(növ.), Melius szerint a Peucedanum Tourn. (erdei vad, kemény, kénköves gyökér, kocsord) többnyári ernyős kóró; nagyon ritkán egynyári, sőt cserje vagy fa is lehet, mintegy 100 (hazánkban 14) fajjal mind a két világrész északi részén, sőt Afrika trópusi és déli, valamint az Andes tropikus vidékein is. Némelyek a petrezselymet, kaprot és paszternákot is a Peucedanum génuszhoz vonják. Levele egyszer-háromszor szárnyas-hasábu; virágernyője nagy, soksugaru, gallérja és gallérkája többnyire soklevelü; gyümölcse lapított elliptikus, tojásdad vagy kerekded. A P. officinale L. (kénköves gyökér) Közép- és Déli Európában, hazánk szikes rétjein terem; levele 5-ször hármasan összetett, levélkéje szálas, virága sárga; gyökere kénkő szagu, csipős keserü izü, officinalis volt; ma az állatorvosok gyógyítanak vele. Bánságban a P. longifolium W. et Kit., még keskenyebb levelü testvérfaja helyettesíti. A P. Oreoselinum L. vagyis bérc-zeller, hegyi petrezselyem, Európa hegyes-dombos vidékein, hazánkban is gyakori. Füszeres illatu gyökere a füvével meg a magvával együtt szintén officinalis, néhol ma is használják. Magva narancshajizü, téája citromhéjszagu. A P. Cervaria L. (gimkömény, emreke, Cervaria Riv.), hegyeken szintén gyakori, a szarvas szereti, gyökere füszeres, kénkőszagu, szintén officinalis volt.
a feldarabolt disznó hátgerince a nyaktól kezdve a farcsikig.
(növ.), az Amaranthus retroflexus L., néhol a mercurialis annua L., l. Paréj.
(növ.), l. Porcsin.
(növ.), l. Kunrépa.
(növ.), Barra szerint a. m. Hyoseris L., a nyelves fészkesek génusza 4 fajjal a mediterrán vidéken s Európa középtájain. Hazánk mediterrán vidékéről 2 fajt említenek.
l. Serte.
kisközség Borsod vármegye szendrői j.-ban, (1891) 1183 magyar lak. Határában kőszénbánya van, mely (1890) 141899 q. kőszenet termelt; a munkások száma 60.
a lónál a mélyen fekvő kis szem, minő a disznónak van; flegmatikus, tunya vérmérsékletre vall, és csunya.
l. Tor.