Lacép. (állat), a tüskeparás halak (Acanthopteri) csoportjába tartozó tengeri halnem, melynek melluszói erősen fejlettek és megnyultak, szárnyformák. Fajai e hatalmas szárnyuszók segélyével kisebb-nagyobb távolságra repülni is tudnak. Egyik faja, a Dactylopterus volitans C. V. a Földközi tengerben s az Atlanti oceán mérsékelt és forróövi részeiben tenyészik.
(Sepsi-szentgyörgyi) ősrégi székely család. Különösen kitünnek: D. Péter, aki 1575. Báthory Istvánt Lengyelországba kisérte. D. György (1661-71. Doboka vármegye főbírája. D. János 1575. Báthory István követe a temesvári pasához. D. János 1669. csiki főkapitány, Tököly hive. D. Pál, Ferenc testvére, Bethlen Gábor híve és hűséges harcosa, kivel együtt futott 1603. Erdélyből Belgrádba, hol részt vesz Bethlen fejedelemmé választatásában. D. Zsigmond, a család utolsó sarja, 1849 jul. 31. esett el Segesvárnál.
nagyközség Komárom vm. gesztesi j.-ban, (1891) 1146 magyar lak., postahivatallal és posta takarékpénztárral.
(Tisza-), nagyközség Szabolcs vmegyének dadai alsó járásában, a Tisza mellett; (1891) 2473 magyar lakossal, kastéllyal s termékeny határral; postahivatallal és postatakarékpénztárral.
régen: vén asszony; ma gyermeknyelven a. m. dajka.
János, magyar nyomdász; 1664. kezdte meg működését Zsolnán, a felvidék ezen kevert nyelvű határvárosában. Nyomtatványai három nyelven jelentek meg, ezek között legtöbb a latin, ilyenek: Institoris Mihály: Dissertatiói, Parschitius Miklós: Disput. Theologica, Köleséry Sámuel Tractatus és a töredékben visszamaradt Donatus (1697). Nyomdájában hosszu sorozata jelent meg a Neubarth János-féle Uj kalendárium-nak ugy magyar, mint tót nyelven, továbbá tót nyelven az Evanglja a Epistoly (1676) és Krmann Dániel Knjha zjwota címü munkája (1704), mely valószinüleg utolsó nyomtatványa is Dádan-nak, mert ugyanazon évben, már Krolop Vencel, majd ettől 1707. Kauder Vilmos vette át a jó hirnévnek örvendő zsolnai nyomda vezetését.
(növ.), az Erythrina Indica Lam., tüskés, skarlátpiros virágu cserje K.-Indiában. Puha és leves fáját az elefánt szereti. A fekete bors kerítéseül s a fiatal kávéfa beárnyékolására használják. Levele és virága az indus nép orvossága; v. ö. Korállfa.
Jenő (deési), zoologus; szül. Buzamezőn, Szolnokdoboka vmegyében 1855 máj. 24. Gimnáziumi tanulmányait Kolozsváron végezte. Egyetemi tanulmányai befejezte után 1878. középtanodai tanári és bölcsészettudori oklevelet nyert s ugyanekkor az egyetemi állattani tanszék mellé tanársegédnek választották. 1882-től kezdve 1887. a kolozsvári, majd 1888-tól kezdve a budapesti tudományos egyetemen mint magántanár működött. 1885-86. állami ösztöndijjal a nápolyi zoologiai állomáson dolgozott. 1887. a magyar nemzeti muzeum állattárához segédőrnek nevezték ki. 1891. a magyar tud. akadémia levelező tagjává választotta. Irodalmi munkálkodását 1877. a Kolozsvár környékén tenyésző Rotatoriák tanulmányozásával kezdette meg, s ez időtől kezdve különböző hazai állatcsoportokat és főleg a hazai vizek mikroskopos állatvilágát buvárolta. Dolgozatai hazai és külföldi tudományos folyóiratokban jelentek meg, de egypár önállóan is a kir. m. természettudományi társulat kiadásában. Fontosabb és nagyobb dolgozatai a következők: A magyar állattani irodalom ismertetése 1870-től 1880-ig és 1881-től 1890-ig, 2 köt., a kir. m. termtud. társulat kiadásában, továbbá ugyanitt A magyarországi Cladocerák magánrajza s a Magyarországi Myriopodák magánrajza. Kisebb közleményei a Természetrajzi füzetekben, a magyar tud. Akadémia kiadványaiban, a kolozsvári orvos-természettudományi értesítőben, a Zeitschrift für wiss. Zoologieban, s a Mittheilungen aus der zool. Station zu Neapel jelentek meg. D. egyik irója a Nagy Lexikon állattani részének. Szinnyei J.: Magyar irók életrajza.
(ejtsd: ded), több county az Egyesült-Államokban és pedig Floridában, 8000 km2 területtel, nagyon csekély számu lakossal, Georgiában, 3030 lakossal, Trenton székhellyel; Misszuriban 1290 km2 területtel, 8680 lakossal, Greenfield székhellyel.
a cigány dad (a. m. apa) szónak vokativusa; igy szokták a vén cigányokat szólítani.