Duresszi

törökországi város, l. Durazzo.

Duret

(ejtsd: düré), 1. Francique, francia szobrász, szül. Párisban 1804., megh. u. o. 1865., Bosio és Guérin tanítványa, szakított a klasszicizmussal és tárgyait az olasz nép életéből merítette. 1833. alkotta Tarantellát táncoló nápolyi halászát (Páris, Louvre), 1836. az Improvizátor-t, ezt a két jellemző, elegáns, élénk mimikáju, pompásan kidolgozott alakot. A versailles-i muzeum számára elkészítette Moliére, Dunois, Richelieu és Chateaubriand szobrait, a St. Madeleine-templom számára Krisztus és szt. Gábor alakjait, a márvány-Viktóriákat a Louvre «sept cheminée»-termében; utolsó műve Rachel, a hires tragika szobra, Phaedra szerepében. D. az École des beaux-arts tanára volt.

2. D. Tivadar, francia publicista és utazó, szül. Saintes-ben 1838 jan. 19. Eleintén mint hirlapiró működött, az 1870-71. ostrom idején Páris egyik kerületében maire volt, azután nagy utat tett Ázsia- és Afrikában. Művei: Voyage en Aise. (1874); Les peintres français (1867); Les peintres impressionnistes (1878); Histoire de France de 1870 á 1873. (Páris 1893. 2 köt. 2. kiad.).

Durfey

(D'Urfey, ejtsd: dörfi) Tamás, francia származásu angol költő, szül. Exeterben 1628., megh. 1723 febr. 16. Jogot tanult de azután teljesen a szépirodalom müvelésére adta magát. 32 szindarabot irt, minők p. The siege of Memphis (1672); Madme Fickle (1677); The plotting sisters (1691) stb., melyekkel nagy sikert aratott, de amelyek sikamlós tartalmuk miatt nem sokáig maradtak fenn a szinpadon, noha eredetiség és finomság is van bennök. Szindarabjain kivül nevezetes és D. egyik legismertebb műve a maga és mások dalainak és balaldáinak gyüjteménye, mely Langh and be fat, or pills to purge melancholy (London, 1719-20, 6 köt., ujabban u. o. 1875) c. jelent meg. Kiadott azonkivül D. egy Songs complete pleasaint and divertive, set to music (u. o. 1719, 2 köt.) c. mvűet.

Durgá

(szánszkrit) a. m. a nehezen megközelíthető; az ind mitologiában Siva neje, másik nevén Kali. Rettegett, félelmet gerjesztő, borzasztó kinézésü istennő.

Durham

(ejtsd: dörrem), 1. grófság, Anglia északi részében Northumberland, York, Cumberland, Westmoreland és az Északi-tenger közt 2621 km2 területtel (1891) 1 016 449 lak. Nyugati részét a Pennin-lánc ágai borítják, amelyek a Kilhope Lawban (669 m.) érik el a legnagyobb magasságukat; köztük sok a mocsáros hely, moorlands, és igen jók a legelők. Keleten, a tenger mellett 25-28 km. szélességben a föld halmos és termékeny. A War Ny.-ról K. felé keresztülfolyik ratja; a hegyesebb részekben az északi partjának mellékeit Weardale forestnek, a déli part mellékeit Teesdale forestnek is hivják. A Tyne és Tees határfolyók. D. főkincseit bányái szolgáltatják; különösen gazdagok szénbányái. (1890) 30 millió t. szenet, 6-700 000 t. vasércet bányásztak; több mint 100 000 munkás van a bányákban elfoglalva. Az üveghuták évenként 50 millió palackot készítenek. Az állattenyésztés a nyugati részekben virágzik; hiresek a tehenei. Ipara virágzó, különösen a vas-, üveg-, papir-, bőr- és agyagipar. Kereskedelme, különösen szénnel igen élénk. Fővárosa D. V. ö. Fordyce: History and antiquities of the county of D. - 2. Az ugyanily nevü grófság fővárosa, 18 km.-nyire az Északi-tengertől, a Weartől körülfolyt emelkedett helyen, több vasuti vonal találkozásánál, püspöki székhely (1891) 14 863 lak., szőnyegszövéssel, papir és bőrgyártással, kalapok, vas- és réztárgyak készítésével. Jelentékeny épületei a város legmagasabb pontján a falakkal körülvett székesegyház, the Abbey, norman stilusban (1093-1480), sz. Cuthbert és Beda Venerabilis sirjaival, a Hódító Vilmos által 1072. épített erősség, amelynek maradványai az egyetemi épületekben vannak; a városház és az egyetem; ez utóbbit 1657. Cromwell alapította; 1834. ujra fölállították; kiváltságai ugyanazok mint a cambridgei és oxfordi egyetemek kiváltsága; mérnöki és orvosi diplomákat is állíthat ki. Látogatottsága csekély. D. könyvtárában, az angol történelemre nézve fontos dokumentumokon kivül, Beda Venaribilis egyháztörténelmének kéziratát is őrzik. 2 km.-nyire van Neville's Cross, ahol 1346 okt. 17. Neville Ralph a királyuktól, Bruce Dávictól vezérelt skótokat teljesen megverte. - 3. az ugyanily nevü county székhelye É.-Karolina É.-amerikai államban, Raleightól ÉNy-ra (1890) 5485 lakossal, igenjelentékeny szivar-, dohánygyárakkal, pamutkelmeszövéssel és mesterséges trágyakészítéssel.

Durham

1. János György Lambton, gróf, angol államférfiu, sarjadéka a D. grófság ősrégi Lambton nemzetségének, szül. 1702. ápr. 12., meghalt Wight szigetén, Cowosben, 1840 junius 18. Etonban és Cambridgeben tanult s bejutván az alsóházba (1813), szónoki tehetsége által nemsokára ismeretessé tette nevét. 1821 ápril 17. nevezetes reformtervvel lépett föl, amidőn a szavazási jog kiterjesztését és a három éves parlamenti ülésszak behozatalát sürgette. A Goderich-féle kabinet feloszlatásakor (1828) báróvá és a felsőház tagjává nevezték ki; a Wellington-Peel-féle tory minisztérium bukása után pedig (1830) mint titkos pecsétőr, apósának, Grey grófnak kabinetjébe lépett. Nagy része volt az 1831. és 1832-ki refombill keresztülvitelében; de midőn látta, hogy Grey a toryk felé kezd hajlani, kivált a miniszteriumból (1833), mely alkalommal a királyné Lambton viscountjává és D. grófjává tette. A következő éveket Párisban és Pétervárott töltötte a diplomáciai pályán, miglen 1838., a kanadai zavargások idejében az összes északamerikai brit gyarmatok főkormányzójává, altengernaggyá és majdnem diktátori hatalommal fölruházott főkapitánnyá nevezték ki. Erélyes és célszerü intézkedéseivel sikerült Kanadát lecsillapítania és a békt megint helyreállítania. A lázadók főbb cinkosait, egyetértésben a kanadaiakból alakított tanáccsal, Bermuda szigetére számüzte. Emiatt azonban a tory párt hevesen megtámadta, Brougham lord pedig, D. személyes ellensége, 1838 aug. 7. javaslatot terjesztett a felsőház elé, melyet a többség elfogadott és melynek alapján azután a gyönge minisztérium D. intézkedését hatályon kivül helyezte. D. erre rögtön lemondott állásáról s 1838 nov. 30. visszatért Angolországba. Kanada lakói Brougham képét elégették, s számtalan feliratban őszinte sajnálatukat fejezték ki D. távozása fölött. D. maga pedig eljárásának védelmére emlékiratot szerkesztett, melyben gyarmatpolitikáját is kifejté. Halála után a kormány az által ajánlott reformot nemcsak Kanadában, hanem ugyszólván az összes brit gyarmatokban életbe léptette.

2. D. József, angol szobrász, szül. Londonban 1821., megh. u. o. 1877., Francis John és Bailey tanítványa, Lind Jenny mellszobrával 1848. óriási sikert aratott. Még sikerültebb Viktória királynő mellszobra (1856; Mansion-House). Emlékszobrai: Palmerstoné a Guildhall-ban, Milton, Bentham, Newton és Harvey-é a londoni egyetem oszlopcsarnokában, Albert hercegé, a londoni füvészkertben. Kitünő a klasszikus tárgyu Hermioné és Alastor (Mansion-House).

Durhó

(növ.), l. Duránci.

Durillo

(ejtsd: durilyo), spanyol aranypénz, l. Escudillo.

Durio

L., l. Cibetfa.

Duris

számoszi történetiró, Theophrastos tanítványa. A K. e. III. sz.-ban szülővárosának tirannusa volt s a görög-makedón korszak 370-287. terjedő történetét irta meg; művéből csak pár töredék maradt fenn.


Kezdőlap

˙