(bány.), az érces telepek elmállásából keletkezett törmelék, melyet mindenféle kőzet törmelékével együtt vizerő vitt mostani helyére, és a könnyebb kőzetet tovább hordva, néha nagy mennyiségben hagyta hátra az ércet. Különösen nagy terjedelmü termésarany- és ónérctorlatok ismeretesek.
(bány.), nagy mennyiségü hasznosítható ásványok szabálytalan alaku összehalmozódása, mely csapás és dőlés szerint nem nagy kiterjedésü, de rendesen nagy vastagsággal bir.
(bány.), az érces erek fedő lapján néha mutatkozó tükörfényességü lapok, melyek a fedőkőzet csuszásáról tanuskodnak. L. még Tükör.
(bány.), l. Ércszemelés.
(bány.), a kőzetre mintegy reá lehelt vékony érchártya.
a fluoritnak régi bányászati neve; igy nevezve szép és változatos szine, valamint ércekkel való együtt előfordulása miatt.
(Hamzsabég), nagyközség Fejér vármegye adonyi járásában, a Duna mellett, (1891) 3368 szerb, magyar és német lak., gr. Wimpffen-féle kastéllyal és nagy juhászattal. Gőzhajó- és vasutállomás, posta- és távirdahivatal, postatakarékpénztár, takarékpénztár, pénzügyőrbiztosi állomás. Van itt egy még épségben levő török minaret, továbbá a római ut s egy 3 ivből álló római hid maradványai is láthatók. Az itt kiásott régiségek nagyon becsesek (l. Batta). - É. vidékén 1664. jul. 22. Károly lothaiai herceg megvert egy nagy török sereget. 1849 jan. 3-án É. és Tétény közt Ottinger császári altábornagy egy magyar dandár előcsapatával találkozván, ezeket visszaverte s üldözte, de egy huszárcsapat által oldalról megtámadtatván, az üldözést abba hagyni kényszerült.
-nemzetség. Hunn mondáink azon változata szerint, melyet Kézainál találunk, ezen nemzetségből származott Etele. A Pozsonyi Krónika ugyanezt Ednek nevezi, s mivel e mondák a magyarokhoz csatlakozó Ed v. Edu és Edemen v. Edumen testvéreket, kiket Anonymus kun vezéreknek mond, Etele unokájának teszik meg: Az É. névben az Ed név teljesebb alakját kell keresnünk, melyek közt az a hangtani viszony van, a mi p. a «mért» és a palócos «métt» között. Az É. vagy Ed nemzetség tehát, melyet később Aba nemzetségnek hivtak, Etelével kötötte össze eredetét, s ez a hagyomány, ha nem is igazolható, de nem is lehetetlenség. A nemzetség mindenesetre az Azovi tengermelléki hunn-bolgár-magyar népséghez tartozott, melynek előkelő osztálya hunn eredetü volt. Ilyen módon érthető meg, hogy az É. név folyton a hunn-bolgár elemmel való kapcsolatban jelentkezik. A fejérmegyei É. község egyik szinhelye hunn mondáinknak; eredetileg a nemzetség birtoka lehetett, miként a Székesfehérvár közelében levő Aba község, a monda azonban a határában levő régi keltakori sirhalmokat (l. Százhalom) összeköttetésbe hozta a hunnokkal s a Pannónia birtokáért a rómaiak és hunnok közt folyt harcok alkalmával Potentiá-nál elesett hunn vitézek temetkezési helyének tette meg. Mint személynevet egy 1288-iki oklevél említi (Haz. Okl. VIII. 259); a veszprémmegyei szörcsöki nemesek egyik tagja jön elő É. néven s ugyanezen oklevél szerint a szörcsöki határ egyik részét a bolgárokról nevezték el, a miből kitetszik, hogy ezt a községet eredetileg kelet-európai bolgárok szállták meg.
perzsa város, l. Ardebil.
(Hirschfeld) Fülöp, orvosdoktor és gazda, szül. Aszódon 1803., megh. Pécelen 1883 aug. 12. Az orvosi tudományokon kivül a gazdászatiakat is alaposan elsajátította és részint saját birtokán, részint több előkelő magyar birtokosnál mint jószágigazgató működött. Ő találta fel a hidrosztatikus szivonyt. Politikai és nemzetgazdasági cikkeket irt a 40-es években az Athenaeumba, Pesti Hirlapba, Nemzeti Ujságba, Magyar Gazdába, Gazdasági Lapokba, történetieket a Vasárnapi Ujságba. Munkái: Az örök váltság (Pest 1848); Az angol gazdasági rendszer és annak más, különösen némethoni körülményekre való alkalmazása (Weckherlin után, u. o. 1848).