az a gyakran a fa testébe mélyre hatoló repedés, mely a kemény hideg hatása következtében leggyakrabban a cserfa, szilfa, tölgy-, bükk- és gesztenyefa törzsének alsó részén keletkezik. Oka, hogy a hideg következtében a külső farétegek összehuzódását a belső rétegek követni nem képesek, s igy a beálló feszültség miatt a külsőknek repedniök kell. A gyümölcsfák F.-eit a kertészek akként gyógyítják, hogy előbb a sebhelyet simára lefaragják, azután agyag, marhaganéj és borjuszőrből készült tapasszal bekenik. A cserfának külsőleg beforrt fagyrepedéseiben tavasszal tannintartalmu, kissé fanyar s emellett édeskés, émelygős folyadék gyülemlik össze, amit némely vidéken az erdőben legeltető pásztorok, a fát furással megcsapolva, kedvvel fogyasztanak el.
A gyümölcsfák fiatal sima kérgén, vagy a fiatalabb ágakon mutatkozó hosszrepedés, melynél a kéreg hosszu rongyos sávokban leválik (l. ábra)
[ÁBRA] Fagysáv.
A F. a fagy behatása alatt keletkezik s a kéreg külső része mindig előbb felhólyagozódik s csak később reped meg, s válik el, kifelé göngyölödő sávok alakjában; a felrepedés után a belső kéreg elfeketedik, s igen gyakran az igy megtámadott ág v. a fiatal fácska elhal.
(növ.) a. m. évgyürü, l. o.
név alatt ismeretesek a mély, nedves, légjárástól elzárt völgyek, hegykatlanok v. az ily természetü, köröskörül sürü magas erdővel elzárt erdei tisztások és vágásterületek; ezekben a növények, fiatal csemeték könnyen el v. kifagynak.
(növ.), l. Angrecum.
l. Hamuzsir.
(növ.), tulajdonképen a lombos fáknak őszkor lehulló és a földön pusztuló száraz falevele. Minthogy azonban a tudomány a haraszt szót a Filix (l. Harasztok) fogalom jelölésére is lefoglalta, a harasztok fás alakjait is F.-oknak nevezték, de ezeket harasztfáknak helyesebben nevezzük.
(növ.), eredetileg a fa háncsrétege (liber) s némelyek (Kodolányi) a háncs helyett egyenesen a hársat v. hársszövetet használják. A F.-t sz. István-nap táján 6-9 cm. széles szálak alakjában lehámozzák, állóvizbe októberig áztatják, azután megmossák, megszárítják, megtisztítják s kötözőnek, surlónak, kosárnak stb. használják, v. zsákot, takarót és pakoló ponyvafélét szőnek belőle. A kertész meg a szőllősgazda jól fizeti s a fa 20-30 esztendős koráig szokott a legjobb lenni. Hazánkban a fehér v. ezüstös hársfa hársa a legjobb. Legtöbb F.-t és hárstakarót (14 millió darabot) az oroszok bocsátanak forgalomba.
l. Hasábfa.
(növ.), több babérféle fa belső kérge, l. Cimetfa. Fahéj különben a. m. a fakéreg, legfeljebb még a belsőbb parával v. a háncsnak egy részével.