbiknál pedig az elázott töltésrésznek piloták és szádfalak közé fogása által (l. Árvédelem). A bevágásokban föllépő csuszamlások ellen is részint a bevágás lejtőjének enyhébbé tétele, részint a talajvizek elvezetése által védekeznek.