v. harf. pénzdarab a Vörös-Tenger melletti Massaua vidékén. Egy D.-ban van 4 divani v. 40 kebir. Egy D. körülbelül 16-20 fillér.
(arab.), a. m. aranyos. - D. a Nilus folyón használt keskeny és hosszu hajó, fedélzettel és hajókamarával.
(zend daháka) a. m. pusztító, romboló. Az Azsi sárkány szóval összekötve fordul elő. - Azsi Daháka a. m. veszedelmes sárkány-kigyó. Valószinüleg a vihar démona volt, ki elhajtva a felhőket, megakadályozta az esőt. Thraetaona villámcsapással megöli a démont és igy jótékony esőt ád a földnek. Ebből a démonból csinált a néprege egy az egész földet igába görnyesztő kegyetlen zsarnokot. A Firduszi által feldolgozott mondában Zohak Biveraszp (a tizezer lovas Zohák) a neve, kinek az ördög csókja által két kigyó nőtt ki a vállaiból. Ezek táplálására mindennap két ember agyvelejére volt szükség. A szörnyü zsarnokság miatt elkeseredett nép Káve nevü bátor kovács vezetése mellett felkel és Feridunt emeli a trónra, ki midőn trónra kerül, legyőzi Zohákot és Szérus isteni szellem parancsára, élve egy sziklába zárja.
l. Dahlak.
1. János Keresztély Claussen, norvég festő, szül. Bergenben 1788., megh. Drezdában 1857. Husz éves korában a kopenhágai akadémiára került. A hollandi mesterek közül különösen Everdingen és Ruysdael hatottak reá, mint ezek, ő is a természet vad, hatalmas oldalát szerette ábrázolni: ebbeli törekvéseiben nem egyszer túlzásig ment. Legsikerültebb képei azok, melyekben hazája tájait merész naturalizmussal, mesterkéletlenül adta vissza, vagy ahol az északi élet örömét, a derült téli napot, vagy a drága nyári napsugárt dicsőítette. Kevésbbé sikerültek olasz vagy német tárgyu tájképei. 1819. a drezdai akadémia tanára lett.
2. D. János Siegwald, német festő, szül. Drezdában 1827., először atyjánál tanult, azután Wegenernél állatfestővé képezte ki magát; különösen a norvég természetet tanulmányozta, járt Párisban meg Londonban is.
3. D. János, norvég festő, szül. Handangerben 1857., először Karlsruheban Gude és Riefstahl, utóbb Düsseldorfban Gebhardt és Sohn vezetése alatt képezte ki magát. Festményei, melyekben a norvég természetet és népéletet olyan kedvesen, tetszetősen tudta ábrázolni, nagyon népszerüek.
4. D. Konrád, norvég költő, szül. Varmboban 1843 jun. 24. 1873 óta bergeni predikátor. Novelláiban a norvég népéletet festi. Ilyenek: Löwen (1874); Finnegutten (1874); Edda Mansika (1875); Ishavsskippern (1878); Glimt (1882); Ly (1885); For Sysne (1886); Ensomme Ealk (1890).
(Dahalak), az arab iróknál Zalegh, nagyobbára lakatlan szigetekből álló szigetcsoport a Vörös-tengerben, Abisszinia közelében, mintegy 1500 lak. A legnagyobb sziget Masszauával szemben D.-el-Kebir. Halászattal, teve-, szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó lakói a nubiai néptörzshöz tartoznak; ma olasz alattvalók. Egykoron, különösen a rómaiak idejében, a szigeteken sűrű és gazdag lakosság élt, mert kezeiben tartotta a gyöngyhalászatot. Itt találták az adulei föliratot.
zoologiai neveknél Dahlbom Gusztáv (l. o.) nevének rövidítése.
Erik Jonson gróf, svéd tábornagy és hadi mérnök, szül. Stockholmban 1625 okt. 10., megh. u. o. 1703 jun. 16. 1646 óta gyorsan emelkedett a legfőbb katonai tisztségekre. 1638. mindazon svéd erősségek felügyeletét reábizták, melyek Pomerániában, Brandenburgban, Mecklenburgban stb. feküdtek. Thorn körül geniális erődítési munkálatot végzett, melyért, valamint a lengyel és a dán háboruban szerzett érdemeiért 1660. alezredesi és nemesi rangot nyert. 1693-ban svéd birodalmi gróf, majd tábornagy, azután Bréma és Verden kormányzója, 1696. pedig Livland főkormányzója lett- A nagy északi háboru kitörése után a szászok ellenében védelmezte Rigát, de midőn 1702. a megfontolatlan XII. Károly király az ő terve ellenére benyomult Lengyelországba, a közügyektől visszavonult. A svéd várépítészet javítása körüli érdemeiért a svéd Vauban névvel tisztelték meg. Műve: Suecia antiqa et hodierna (Stockholm 1700, 2 köt.) csak réznyomatból áll szöveg nélkül.
András Gusztáv, svéd entomologus, szül. Kelet-Gotland Forassa községében 1806 márc. 3., megh. Lundban 1859 máj. 3. Entomologiai tanulmányait 1829. kezdte Lundban s itt 1830. docens s az egyetem természetrajzi muzeumának őre lett, mig 1843-ban ugyanitt a természetrajzi muzeum intendánsává nevezték ki. Főmunkája: Hymenoptera europea, precipue borealia (Lund 1843-45, 1 köt. és Berlin 1854, 2-ik kötet).
1. város Lipcse szászországi ker. kapitányságban, 7 km.-nyire a porosz határtól, (1890) 2976 lak., vasöntővel, szivar-, sör- és szeszgyártással. 1750. Bünau gróf által épített kastéllyal, amelyben N. Frigyes a hubertsburgi békét irta alá. - 2. D. a porosz rajnai tartományban, l. Rheindahlen.