1. Jakab, ref. püsp., szül. Losoncon 1639., megh. Pápán 1695 márc. 22. Tanult Pápán, majd Sárospatakon, hol 1661. jun. 29. főiskolai szénior lett, de csak pár hónapig viselte ez állást. 1663. külföldre indult. Először Heidelbergában állapodott meg, melynek egyetemét azonban csakhamar elhagyta s még ez évben, okt. 22-én Franekerában iratkozott be, hol 1665 jul. 27. teol. doktor lett. Ez év folyamán az utrechti egyetemet is felkereste, azután pedig visszatért hazájába. Előbb kecskeméti iskola-igazgató, 1668. pedig komáromi második lelkész lett. Innen 1673 elején a várparancsnok által a tanítókkal és tanulókkal együtt elüzetvén, Losoncra ment papnak. 1674 márc. 5. a delegatum judicium elé idézték Pozsonyba, hol ápr. 4. fej- és jószágvesztésre itélték. Csakhogy az itéletet nem hajtották végre rajta; két hónapot Pozsonyban, egy évet Sárvárott töltött börtönben. Azután 1675 jun. többekkel együtt Triesztbe indították, de a csapatot kisérő kapitány váltságdijért Beregszászy Istvánnal együtt szabadon bocsátotta. Hazatérte közben Svájcban is megfordult. Megérkezése után 1676. Losoncon ujra elfoglalta hivatalát, de már 1680. Kocson (Komárom vmegye) volt lelkész. Az 1681. évi soproni országgyülés evangelikus rendjeinek ő volt a prédikátora. Ez évben debreceni lelkész lett, innen azonban két év mulva (1683 nov. 7.) ismét Losoncra hivták papnak. Majd 1686. Komáromba ment, a honnan 1692 őszén pápai lelkésszé választatott. Mint ilyen 1693 aug. a veszprémi egyházkerületnek püspöke lett. Munkái: De Necessarie et Contingente... Patachini 1660; De novitate papismi. Franequere 1663; Scriptura XX. concionibus explicata. U. o. 1667; Kincses tárház avagy az élő s elevenítő hitnek idvességes gyakorlása. Sárospatak 1668; Lelki bölcsességre való oskola... Debrecen 1680; Edom ostora. Avagy Abdiás próféta látásának magyarázattya... U. o. 1682; Alkalmatos időben mondott beszéd, a szenteknek egyezségéről. U. o. 1694.
2. C. János, református lelkész, egyházi iró és orvos, (az előbbinek fia), szül. Losoncon a XVII. század végén, megh. 1733. Felsőbb tanulmányait a németalföldi egytemeken végezte, 1702. hazájába visszatért és előbb Ácson (Komárom vm.), majd Győrben volt lelkész s egyszersmind az orvosi tudománnyal és gyakorlattal is foglalkozott. Ez utóbbi helyen, mint sok oldalu tudós, gyakori vendége volt a győri katolikus püspöknek is és állítólag a keresztség felől a püspökkel folytatott egyik beszélgetése lett volna az okozója annak, hogy a Károly-féle rendelet 1733. (l. o.) a magyarországi protestáns lelkészeket, a keresztelést illetőleg, a katolikus esperesek felügyelete alá rendelte. Később különös vállalatra adta magát. Egy a siámi ikrekhez hasonló csodaleánypárt, mely 1701. Szőnyben született, a szüleitől megvásárolta, bejárta vele egész Európát s 3 év mulva mint gazdag ember tért vissza hazájába. Különösen sokat foglalkozott az alkémiával. Kiadott egy imakönyvet Isten eleibe felvitt lelki áldozat cím alatt, két orvostani műve kéziratban maradt.
csúzos betegségeknél előforduló láz, különösen a hevenyés csúzoknál észlelhető, l. Csúz.
1. Gizella, festőnő, Velencében olasz genreképek és tanulmányfők festésével tünt ki. Művei közül csak egy-kettő jutott el hozzánk a 80-as és 90-es évek tárlataira.
2. C. Zsigmond Pál, szerzetes, szónok és iró, élt a mult század első felében. Egyházi beszédei két kötetben maradtak fen. Az első 77 beszédet tartalmazó kötet: Zengedező sipszó c. alatt 1723., a második Lelki éhséget enyhítő evang három kenyér cimen 1724. jelent meg Pozsonyban.
(növ., angularis, angulatus vagy angulosus), a levél széléről mondjuk, midőn a szélén szögletalaku cakkjai vannak. P. az Aspidium angularén.
az állat végtagjának az a része, mely az ember kéz- és lábujjai első percének felel meg. E testrésznek mérsékelt hosszunak, erősen alkotottnak s mintegy 45° hajlással birónak kell lenni. A hajlottabb csűd ruganyosabb, a meredekebb erősebb, ezért a csűd a gyors mozgási nemekben használt állatnál kissé hajlottabb, a lépésben járónál kissé meredekebb lehet.
lovak és szarvasmarhák lábain, a csűdök hajlító oldalán fejlődni szokott bőrbetegség. Majd kivétel nélkül az illető lábrész tisztátalansága, szarvasmarháknál pedig a szeszmoslék etetése is és az állatok nedvesen tartása (l. Mosléksömör) okozza. Különösen a hátulsó lábakon és a téli időszakban gyakori. A kipirosodott, duzzadt és fájdalmas bőrön apró hólyagok keletkeznek, melyek felpattanása után a bőrfelület piros és tapadós nedvet választ el, mely rajta száraz varakká beszárad és a szőröket összetapasztja. Később elhanyagolt esetekben a bőr erősen megvastagszik, felületén berepedezik és a lábvég ennek következtében egészen eltorzul (elefántláb). A baj a lábvégek kellő szárazon és tisztán tartásával mindig megelőzhető. Kezdeti szakaiban szintén az egyszerü tisztogatás és szárító porokkal való behintés gyógyulásra vezet; súlyosabb esetekben kátrányos kenőcsökkel való bekenés szükséges.
István, 1542-50 körül sok bibliai éneket szerzett, melyhez a zenét is ő irta. A Hoffgreff-féle gyüjteményben van tőle: Illés prófeta és Achab királyról szóló ének, melynek igen melodikus zenéje van.
(növ.), l. Buzavirág.
(állat, Ungulata) v. patások mindazok az emlősök, amelyek utolsó ujjperceit csülkök borítják. Régibb rendszerezők a csülkösöket a csülkök száma szerint egy-, két- és sokcsülküek (Solidungola, Bisulca, Multungula) rendjeire osztották, p. a ló az egycsülküek, a kérődzők a kétcsülküek, az elefánt, tapir, viziló, szarvorru, sziklai borz (Hyrax), disznó a sokcsülküek rendjébe tartoznak. Ujabb rendszerezők a csülkös emlősök csoportját a következő rendekre osztják föl: 1. páratlan csülküek, v. páratlan ujju csülkösök v. patások (Perissodactyla), amelybe a lófélék (Equide), szarvorrufélék (Nasicornia) és tapirfélék (Tapiride) családja tartozik; 2. páros csülküek, v. párosujju C. (Artodactyla) a vizilófélék (Obesa), disznófélék (Suina); üres szarvuak (Cavicornia), szarvasfélék (Cervina); zsiraffélék (Devexa), pézsmafélék (Moschide), törpe szarvasfélek (Tragulide) és tevefélék (Camelide) családjaival, melyek közül a két első a nem kérődzők (Non ruminantia), a többi a kérődzők (Ruminantia) alosztályát képviseli; 3. orrmányosok (Proboscidea) az elefántfélék (Elephantina) családjával; 4. körömcsülküek v. körömpatásak (Lamnungia) a sziklai borzfélék (Hyracina) családjával. Legközelebb csatlakoznak a csülkösökhöz a cetek (Cetacea).
(Isatis tinctoria L.), a keresztes virágnak családjába tartozó festő növény, melyet régebben több helyütt termeltek, utóbb azonban az indigó annyira kiszorította, hogy ma már csak nagyon szórványosan termelik. Hazánkban elvétve termelik. A C. kétéves növény, erőteljes, mélyrétegü talajt kiván. Ősszel és tavasszal is vetik 30-45 cm. sorokban, tenyészet közben többször megkapálják. A kifejtett leveleket leszedik és megszárítják. A második évben kat. holdankint 15-25 q. szárított levelet terem. V. ö. Katona J., Az európai indigó netovábbja.