Czernkovich

(dóljei) Miklós, horvát államférfiu, szül. Fiumében 1845 jun. 10. Tanulmányait Grácban és Zágrábban végezte. Ezután állami szolgálatba lépett és 13 évig működött e téren. Mindenütt lelkes hive volt az uniónak. 1879. Zágrábban ügyvédi irodát nyitott, mely még ma is fönnáll. Khuen-Héderváry gróf bán kineveztetése után 1884. Belovármegye klostári kerületében nyert mandátumot a horvát, s onnan a budapesti országgyülésre. Jelenleg harmadizben képviseli e kerületet. A delegációknak 1887 óta tagja. 1893. a delegációban elitélte a Strossmayer-féle ellenzéki mozgalmat, helyeselte Kálnoky politikáját és a hármas szövetséget és kereken kimondotta, hogy Horvátország csakis a Magyarországgal való benső és felbonthatatlan egyesülésben érvényesítheti befolyását a külügyi politikára, stb. Ez alkalommal a Bécsben tartózkodó horvát egyetemi hallgatók tüntetést rendeztek C. ellen. 1889- és 1891-ben üdvös tevékenységet fejtett ki a regnikoláris és az igazságügyi bizottságban. E mellett hirlapirói és társadalmi téren is előkelő szerepet visz. C. a horvát jelzálogbank vezető alelnöke, a zágrábi ügyvédi kamara városi elnöke, városi képviselő stb.

Czernowitz

Bukovina fővárosa a Prut mellett, 220 m. magasban, kies vidéken, gör. kel. érsek székhelye, (1890) külvárosait is beleszámítva 51624 igen vegyes lak. (német, rutén, oláh, lengyel, örmény, cigány és csángó magyar), sörfőzéssel, gőz- és fürészmalommal, olajgyártással és gépgyártással. Kereskedelme Oroszország és Románia felé igen élénk. Közintézetei közül legkiválóbb az 1875 okt. 4-én megnyitott «Ferenc József egyetem» (gör. kel.) teologiai, jog- és államtudományi és bölcseleti fakultással, botanikus kerttel, kémiai laboratóriummal, természetrajzi muzeumokkal; továbbá a szinház és az országos muzeum. Középiskolákon kivül van állami ipariskolája, tanító- és tanítónőképzője, gazdasági főiskolája. C. székhelye a bukovinai legfőbb közigazgatási hatóságokon kivül, a gör. kel. vallásalap igazgatóságának. Közelében az 575 m. magas Cecina-hegyen érdekes régiségeket találtak.

Czerny

(ejtsd: cserni) Károly, zeneszerző, szül. Bécsben 1791 febr. 21., megh. u. o. 1857 jul. 15. Csak 1836-37-ig tartózkodott Lipcsében, Londonban s Párisban; azontul Bécsben élt. Jeles mesterei voltak: cseh származásu atyja Vencel, majd rövid ideig Beethoven és Clementi; már 15 éves korában keresett oktató volt maga is; híres tanítványai Liszt, Thalberg, Döhler, Saell, Kullak s mások. Átiratait is beszámítva, talán 1000-nél is több műve jelent meg, mise, kamarazene, de legtöbbnyire oktató; maradandók: A folyékony játék iskolája (Schule der Geläufigkeit); Az ujjkészség iskolája, 40 mindennapos gyakorlat (337. mű); Az egybeolvadón és szakgatottan játszás isk. (Sch. d. Legato und Staccato); A cifrázatok isk. (Sch. de. Verzierungen); A fugajátszás i.; A virtuóz i.; A bal kéz i.; és: Toccata kemény C hangsorban (92. mű). Ezenkivül megjelentek tőle: Umriss der ganzen Musikalgeschichte (Mainz 1851); Praktische Schule der Composition (angulul s németül London s Bern. 1849, 3 rész), stb.

Czerny

v. Crni, szerb fejedelem, l. Karagyorgye.

Czerski

(ejtsd: cserszki) János, a német-katolicizmus egyik alapítója, szül. Werlubienban 1813 máj. 12. 1844 óta schneidemühli pap, 1842. községének egy részével kivált a r. k. egyházból s keresztény-apostoli-katolikus egyházat alapított, miért 1845 febr. 17. exkommunikálták. A lipcsei első német-katolikus konciliumon (1845 márc. 23-26.) C. a Ronge racionalis irányával szemben konzervativ álláspontot foglalt el s különösen védte a Krisztus istenségét. Munkái: Rechtfertigung meines Abfalls von der röm. Hofkirche (Bromb. 1845); Joh. Czerskis Leben u. Wirken (u. o. 1845).

Czetter

Sámuel, rézmetsző, szül. Orosházán. Békés vmegyében, a mult században. Rendes lakását Békésben tartotta, megfordult 1819. Oroszországban is, de magyar eredetét sohasem tagadta meg s metszvényei alá rendesen odavéste születési helyét is: Orosházi fi. Művészetét 1789-1806-ig főleg magyar kiadók vették igénybe. Művei közül nevezetesebbek: gr. Pálffy granatérosai, herceg Eszterházy Miklós granatérosai, Nándor-Fehérvár ostroma, Konstantinápoly és környéke, gróf Wurmser regementje (Kaczkó rajza után). Metszette József nádor főherceg, gróf Károlyi József, gróf Teleki Sámuel, Dugonics András, Semsey András és Viczay József orvos arcképeit.

Czetwertynski

(ejtsd: cset-) Jánusz József Szvjatopolk herceg, szül. Polszkában (Volhynia) 1805 máj. 16., megh. Tarbes fürdőben (a Pireneusokban) 1837 nov. 29. Mint közvitéz lengyel hadi szolgálatba lépett. 1836. lovastüzér-alhadnagy, 1830-ban gárdatüzérségi hadnagy lett. A forradalom kitörésekor azonnal csatlakozott ahhoz s a nov. 29-iki éjjeli ütközet alkalmával annyira kitünt, hogy a nemzeti kormány táborkari hadsegéddé nevezte ki; nemsokára kapitány s azon csapat tüzérségének parancsnoka lett, mely Chlapowski alatt Litvániába küldetett. Ezen minőségben több izben kitünt, de végre kénytelen volt porosz területre lépni, hol elfogatott. Szabadon bocsáttatván, Varsó bevétele után Drezdába, innen Párisba ment, hol tagja lett a lengyel irodalmi s a fiatal lengyelek nevelésére felállított társulatnak.

Czetz

1. Antal, Erdély floristája. Szül. Deésen 1801 okt. 21., megh. Gáncson 1865 ápr. 25. Kezdetben szülővárosában kereskedő volt, de fenmaradt sajátkezü jegyzetei szerint 1840 julius 6-tól egész életét a füvészetnek szentelte s 1850 óta Gáncson mint magánzó élt. Leginkább az erdélyrészi radnai vidéken füvészkedett oly sikerrel, hogy 1850-1854-ig nem kevesebb mint 939 fajjal 4641 példányszámra szaporítá herbáriumát. 1854. br. Leitnerrel, Janka Viktorral, majd dr. Haynald Lajos erdélyi püspök ismert füvészekkel állott élénk összeköttetésben, s kezéből több ritka erdélyi növény került a herbáriumokba. Értékes növénygyüjteményének nagy részét végrendeletileg az erdélyi muzeumnak hagyományozta; most Kolozsvárott az egyetemi növénygyüjteménybe van beolvasztva. Megjelent munkája: Azon növények névlajstroma, melyeket kén kaptam és szárítottam 1850-től fogva: az erdélyi Muzeum egylet Évkönyvében V. köt. (1872). (L. Herman Ottó Emlékbeszédét Czetz A. felett, Erdélyi Muzeum 1871. évi Évkönyvében.) Emléke néhány erdélyi növény szinonimiájával van megőrizve (Erysimum Czeczianum Schur 1866. E. Wahlenbergii Aschers. et Engl. 1865).

2. C. Gergely, szamosujvári örm. kat. gimn. tanár, nevét az által tette emlékezetessé, hogy 40000 forint értékü vagyonát a szamosujvári Világosító Szt. Gergelyről címzett örm. kat. fiuárvaháznak hagyományozta. Megh. Szamosujvárt 1890.

3. C. János, tábornok, szül. Erdélyben, Gidófalván, 1822. jómódu örmény szülőktől. A bécsujhelyi akadémiát végezve, husz éves korában hadnagy lett, 1848. a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait. Mészáros hadügyminiszter a tehetséges fiatal tisztet a hadügyminiszteriumban alkalmazta és a hadügyi bizottságban az előadói fontos tisztet rábizta s egyuttal Kossuth figyelmébe ajánlotta, ki csakhamar Erdélybe küldte táborkari főnöknek, s miután itt általános feltünést keltett működésével, - mely szervező képességét kétségtelenné tette - rábizták az erdélyi hadsereg szervezését. Neki köszönhető, hogy az 1848-49. rettenetes tél idején Erdély hadászatilag rendben volt és Puchner osztrák tábornok visszavonulni volt kénytelen. C. Bem mellett több csatában vitézül harcolt. A szebeni (1849 márc. 11.) csatát jóformán az ő magatartása döntötte el. Bem ez ütközet után C.-t, ki már akkor ezredes volt, tábornoknak nevezte ki és Kossuth nemcsak megerősítette kinevezését, hanem bizalma jeléül egy 30000 főnyi tartalék-hadsereg szervezésével bizta meg. A szervezés sikerült; C. ugyanis képes volt Bem brassói előnyomulásait fedezni. Vitézségét kimutatta a piski csatánál, hol az osztrák hadsereget oly zavarba hozta, hogy - mint Rüstow megjegyzi - vad futásban keresett menedéket Szászváros felé. A világosi katasztrófa után C. 1849 végén álnév alatt Hamburgba menekült s irta meg emlékiratát Bem erdélyi hadjáratának történetéről: Memoiren über Bems Feldzug in Siebenbürgen in den Jahren 1848 u. 1849 (Hamburg 1850) cim alatt. Hamburgból Párisba ment, hol Daniel Stern lakásán a párisi előkelő politikai és irodalmi körökkel, Grévyvel, Girardinnal, Maxime du Camppel jutott ismeretségbe. Az 1851-iki decemberi államcsiny elvette kedvét a politikai foglalkozástól s ezután a műszaki pályához fordult s a Mont-Cenis pálya építésénél lelt alkalmazást. Ez időtájt tett utazásai alkalmával megismerkedett Szevillában Juan Manuel O. de Rovas tábornok leányával, kit 1859. nőül is vett. Ezután a francia-olasz-osztrák háboru alatt Cavour segítségével az első magyar legió szervezéséhez látott. A váratlanul megkötött villafrancai béke után családjával együtt elhagyta Európát és Buenos-Ayresbe vitorlázott át, hol eleintén műszaki kérdésekkel foglalkozott, majd 1869. Sarmiento elnök rábizta a köztársaság déli határainak védelmét, mely feladatnak oly szakértelemmel felelt meg, hogy uj hazájában teljes bizalmat vivott ki, annyira, hogy katonai iskola szervezésével bizták meg, melynek igazgatójává őt nevezték ki. Ez állásban működik ma is. C. az irodalommal is foglalkozik. Fentebb említett munkáján kivül: Anleitung zur Erlernung der ungarischen Militärsprache für deutsche Offiziere munkáját is közrebocsátotta. Legujabban spanyol nyelvből fordításokat, majd egyes visszaemlékezéseket irogat a szamosujvári Arménia magyar-örmény folyóiratnak magyar nyelven.

Czibulka

1. Alfonz, zeneszerző, szül. Szepes-Váralján 1842 máj. 14. Katonai karnagy Bécsben; számos kedvelt tánc-zeneművet irt; operettjei: Pünkösd Firenzében (1884), A szerencselovag (1889).

2. C. Nándor dr., apátkanonok, született Pozsonyban 1840 febr. 27. Gimnáziumi tanulmányait szülőföldjén, a hittani folyamot Pesten végezte. Pappá szenteltetett 1862 jul. 17. Tanár és tanulmányi felügyelő előbb a pozsonyi Emericanumban, majd az esztergomi nagyobb papnevelőben. 1870. lelkipásztor a budapesti középponti papnevelőben, mely hivatalában csász. és kir. udvari káplánná neveztetett. 1888 febr. 12. esztergomi kanonokká és ugyanoda papnevelőházi kormányzóvá, 1889 dec. 20. cikádori apáttá lett.

Czifra

Ferenc, orvostudor, szül. 1826., meghalt Budapesten 1878. máj. 30. 1860 márc. 16. a kolozsvári sebészeti tanintézethez a leiró és tájboncolástan rendes tanárává nevezték ki, s ott 1860. boncolástani muzeumot nyitott. 1871. kormányköltségen tanulmányutat tett s észleleteit A műtősebészet körébe eső nevezetesebb üterek rendellenes viszonyairól cim alatt az Orvosi Hetilapban tette közzé. A kolozsvári egyetem felállításakor 1872. a leiró és tájboncolástan rendes tanárává nevezték ki.


Kezdőlap

˙