Dsagatai

l. Csagatai.

Dsagga

Német-K.-Afrika egy része 1000-1800 m. magasban, a Kilima Ndsaro lejtőin; több néger királyságra oszlik: a Pangani felé folyó patakok mentén igen termékeny. 1848. Rebmann fedezte föl. 1885. került német fenhatóság alá; a németek azonban többször 1891. és 1892. voltak kénytelenek birtokáért fegyvert fogni.

Dsaggera-pálma

(növ.), l. Borpálma.

Dsahnavi

mellékfolyója a Gangesznek.

Dsaina

az első vagy második században Kr. u. keletkezett ind vallásfelekezet. Első prófétája bizonyos Parsvanátha volt, ennek tanítványa Vardhamana Dsnataputra v. a nép nyelvén Nataputta, közönségesen Mahavira (nagy ember), egész Indiában elterjesztette ezt a buddhizmus tanaiból alakított vallást. Lényegében alig különbözött a Buddhától vallott vallásos és erkölcsi nézetektől s innen magyarázható az az elkeseredett gyülölet, mellyel róla a buddhista irók, mint eretnekségről szólanak. Annak előtte Dekhan és Hindosztán több tartományában el volt terjedve, de jelenleg a sivaiták részéről való heves üldöztetés miatt alig négy öt millióra olvadt le a D.-k száma. Két főfelekezetre oszlanak a D. vallás követi az egyiket Digámbara (szó szerint levegőruhás, azaz meztelen), a másikat Svetámbara-nak (a. m. fehérruhás) nevezik. A digambarákhoz tartozók otthon egy derékra kötött kendőfélét kivéve meztelenül ebédelnek, de azért az utcán ők is felöltözve járnak tarka öltönyökben.

Bálványszobraik többnyire minden ruha nélküliek. A Svetambarak, mint nevükből is látszi, fehér ruhát viselnek. Bölcseleti fölfogásuk az, hogy a létező dolgok két osztályba sorozandók. A dsiva tulajdonképeni értelem szerint élő az eszes, a lélek és adsiva szó szerint élettelen, az anyagi érzéki dolgo. Dsiva (a lélek) alapjában mindig tökéletes ugyan, de azért az «adsiva» felé irányzott emberi cselekedetekkel le van bilincselve. Mulaszthatatlan kötelessége tehát a jóknak kiszabadulni az anyagi rabságból. Erre vezető ut a vallási szabályok szigoru megtartása. Egészen tulságig viszik az élőlény megölésére vonatkozó tilalmat, nemcsak a hus élvezetétől tartózkodnak, hanem ami több, beteg állatok részére kórházakat építenek. Főünnepük a 24 szent tiszteletének van szentelve. Hosszas ájtatoskodás után, aki tökéletesen megszabadul a földi anyagiaságtól, az dsina a. m. győző lesz (innen származik a D. elnevezés) s mint tirthankara szent a legmagasabb helyet tölti be. Igen gazdag, de csak ujabb időben ismeretett irodalma van a D. vallásnak. Sok mű tamil nyelven van irva, de vannak D.-prakrit nyelvü könyveik is. Legnagyobb ismerője a D.-irodalomnak a hires német Szánszkrit nyelvész Weber.

Dsaintia

(angolul: Jaintia, Jyntia v. Jayanta), Asszam K.-indiai tartományban az é. sz. 24°55' és 26°7', meg a k. h. 91°53' és 92°48' közt fekvő hegyes vidék, amely 1835-ig független volt; mive azonban ez évben fejedelme 3 angol alattvalót megöletett, az angolok függetlenségétől megfozstották és későbben Asszamban beolvasztották.

Dsaipur

(angolul: Jaipur, Jyepoor v. Jeypore) 1. nagy radsput fejedelemség Hisszar, Alvar, Bartpur, Keraoli, Kota, Tonk, Bundi, Adsmir, Kisengar, Marvar és Bikanir közt K.-India ÉNy-i részében, 37 464 km2 területtel, (1891) 2 828 023 lak. Nagyobbára sik föld, amelyen K-ről ÉK-felé kisebb magaslatok vonulnak el és amely a Marusztalának, a nagy indiai sivatagnak folytatása. Ny-i részét, egészen futó homok fedi. A Banganga és a Dsumna medencéjéhez tartozó Csambal mellékvizei mentén a föld termékeny; gabonán kivül dohányt, pamutot és mákot is terem. A tél gyakran nagyon hüvös és a hőmérő reggelenként 0 fokon áll; nyáron ellenben, midőn a meleg szelek (hot winds) fúnak, forró (a hőmérő több órán át 35-40 °-ot mutat); az esős évszak juniustól szeptember végéig tart. A lakosság radsputokból, dsatokból és minákból áll; az utóbbiak az őslakosok, a dsatok a földmívelők, a radsputok pedig, akik a Kacsvaha törzshöz tartoznak, az uralkodó osztály. A fejedelemség évi bevétele (1891) 6,5, a kiadása közel 5 millió rupia. A katonaság 3578 lovasból, 10 000 gyalogosból és 716 tüzérből áll. 2. az ugyanily nevü radsput fejedelemség fővárosa 250 km.-nyire Delhitől, a Banasz egy kis mellékvizénél (1891) 158 890 hindu és mohammedánus lak. É-on és K-en halmoktól, D-en és Ny-on homoktól környékezett várost falak és erődök védik; belsejében széles, sok helyen palotaszerü épületekkel szegélyezett széles utcákból és kertekből áll. A széles főutcák arkádjai alatt vannak a kereskedések és mesterembereknek boltjai. A majdnem kizárólag kőből, gyakran pedig márványból épített házak India egyik legszebb városává teszik. A radsa palotája a város legnagyobb épülete. A várostól É-ra, a Kalikhoz szük völgyében láthatók Amber romjai. D.-t 1728. II. Dsai-Szing uralma alatt kezdék építeni. A század elején került a fejedelemséggel együtt angol hűbéruralom alá. II. Dsai építette a csillagvizsgálóját. Potier ezredesnek itt sikerült megszereznie a vedák első teljes gyüjteményét, amelyet 1789. a British muzeumnak ajándékozott. V. ö. V. ö. Rousselet: L'Inde des Rajahs 265 lap.

Dsaiszalmir

(angolul: Jeysulmere), benszülött fejedelemség K-Indiában, Radsputana legnyugatibb része, 42 597 km2 területtel, (1891) 115 436 hindu, mohammedánus és dsain lak. D. nagyobbára kopár, homokos és terméketlen sikság, amelyen számos homokbucka vonul végig; ezek közt jó legelőket találni. Esős időben sok rajta a sós vizü tó. Az ugyanily nevü főváros az é. sz. 26°55' és a k. h. 70°57' alatt fekszik. 1156. Daiszal alapította; jelenleg a fejedelem székhelye 11 000 lak.

Dsajadeva

ind lirikus. A XVII. sz. közepe felé élhetett és valószinüleg Bengaliából származott. Műve a Gitagovinda (Krisna-éneke) cimet viselő szerelmi dráma, melyben Krisna istennek szerelmi viszonyát Radhá nevü pásztornővel a keleti képzelet meleg tulcsapongó érzékiségével festi. Hozzáfogható lirai mű alig van az ó-ind költészetben. Mint a héber énekek énekét ugy a Gitagovindát is ujabb magyarázói vallásbölcseleti szempontból értelmezik. Eredetiben először Lassen adta ki latin fordítással (Bonn 1836). Németre Rückert fordította a Zeitschrift für Kunde des Morgenlandes első kötetében. Angolul Arnold The indian song of song (London 1876), görögül Galanosz (Athén 1848) adták ki.

Dsalalpur

város Raval-Pindi birt-indiai tartományban a Pendsabban, 40 km.-nyire Dselamtól, a Dselam jobb partján, 13 000 lak. D. a régi Bucephala.


Kezdőlap

˙