(arab), fejadó, türelemadó, melyet a Korán értelmében a kinyilatkoztatott valláskönyvvel biró felekezetek híveinek (ahl l-kitáb), tehát különösen keresztényeknek és zsidóknak annak fejében kell fizetni, hogy a mohammedán államban biztonságban élhetnek; pogányok e kedvezménnyel nem birnak, őket semmi szin alatt nem türi meg a mohammedán állam.
négertörzs, l. Dinka.
(angolul: Joudpore), fővárosa a Marvar radsput államnak 175 km.-nyire Adsmirtól, a Luni egyik mellékvizénél (1891) 61 849 lak., élénk kereskedéssel. Az amfitátrumszerüen épült, magas házakból álló város legjelentékenyebb épülete a maharadsa nagy és pompás palotája. A városban sok a mesterséges tó, amelyeket szép kertek környékeznek. A város falain kivül van a falakkal környékezett Mahamandil nevü külváros, a marvarik szent helye. 8 km.-nyire találhatók Mandorénak, az állam régibb fővárosának romjai.
(El-) v. Dsauf a. m. hegyektől körülfogott völgykatlan. Arábiában több vidéket neveznek e néven. A jelentékenyebbek közül az egyik Jemen DK-i határában, Szanától K-re van; a du-husszein nevü hatalmas törzs lakja; számos benne a himiarit régiség. A másik, a tulajdonképeni D., a Szerhan vádi DK-i végében, a Nedsd és Hauran közt terül el; hossza mintegy 100 km., szélessége 15-20 km. több kisebb-nagyobb, meglehetősen termékeny ozáisból áll; főhelye D.-Amer szép kertekkel és datolya-ültetvényekkel. Benne és a tőle 20 km.-nyi távolságban fekvő Szekakában mintegy 32-34 000 lélek lakik.
Fezzántól É-ra fekvő és vele politikailag egyesített oázis-csoport a Szaharában. Területe 2000 km2, amelyből kb. 100 km2 termékeny; itt a föld gabonát, datolyát és zöldséget terem. Lakói (6000) arabok és berberek. Fővárosa: Szokna.
helyesebben Jogin, önkinzó aszkéta, a szó etimológiája szerint a magát leigázó. Kolduló barát-féle ind felekezet, mely a «joga» szabályait követve teljes uralmad vél elérhetni az emberi test fölött. Alig van módja az önsanyargatásnak, melyet egy igazi jogin meg ne kisérelne. Csak gyümölcsfélékkel és gyökerekkel táplálkozva szabad ég alatt, az időjárás minden viszontagságának kitéve, tartózkodnak. Olykor napsütötte helyen láncokkal a fákra akasztják magokat és félig megvakulva a fénytől nyomorognak. Sokan derékig a földbe ásatják magokat s egy helyben állva kiteszik végtagjaikat a rothadásnak. A «brahmanizmusból századokkal ezelőtt kifejlődött már ez a tulzó aszkétizmus, mely az irodalomban is nagy tért foglal el.
(ang. Johore), 1885 óta angolok protektoratusa alatt álló maláji állam Malakka félsziget D-i végében Pahang fejedelemségtől D-re Monts szerint (1876) 115 000 lak. A szultán mostani székhelye Lingga. A régi székváros, D. messzebb van a tengertől. 1512. Mohammed sah alapította; egykoron nagyobb volt a jelentősége, ma csak néhány száz maláji kunyhóból áll.
németalföldi hűbérállam Jáva sziget déli partján; a tenger, Bagelen és Kadu residencyk és Szurakarta hűbérállam közt 3089 km2 területtel és (1891) 785 473 lak., akik közt 2097 európai és 4417 khinai. Földje nagyobbára halmos és termékeny; főkép indigó, kávé, cukornád és dohány kulturnövényeket terem. D. a XVIII. sz. közepéig a Mataram nevü hatalmas középjávai birodalomnak volt része. 1755. a németalföldi kelet-indiai társaság két részre osztotta 1812. az angolok mindkettőből egy-egy részt elfoglaltak; 1825-30 pedig a németalföldi kormány D. szultánságtól Bagelen és Banjumasz residencyket választotta el. A szultán, aki mellett állandóan egy hollandi rezidens székel, D.-ban lakik. E város kies vidéken, 25 km.-nyire van a D.-i parttól (1891) 57 545 lak. Közelében a régi uralkodók építményeinek hatalmas romjai láthatók. Szamaranggal az É-i part kikötőjével vasut köti össze.
(Dsaulan), a Jordántól K-re, a Jarmuki Nahr-el-Allan és a Hermon közt fekvő vulkáni vidék. É-i része csupa legelő és csak D-i részén laknak földmivelők. D. a régi Gaulanitis.
folyó, l. Niger.