Dsebel

(arab) a. m. hegy, a földrajzi nevekben gyakori. Gibraltar ez eredeti arab névből D. Tárik van összerántva.

Dsedda

város török Arábiában, l. Dsidda.

Dsedid

(arab, nőn. dsedide) a. m. uj, keleti helynevekben igen gyakran fordul elő; a törökben ugyanily alkalmazással a jeni szó felel meg neki, p. Jeni-Sehr stb.

Dsehangír

l. Dsihangir.

Dsehennem

(arab kölcsönszó ebből: Géhinnóm, Gehenna), a pokol közönséges neve a mohammedánoknál.

Dsehol

(Dzihol), l. Sehol.

Dselál eddin Rúmi

a persa misztikus költők legkitünőbbje, szül. Balkhban 1207., megh. Koniában 1273. Atyja, Beháuddin, jeles jogtudós volt, ki egyik politikai beszédével magára haragítván a királyt, kénytelen volt Balkhot elhagyni. A menekültek, az atya és fiu Nisapurban találkoztak a nagy szufi szenttel, Feriduddin Attár-ral. Attárnak ugy megtetszett a fiatal Rumi, hogy azt Aszrárnámehjével (titkok könyve) megajándékozva, megjövendölte atyjának, hogy eljön majd az idő, mikor ez a gyermek ujra fölélesztendi az isteni szerelem és a vallásosság tüzét. Sok ide-oda csatangolás után végre a kis-ázsiai Koniában találtak menhelyet. Az öreg jogtudós, Beháuddin, 1234-ig itt élt. Halála után követte őt tanszékén fia, D. Koniától nyerte a Rumi nevet is. D. alapította a meuvelik dervis rendjét. Ő vitte be a zenét és szentesítette a szufiknál már előbb szokásban volt vallásos táncot. A divánjában összegyüjtött lirai költeményei valódi gyöngyei a persa költészetnek Mesznevi cim alatt kiadott vallásos verses beszélyei, melyek egyes hitbölcseleti igazságokat bizonyítanak, rendkivüli tiszteletnek tárgyai keleten. Tagadhatatlanul nagy költői tehetség műve ez a negyvenezer verssorból álló költemény, de azért sok olyan van benne, ami európai szempontból nézve a a dolgot, nem épen épületes olvasmány. Az eredeti szöveg keleten több kiadást ért. Van három kőnyomatu kiadása Bombayből (1847-1850-1851) Tebriz- és Teheránban is kiadták. Legjobb kiadása párhuzamos török verses fordítással hat nagy folio kötetben Bulákban jelent meg 1835. és ujabban 1852. Említést érdemel még az 1872. konstantinápolyi kiadás 7 kötetben. Németre kivonatosan Rosen fordított belőle: Mesnewi oder Doppelverse (Lipcse 1849); angolra Redhouse (1881) és Whinfield (1887) szintén csak részben fordították le a Mesznevit.

Dselam

(ang., Jhelum, szankszkritul: Vitaszta), a görögk Hydaspés-e, 790 km. hosszu folyó K.-India ÉNy-i részében, a legnyugatibb az Indus négy nagy mellékfolyója közül. Több forrásból keletkezik Iszlamabadnál, amelyek közül a Lidar, a fő forráspatak Kászmirban, a Gvasbari csucson ered; átfolyik a Valar tavon és Baramulanál sellőket meg vizeséseket alkot s azután letér a Pendsabra. Dny-i és azután D-i irányu folyás után az é. sz. 31°10' alatt a Csinabbal egyesül. Kázsmirban Bihatnak v. Vihatnak nevezik.

Dselamath

török helység, l. Dsulamerg.

Dsem

(El-), falu Tunisz K-i részében a Kairuan-tótól DK-re mintegy 1000 lak., a D. az antik Thysdrus vagyis Thysdritana kolónia helyén áll; a számos római épületmaradványok közül a legjelentékenyebb a még nagyjából máig is fennálló négyszögletü cirkusz, négy egymás fölé helyezett oszlopsorral; hossza 149, szélessége 124, magassága 30 m. lehetett; szépségre ésnagyságra nézve megközelíthette a római kolosszeumot.


Kezdőlap

˙