azelőtt falu Alsó-Ausztriában; 1890 óta Bécshez tartozik és Hernalsszal meg Neuwaldeggel együtt annak XVII. kerülete (1890) 3370 lak. Természeti szépségénél fogva a bécsiek egyik kedvelt nyári tartózkodási helye. A tőszomszédságában levő, gyönyörü villákkal ékesített Neuwaldeggben (1890. 358 lak.) van a Lacy gróftól nagy költséggel 1766-96. alkotott, 363 ha.-nyi park és abban egy szép kastély; mindkettő jelenleg a Schwarzenberg hercegi család tulajdona.
község Feldkirch vorarlbergi kerületi kapitányságban, 432 méter magasban, a Boden-tó közelében, a D-i Ach és vasut mellett (1890) 4576 lak., gépgyártással, vas- és rézöntéssel és pamutfonó gyárakkal. Gyáriparának fő mozgató ereje a D-i Ach, amely ellen a várost nagy töltésekkel védik.
járási székhely Solothurn svájci kantonban, a Birs és vasut mellett (1888) 1249 lak. Két községből áll, D. és Dornach-Bruggból. Az előbbinek templomában van a hires francia matematikusnak, Maupertuisnak (megh. 1759) siremléke. Közelében van Birseck kastély szép parkkal. 1499 jul. 22. itt 6000 svájci a sváb szövetség 15000 főbő1 álló hadseregét megverte és ezzel a svájciak szabadságát biztosította.
József, botanikus, szül. Győrött 1808 nov. 2., megh. Pesten 1873 okt. 9. 1824-27. a Kochmeister féle orvosságtárban gyakornokoskodott, azután több évet segédképen Pesten és Pozsonyban töltött. 1831-32. a bécsi egyetemen a természettudományokat, nevezetesen a kémiát és leiró növénytant tanulmányozta. 1836-1840. Pozsonyban gyógyszertár tulajdonosa, 1840. a m. kir. helytartó-tanács egészségügyi osztályában nyert alkalmazást, 1848. b. Eötvös a kultuszminiszteriumba hitta. A szabadságharc lezajlása után D. a magánéletbe vonult, csupán kedves tudományának élt. Több alapos növénytani cikket irt bel- és külföldi folyóiratok számára s neve mindinkább ismeretes lett. Tervbe vette kartársaival a hazai flóra megirását, de a főbb erők elhalálozván vagy visszavonulván, a munka hajótörést szenvedett, mire D. mint beteges ember, apróbb monografiai munkák irására szorítkozott. 1853. a szarvasi gimnázium tanárának választotta, hol ismereteinek didaktikai uton való értékesítésén kivül a tudományos kutatást is folytatta. 1858. a m. t. akadémia levelező tagja lett, s ezután cikkeit az Akadémia Értesítőjében közölte. 1860. a pesti ev. gimnázium választá tanárának s haláláig itt működött. Dorner előharcosa volt hazánkban a növények anatómiájának és fiziologiájának, s fáradhatatlan munkás volt haláláig. Nevezetesebb munkái: Banat in topographisch-naturhistorischer Beziehung (Pozsony 1839); Das Ganze d. Essigfabrikation, theoretisch u. praktisch abgehandelt (Pest 1841); Der vollständige Betrieb der Branntweinbrennerei (u. o. 1843. ); Buda vidékének s illetőleg egész Magyarországnak égaljviszonyai (Term. tud. társ. évk. II., 1851); Rajzok a növények életéből: I. Növényvilág és az ember; II. Növénysejt (Uj m. muzeum 1853); Die Traubenkrankheit nach den neuesten Erfahrungen u. Ergebnissen (Pest 1859); A természettudományok studiumáról (1854); A fanerogamok termékenyítése és az embrio képződése (1855); A cukorról és keményítőről (1859); Szarvas vidéke és a magyar alföld (1860; ezek a szarvasi gimnázium programmjában). A górcső történelmének és alkalmazásának vázlata (M. Akad. Értesítő 1860); Budapest tölgyei (u. o. 1864); Pestmegye viránya, összehasonlítva Alsó-Ausztria virányával (a pesti ev. gimn. programmjában 1862); Az állattan elemei I-II. r. (Pest 1862), III. r. (1864); A növénytan elemei, gimnázium és ipartanoda alsóbb osztályai számára (Pest 1864); Ásványtan elemei, és Ásványtan felsőbb tanodák számára (u. o.). Több kritikai cikket és ismertetést közölt a Magyar Tanügyben meg a Pester Lloydban.
1. Ágoston János, német prot. teologus, szül. Schiltachban 1846 máj. 13. 1890 óta königsbergai tanár. Munkái: De Baconis philosophia (Berlin 1867); Augustinus, sein theol. System und seine religionsphilos. Anschauung (u. o. 1873); Über die Principien der Kantischen Ethik (Halle 1875); Das menschliche Erkennen, Grundlinien der Erkenntnisstheorie und Metaphysik (Berlin 1887).
2. D. Izsák Ágost, német protestáns teologus és hittanár, szül. Württembergben, Neuhausenben 1809 jun. 20., megh. Wiesbadenben 1884 jul. 8. A tübingai egyetemen bölcsészetet és teologiát tanult s 1837. ugyanitt rendkivüli teologiai tanár lett. Kollégája, a nagyhirü Strauss Dávid Frigyes, 1835. kiadván Jézus élete c. munkáját, D. azzal teljesen ellenkező irányban, az evangeliumi Krisztus történeti voltát bizonyítgatva, kiadta 1839-ben Entwicklungsgeschichte der Lehre von der Person Christi etc. c. több kiadásban is megjelent művét. 1839-43-ig kieli, 1843-47-ig königsbergai, 1847-53-ig bonni, majd 1853-tól 1862-ig göttingai s végre ezen évtől haláláig berni teologiai tanár volt. Ez utóbbi helyen egyszersmind főegyháztanácsosi állásra is emeltetett s ezen minőségében hatalmas befolyást gyakorolt Poroszország evangélikus egyházának benső fejlődésére. Fentebb említett művén kivül irta: Geschichte der Protestantischen Theologie (München 1867); System der christlichen Glaubenslehre (Berlin 1879-80); System der christlichen Sittenlehre (Berlin 1885) stb. D. alapította és adta ki Liebnerrel együtt a Jahrbücher für deutsche Theologie cimü negyedéves szemlét (Gótha 1856-78).
3. D. János Jakab, német tájképfestő, született Münchenben 1775 jul. 7., megh. u. o. 1862 dec. 14. Klasszikus studiumokkal foglalkozott s ebben hathatósan támogatta Miksa József választófejedelem. Munkáinak nagyobb része a müncheni uj pinakothekában, a schleissheimi képtárban s a regensburgi Thurn-Taxis-féle gyüjteményben látható, főképen a bajor felföldről vett tárgyakkal.
Heuff: (növ., a sás algénusza; a hazánk DK-i havasain is termő C. Pyrenaica Wahlenb. fajra alapítva, l. Sás.
város Schwarzwald württembergi kerületben, 9 km.-nyire Sulztól (1890) 1608 lak., vasércbányákkal és ásványvizforrással.
(ejtsd: dornök), Sutherland skót grófság székhelye, 61 km.-nyire Invernesstől, a szárazföldbe mélyen benyuló D. Firthnél, amelynek 24 km. széles bejáratát a Tarbet-Ness nevü világító torony jelöli meg, (1891) 514, mint község 2765 gael lak.
a mai román gyalog katonaságnak neve. A dorobánc kölcsönszó a magyar darabontból s többes számban járja csak (dorobantibreve).
1. kisközség Esztergom vmegye esztergomi j.-ban, (1891) 1363 német és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. D. mellett a Henrik-magaslat alatt van az esztergomi főkáptalan tulajdonát képező (Drasche-féle) kőszénbánya- és téglagyár-társulat által bérelt barnaszénbánya, (bányaterülete 158 ha.) 2,4 km. szállítópályával s 150 munkással, kiknek részére külön munkásházak vannak; évi termelése (1892 386000 q. barnaszén (1883. 120170 q.); ugyanitt van az említett társulat bányagondnoksága, melynek hatásköre a dorogi, tokodi, szarkási és annavölgyi telepekre terjed ki. - 2. Hajdu D., nagyközség, Hajdu vmegye balmazujvárosi j.-ban (1891) 1673 ha.-ral és 8720 magyar lak., takarékpénztár, vasuti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár. - 3. Kis-D., kisközség Tolna vmegye völgységi j.-ban, (1891) 1168 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 4. Nagy-D., nagyközség Tolna vmegye dunaföldvári j.-ban, (1891) 2884 magyar lak., van vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára, dohánytermelése.