Eldeidi

Árpádkori magyar személynév. Kétséget sem szenved, hogy a mai «eldőd», «előd» szónak felel meg.

Eldena

falu, Stralsund porosz kerületben, 5 km.-nyire Greifswaldtól, a Keleti-tenger partján (1890) 708 lak., tengeri fürdővel, egy régi ciszterci apátság tekintélyes romjaival.

Elder

János, angol mérnök, szül. Glasgowban 1824 márc. 8., megh. Londonban 1869 szept. 24. Glasgowban géptani előadásokat hallgatott, u. o. Napier malomépítészeti intézetében működött, 3 éven át Napier gépgyárának rajzirodáját vezette s 1852. a Randolph. Eliot és társa cég tagja lett. E. volt az első, ki a Compound-gép becsét felismerte és azt nagy haszonnal hajógépként használta. A gépen eszközölt javításaival elérte azt, hogy óránkint és lóerőnkint csak 0,9-1,1 kg. szénre volt szükség. A kormánytól 1865. kiirt pályázat alkalmával az ő három cilinderes Compound-gépei a dörzsölődésnél a legcsekélyebb veszteségüek voltak és a legkisebb mennyiségü szenet kellett rájuk felhasználni. V. ö. Rankine, Mémoire of John E. (London 1872).

Elderbach

l. Ellerbach.

Eldon

(ejtsd: eldn) János, családi nevén Scott gróf, angol államférfi, szül. Newcastleben 1751 jun. 1., megh. Londonban 1838 jan. 13. Tanulmányait Oxfordban és Londonban végezte s a lordkancellár irodájában nyert alkalmazást; 1783-ban Boroughbridge képviselőjeként az alsóházba jutott, ahol mint buzgó Torypárti a katolikusok emancipációja és a reformbill ellen küzdött. Kiváló jogászi képzettségénél fogva gyorsan emelkedett s 1799-ben főbiróvá, majd peerré s 1801. lordkancellárrá lett, mely utóbbi hivatalt, rövid megszakítással, egész 1827-ig viselte. Furfangja és képmutató jelleme sokban hozzájárult ahhoz, hogy hosszu hivataloskodása alatt a Tory-párt lejárta magát.

Eldorado

1. El Dorado (a. m.) mitikus ország D.-Amerikában, amelyet a régi utazók a benszülöttek elbeszélései szerint az Amazon és Orinoko közti vidéken, főképen annak K.-i részében Guyana határain, az Ojapock forrása körül kerestek. Az ország közepén, a legenda szerint, egy Parime nevü tó partjain áll egy város, Manoa del Dorado, amelynek házai aranylemezekkel vannak döve, kövezete pedig drágakövekből áll; ebbe menekültek az inkék utódai, akik mindennap friss aranyporral hintették be testöket és szinaranyból készült palotában laktak. Ezen legenda, amelyet alkalmasint Orellana spanyol hajós hozott forgalomba, többeket csalt el D.-Amerikába fölfedező utak megtételére; ilyenek voltak: Speier György (1536), Hutten Fülöp (1541), Walter Raleigh (a XVI. sz. vége felé), Keimis Lőrinc (1596), Horsmann Miklós (1740) és Santos Antal (1780). Crevaux szerint a legenda keletkezésére a Kuronapinak, a lari mellékvizének partjai körül található barlangok és a bennök levő, csillámot tartalmazó sziklák és sziklapor szolgáltathattak okot. V. ö. Humboldt: Voyages aux régions équinoxiales VII. 383 és VIII. 451. Langegg: E. 1888. 2. County Kalifornia É.-amerikai államban, 4328 km2. területtel, 12 410 lak. Placerville székhellyel. 3. Butler county székhelye Kansas É.-amerikai államban, Wichitától ÉK-re, vasuti csomópont (1890) 3339 lak.

Elea

1. az ókorban görög város Mysia (Kisázsia) partján, a Kaikos torkolata közelében az eleai öböl mellett, a Pindaros-hegység alján; meglehet, hogy E. azonos Aegiraesseaval, melyet Herodot a kisázsiai ion városok között említ. E. különben a beljebb fekvő Pergamumnak kikötővárosa volt. Mai neve Jalea. - 2. Görög város Magna Graecia v. Alsó-Itáliában, melyet 540 körül Phokaea menekülő lakossága alapított a Tyrrheni-tenger partján, Posidonia (Paestum)-hoz délre. E.-ban született és tanított Zeno, az eleai bölcseleti iskola alapítója. A rómaiak e várost Veliának nevezték; romjai a mai Castello a mare della Brucca mellett vannak.

Eleai iskola

a görög Sokrates előtti filozofiai irányok egyike, melyet az Elea alsó-olaszországi városba költözött Xenophanés alapított s mely körülbelül 540-460. Kr. e. virágzott. Legnagyobb alakja az iskolának a rendszer kifejtője, az eleai Parmenides, mig az eleai Zeno és a szamoszi Melissos inkább polemikusan támogatták a rendszert. Az eleai világfelfogás az elvontság igen magas fokára emelkedett. Ellentétben az ioniai iskolával, az eleaiak, főleg Parmenides szigoru formulázásában azt tanítják, hogy nem az érzékek utján ismerhetjük meg a való világot, mert ezek csak a látszatot, mely csal és ámít, mutatják, hanem a gondolkodás segítségével. Amit gondolkodás utján ismerünk meg, az való, az van. S ez elv keresztülvitelében a végletekig menve, a legparadoxabb nézetektől sem rettennek vissza. A világ egy és egységes tanításuknak magva; tehát minden, ami ezzel ellenkezni látszik, a dolgok sokasága, változása, mozgása, összetettsége, csalfa látszat. Zeno főleg e látszat dialektikai földerítésén fáradozik. Ki akarja mutatni, hogy a mozgás, fogalmának belső ellenmondása folytán lehetetlen. Ide tartoznak azok a hires dialektikai bizonyítékok, hogy Achilles nem érheti utól a teknősbékát (l. Achilles, I. köt. 63. l.), vagy hogy a repülő nyil nyugszik. Az eleaiak töredékeit összegyüjtötte Mullath (Fragm. phil. graec. I., Páris 1860). A pseudo-aristotelicus munkáról: De Melisso, Xenophane et Gorgia, v. ö. Bergk, Commentatio de Aristotelés libello de X. Z. et G. (Marburg 1843).

Eleázár

(gor. Eleasaros v. Lasaros). Igy hitták Aron főpapnak fiát és utódát. A palesztinai arameus nyelvben a név Leázár v. Lázárrá változott. E nevet viselte a Kr. e. második században a főpap is, aki a Makabeusok könyvében ismételten említtetik s aki a legenda szerint mártirhalállal halt meg. A későbbi zsidó irástudók közül is többen viselték e nevet. A legkiválóbbak közülök E. ben Azarjá (a II. század elején), aki a patriárkai méltóságot is viselte, E. ben Sammua és E. ben Jákob, aki egy fontos vallástörvényi gyüjteményt készített. V. ö. Bacher, Dia Agada der Tannaiten, Strassburg, I. és II. kiad.

Elébe vájás

(bány.). Ha a bányában két pontot össze akarnak egymással kötni, fölmérik a két pont fekvését és meghatározzák az összekötő vágat irányát és hosszát. Ha az összeköttetést gyorsan akarják végrehajtani, mind a két pontról egyszerre dolgoznak egymás felé, igy azután az egyik vágattal a másiknak elébe vájnak. Hosszabb vágatok, p. altárók helyreállításánál a két végponton kivül egy v. több közbeeső pontokat választanak, melyeken aknákat mélyítenek le az altáró szintjéig és ezekből kiindulva dolgoznak egymás felé, hogy rövidebb idő alatt végezhessék a nagy munkát.


Kezdőlap

˙