Erzsébet Sarolta

1. brandenburgi választó-fejedelemné, a nagy választó-fejedelem anyja, IV. Frigyes pfalzi választó-fejedelem leánya, szül. 1597. megh. mint özvegy Crossenben. 1660 april 26.; 1616. férjhez ment György Vilmos herceghez, aki 1619. követte apját a választó-fejedelmi méltóságban. E. hasztalanul igyekezett Schwarzenberg katholikus miniszternek gyenge férjéve való befolyását megakadályozni.

2. E., orléansi hercegnő, Károly Lajos pfalzi választó-fejedelemnek leánya, szül. Heidelbergában 1652 máj. 27., megh. St.-Cloudban 1721 okt. 8. Miután atyja nejétől, a hessen-kasseli hercegnőtől elvált, E. Zsófia nagynénjének hannoverai udvarához került s ott nevelkedett. Liselotte (igy nevezték t. i. családi körben) atyjának egészséges és erős testalkotását, de kissé nyers, heves és szeszélyes természetét öröklé. Határozott ellenszenvvel viselkedett a pazar fényüzés, a külsőségek, a tetszetős látszat iránt. És a sors mégis ily környezetbe vetette, amennyiben politikai okokból 1671 nov. 21. XIV. Lajos testvérének, Fülöp Orléansi hercegnek nejévé lett. Férje testileg-lelkileg elütött nejétől, gyenge testalkotásu, korlátolt eszü, szolgai szellemü és ledér gondolkozásu vala. Természetes, hogy E. ily férj oldalán és a romlott udvari légkörben nem érezhette magát jól. Hozzájárultak még politikai bonyodalmak, melyek a hazáján csüngő nő kedélyét mély fájdalommal töltötték el. A házasságba azért egyezett bele, hogy szülőföldjét a franciák pusztításaitól megmentse, s ime XIV. Lajos e rokonság alapján emelt jogot annak elfoglalására. Midőn E. testvérével, a pfalz-simmerni család férfi-ágában 1685. kihalt, Lajos a Pfalzot katonáival megszállotta. Ekkor azonban több európai állam szövetkezett Lajos ellenében, kik a Pfalzot 1686-tól 1689-ig a franciákkal versenyt elpusztították. E. keserves élményeit s tapasztalatait többnyire Zsófia nagynénjéhez cimzett leveleiben irta meg. És e levelek, melyek a francia udvar hü képét adják, egyszersmind irójának egész lényét, hü ragaszkodását, őszinte vallásosságát s polgári egyszerüségét tükrözik vissza. Különös ellenszenvvel viselkedett Maintenon, XIV. Lajos titkos neje irányában. XIV. Lajos csak később, életének utolsó éveiben tanulta E.-et becsülni s akkor aztán teljes bizalmával tüntette ki. E. életéről - mondotta Massillon halotti beszédében - a fátyolt bátran lehet föllebbenteni. Fia, orléansi Fülöp, a régens, szégyent s gyalázatot hozott reá; de E. arról nem tehet, mivel férje a fia neveltetését a romlott Dubois abbéra bizta. - Testvéreihez intézett leveleit a stuttgarti irodalmi társaság adta ki. Az első kiadást Menzel V. (1843), a második teljes kiadást Holland H. (1867-81, 6 kötet.), a kivonatot s kiadást Geiger (Stuttgart 1884) rendezte sajtó alá. E.-nek Zsófia nagynénjéhez cimzett leveleit Ranke adta ki a maga, Französische Geschichte im XVI. und XVII. Jahrhundert c. művének 5. és 6. kötetében. V. ö. Häussernek a Geschichte des Zeitalters der Reformation c. művéhez csatolt függelékét (Berlin 1868); Kugler, Pfalzgräfin E. Charlotte (Stuttg. 1877). - Leánya, E. Sarolta, Mademoiselle de Chartres (aki 1676 szept. 13. szül. s 1744 dec. 24. megh.), Károly Lipót lothaiai herceghez ment férjhez (1698). Tizenhárom gyermeket szült s egyik fia, I. Ferenc néven német császárrá (és Mária Terézia férje) lett.

Erzsébet sósfürdő

Budapest főváros határában, Kelenföld közelében fekvő fürdő, mely szép park közepette fekvő fürdőházból s többi lakóépületből áll, melyekben 65 fürdő- és 70 lakószoba van, 7 keserüforrása van, melyek egyike, az Erzsébetforrás ivásra szolgál, ez keserüsóban legszegényebb s ez okból hosszasabb rendszeres gyógykezelésre igen alkalmas. Leginkább alhasi s emésztési bajok, köszvény, női és bőrbajok ellen használják. Tulajdonos Mattoni Henrik.

Erzsébet stilus

az angol építészetben a XVI. sz. végén és a XVII. sz. elején divó izlést hivják E.-nak. E stilust a flamand befolyás jellemzi, mely a renaissanceot nehézkessé, tulterheltté teszi.

Erzsébet-Terézia-rend

Cs. kir. osztrák katonai rend. Alapítója VI. Károly császár özvegye, Erzsébet Krisztina volt, ki a rendet 1750. husz oly ezredes és tábornok részére alapítá, kik a cszászári házat 30 éven keresztül hiven szolgálták. Az adományozásnál vallás, születés vagy honosság nem jött tekintetbe. 1771. nov. 6. Mária Terézia, az alapítónő leánya felujította e rendet, tagjai számát 21-re határozta, s 3 osztályba sorozta. E három osztálynak megfelelőleg 3 nyugdijfokozata van, 1000, 800, 500 forintban. A megujítás alkalmával az Erzsébet-Terézia katonai alapítvány nevet nyerte. Jelvénye aranykeretü, nyolcágu csillag, vörös-fehér zománcu sugarakkal. Fehér zománcos, aranykeretü tojásdad középpajzsában E. C. és M. T. monogramm van. Körirata: «Maria Teresia parentis gratiam perennem voluit». A jelvényre arany császári korona van illesztve, s fekete szalagon a baloldalon a gomblyukban hordják. A rend ünnepe nov. 19. van.

Erzsébetváros

(Elisabethstadt, azelőtt Ebesfalva), rend. tan. város sz. kir. város cimmel Kis-Küküllő vmegyében a Nagy-Küküllő partján, (1891) 508 házzal és 2795 lak., köztük 1346 magyar, 245 német, 595 oláh és 609 (örmény). E. a kir. törvényszék, járásbiróság és adóhivatal, az E.-i járás szolgabirói hivatalának, róm. kat. és gör. kat. esperességek székhelye; van 2 szép kat. temploma, örm. mechitarista kolostora, közs. algimnáziuma, 1893-tól főgimnáziuma, ipariskolája, tak.-pénztára, könyvnyomdája, régi árucsarnoka, többféle egylete és társulata, vasutiállomása, posta- és táviró hivatala, postatakarékpénztára. Lakói élénk ipart, kereskedést s földmivelést üznek, a fő kereskedelmi cikkek bor és gyapju; állatvásárai igen élénkek. A város csinosan s szabályosan épült, régi Apaffi-féle kastélya nagyobbrészt romokban hever, de lakható részét a kir. törvényszék foglalja el. E. határa 1708 ha. E.-nak régente Ebesfalva volt a neve s az E.-i uradalmat az Apaffi-család birta, a kastélyt Bethlen Gergely dobokai főispán építteté 1552.; később ismét az Apaffiak tulajdonába került s 1661. innen vitette el Ali basa Apaffi Mihályt a marosvásárhelyi táborba, hol II. Rákóczi György helyett erdélyi fejedelemmé választatott. 1671. telepedtek le ott az örmények, kiknek Apaffi szép kedvezményeket adott. Halála után E. a kincstárra szállt, utóbb Bethlen Gábor erdélyi udvari kancellár kapta az ebesfalvai jószágot, s ő azt az örményeknek adá el, kik 1726. E.-t építék fel, mely Szamos-Ujvár mellett most is központjuk. E. 1790. lett sz. kir. város. 1849. jan. 21. Bem 240 embert és 6 ágyut vesztvén, kénytelen volt itt visszavonulni.

E. S.

német rézmetsző, aki több metszvényén E. vagy E. S. iniciálét használt, néha 1465, 1466, és 1467 évszámokkal. Valószinüleg a felső Rajna-vidéken vagy Elszászban élt s már 1450. nyoma van. - Rövidítése ennek: Erga sacra (l. o.).

Es

(ol. mi bemolle, franc. mi bémol, ang. E-flat), lejebbítési szótag, ha az E mellett egy bé áll. A C. skála harmadik természetes hangjának, az E-nek egy bé-vel való lejebbítése.

Esa de Queiroz

José Mariet, portugal iró, szül. Povoa de Varzimban 1845 nov. 25. Különösen a regényirás terén tünt ki, még pedig naturalisztikus irányban, melyet ő vitt be Portugáliába. Művei közül felemlítendők: O crime de Padre Amaso (1874); O primo Basilio (1877); O Mandarim (1879) stb.

Esbjerg

kikötőhely Jyllandon Dániában, az É-i tenger partján Fanö szigettel szemben, (1890) 4111 lak. Az ujabban keletkezett helység élénk hajó-összeköttetésben van Angliával, ahová szavasmarhát, vajat, sajtot és tojást szállít ki. Hajóforgalma (1891) 440 hajó 140254 t. tartalommal.

Escadre

(fr., ejtsd: eszkád'r) a. m. hajóraj (l. o.). A XVI. században E.-nek nevezték a lovasság és a gyalogságnál több századból képezett tömeget (escadre, exquadra, Gevierthaufe, Geschwader).


Kezdőlap

˙