v. Dairo, a török elnevezése bizonyos kézi dobnak, mely nagyon hasonló a nálunk is ismeretes tamburinhoz, v. a bászk-tartományban divó pergő dobhoz. Nyilván leszármazottja a régi zsidóknál használt adufenek.
a khedive tulajdonában levő birtokokat jelenti, melyek többször kölcsönök biztosítására leköttettek.
a papi fejedelem elnevezése Japánban. Régebben különösen a jezsuiták és a holland kereskedők illették ezzel a cimmel a Mikadót, de az 1868 óta nincs használatban.
nagyszámu, hatalmas és vad maláj-nép Borneoben; maga-magát Olo-Nagadsunak hivja; feloszlik Biadsu, Ot-Danom és D.-Paré törzsekre. Testi sajátságaik általában olyanok, mint a malájokéi; nyelvök is rokon a malájokével (grammatikájokat megirta Gabelentz, Lipcse 1852). A férfiak többnyire csak egy átvető ruhadarabot, az asszonyok rövid ruhát, a nap és az eső ellen nagy, tarka kalapot viselnek, karjaikon és lábaikon pedig fa-, elefántcsont- és érckarikákat. Lakásaik cölöpükön nyugosznak; ezek Borneo belsejében kicsinyek s 2-3 család lakik egyben, D-en azonban 10 m. hosszuak s 50 család is lakik egyben. A ház fele gyülésterem, a többi része apró fülkékre van osztva a családok részére. A lakások falvakban csoportosulnak. Minden faluban van egy községháza, amely a többinél magasabb s prédára esett koponyákkal van diszítve: benne a nőtlen fiatal emberek szoktak hálni. A D.-ok egynejüek. A feleséget vásárolják vagy szolgálattétellel szerzik. A férj jól bánik feleségével, de ez köteles sokat dolgozni, ruhát készíteni, a földet megmunkálni. Főképen rizst termesztenek s ez a főeledelük, hust csak ünnepélyes alkalmakkor esznek. A férfiak vasat bányásznak s abból kitünő fegyvereket készítenek. Harciasak, de nem nagyon vitézek; háboruban páncélt viselnek bőrből, fahéjból vagy zsinórfonatból, ezenkivül kardot, kampós gerelyt s fuvó nyilpuskát mérgezett nyilakkal. Háboruskodásuk célja a fej-zsákmányolás, amit ravaszul végeznek. Az ugynevezett tengeri D.-ok tengeri rablók, akik mielőtt az angolok őket megzabolázták, rémei voltak a K.-ázsiai vizeknek. Az egyes törzsek egymástól függetlenek, mindegyiknek van külön főnöke, akinek méltósága egyik törzsnél örökölhető, másiknál esetről-esetre választás alá esik. A főnökök hatalma azonban meglehetősen korlátolva van a népgyülések által. A halottakat régebben elégették, most eltemetik. Az elhaltnak emberáldozatot hoznak. A D.-ok tisztelik az elhaltak szellemét s áldozatul ételeket és állatokat visznek nekik. Némelyek a csillagokat is imádják. Nagyon kedvelik az ócska, festett porcellánvázákat (Gadji blanga, Tapayan). Nagy szerepet játszanak a Baliánok, asszonyok, akik egy személyben énekesnők, táncosnők, jósnők, bábaasszonyok és orvosnők stb. V. ö. Buddingh. Neerlands-Oost-Indië-Reizen (Rotterd. 1859-61); Perelaer, Etnografische beschrijving der Dajaks (Zalt-Bommel 1870); Bak, Reis in Oost- en Zuid-Borneo in 1879 en 1880 (Haag 1881); Tromp S. W., Bijdragen tot de taal-landen volkenkunde van Nederlandsh Indié (1890); Klein A. R., Die bildenden Künste bei den Dayaks auf Borneo (Bécs 1890).
(Diyarmir, Nanga-Parbat) a Transz-Himalaja Ny-i részében levő 8115 m. magas hegycsucs a Brit-indiai birodalom ÉNy-i szögletében, az Indus folyó balpartján. A meredek kopár sziklákból álló hegycsucson aránylag kevés a glecser, az É-i felén, Tarching falu közelében az Astor völgybe benyuló glecserének vége a falutól 2865 m. magasban van, ez valószinüleg a legalacsonyabban lenyuló glecser a Himalajában.
török szó, jelentése dajka, gyermekgondozó. Daji katun v. kadin, dajkaasszony. E névvel nevezték Szulejmán szultán nevelőanyját és négy márványoszlopon nyugvó siremléket emeltek neki a szultán dsámija közelében.
János, l. Keserűi Dajka János.
oly nőszemély, ki bérért elszegődik, hogy emlőjén másnak a gyermekét táplálja. Mindazon esetekben, melyekben az anya sulyos és alapos oknál fogva, akadályozva van saját gyermekét táplálni, az anyatej leghivatottabb pótszere a dajka teje. A D.-nak teljesen egészségesnek, ép testünek és a szoptatásra alkalmasnak kell lenni. Különösen a gümőkór, görvélykór és bujakór azok a betegségek, melyeknek gyanuja miatt is alkalmatlanná válik a D. s jó D.-nak szépen fejlődött dús visszérerezetet mutató emlői és jól kifejlett bimbói vannak. Kora 20-30 év közt a legjobb; azok a D.-k előnyösebbek, kik már egy izben szoptattak. Saját gyermekének kora a szoptatandóéval egyezzék. Étrendje változatos legyen, legjobb, ha előbb megszokott kosztjánál megmarad. Bor v. sör mértékletes élvezete meg van engedve, de nem szükséges. Havi bajának jelentkezése még nem teszi a szoptatás folytatására alkalmatlanná, de a terhesség a szoptatás kárára van. Nagy városokban ma már külön dajkaszerző-intézetek vannak. Budapesten a fehér keresztegyesület intézete e célból alakult. - Dajkaság, intézmény, mely arra való, hogy az anya v. szüle saját gyermekét kikötött bérért másnak adja át felnevelés céljából. A dajkaságba adás ma már óriási módon el van terjedve; különösen a nagyvárosokban született törvénytelen gyermekek legnagyobb része dajkaságba kerül. Budapest főváros környékén sok község lakosságának virágzó kenyérkeresete a dajkaság. Sajnos, hogy a nevelő szülék igen lelketlenül felelnek meg elvállalt kötelességüknek. A magas bér dacára a gyermekek legnagyobb része hanyag, gyakran bűnös, többnyire legalább is elégtelen gondozás következtében elpusztul. Óriási azon veszteség, amit társadalmunk az angyalcsinálók (l. o.) bűnös üzelmei miatt szenved. Bár hazánkban a jól megalkotott 1876-iki közegészségügyi törvény különösen XIV. törvénycikkének 24, 25, 140. és 145. §§-ai közigazgatásilag eléggé intézkednek a dajkaságba fogadott gyermekek sorsáról, s bár Budapest fő- és székváros területén és Pest vármegyében, hol a kérdés legégetőbb, külön szabályrendeletek (l. Szabályrendelet Budapest főváros területén szoptatásra és dajkálásra elhelyezett csecsemőkről és kisdedekről. Utasítás a csecsemők és kisdedek gondozására és táplálására. 930/1890 k. j. sz.) hivatva volnának a bajon segíteni, a dajkaságba adott gyermekek sorsa mindaddig nem lesz biztosítva, mig az országos lelencház életbe nem lesz léptetve. Csakis az egész országra terjedő (amint az Franciaországban, Alsó-Ausztriában, Csehországban stb. már huzamosabb idő óta életbe van léptetve) rendezésével a lelencügynek remélhetünk áldásos működést, egyelőre a társadalomnak e téren kifejtett humanisztikus intézményei elégtelenek. A fővárosi bölcsőde (l. o.) nagyon áldásos intézmény, de aránylag mégis csak kevés gyermeket ment meg az enyészettől; inkább a szegény szüléknek a gondjain segít, az eltévedt nők gyermekei mégis csak falusi dajkaságban pusztulnak el. Az ijesztő gyermekhalandóság egyik oka a falusi dajkaság minden felügyelet nélküli intézményeiben leli magyarázatát.
az a sajátságos nyelv, melyen a dajkák beszélnek a kisded gyermekekkel, s melynek szavai többnyire egyszerüsített, de párosan ejtett (ikerített) szótagokból állnak, p. papi, a. m. étel, zsizsi a. m. tüz, güngi a. m. ing, üng stb. Apróbb gyüjtemények «gyermekszók» cime alatt a M. Nyelvőrben III. 187, 475. V. 37. VI. 284.
l. Dajka.